DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az új közbeszerzési törvénnyel mindenekelőtt egy egyszerűbb és átláthatóbb jogszabályt kapunk, amely a korábbi, jelenleg hatályos 437 paragrafusból álló közbeszerzési törvény helyett mindössze 175 paragrafusból áll, ami nyilvánvalóan megkönnyíti a hétköznapi jogalkalmazók, az ajánlatkérőként eljáró állami intézmények és önkormányzatok, illetve az ajánlattevők, célzottan a kis- és középvállalkozások helyzetét. A korábbi átláthatatlan és a módosítások miatt már követhetetlenül kusza szabályrendszer helyébe így kerül egy átlátható struktúrát tükröző új rendszer, amely logikusan vezet végig az eljárás menetén, felesleges bonyolítások nélkül, közérthetően ismertetve a közpénzek elköltésének folyamatát.

A tervezet szakít a visszahivatkozások és kereszthivatkozások korábbi rendszerével, helyette a törvény elején elhelyez egy valamennyi, uniós és nemzeti eljárásra is érvényes első részt - 1-37. § -, amelyet az uniós értékhatárt elérő értékű eljárásokra vonatkozó második rész követ - 38-113. §, illetve a közszolgáltatókra vonatkozó 114-118. § -, majd a nemzeti eljárásrendnek nevezett harmadik rész következik - 119-123. § -, amelyet a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó negyedik rész - 124-132. § - zár le. Az ötödik rész rendelkezik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásról - 136-166. § -, végül a hatodik rész szól az új közbeszerzési hatóságról - 167-175. § -, amely a Közbeszerzések Tanácsa szerepét átvéve működik közre a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. Szakít tehát a tervezet azzal a korábbi gyakorlattal, hogy a közszolgáltatókra vonatkozó rész, szinte megismételve a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokat, önálló testként éktelenkedett a törvény közepén.

A nemzeti eljárásrendben jól érvényesül az a jogalkotói szándék, hogy az uniós szabályok által nem kötött eljárások tekintetében a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Ennek érdekében az ajánlatkérő lényegében szabad kezet kap, maga alkothatja meg az eljárási szabályait, vagy választhatja az uniós szabályokat is. Részletesebb kifejtést kaptak az alapelvek, amelyek direktebb alkalmazására nyílik lehetőség akkor, amikor a tervezet szándékainak megfelelően nem a túlszabályozott eljárási elvekkel találkoznak az eljárás szereplői. A nemzeti eljárásrendben érvényesülő nagyobb diszpozivitás jobban kidolgozott és részben új alapelveket igényelt, így például az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség, a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve új és valódi tartalmat kap a direkt alkalmazás lehetőségével.

Végül fontos megemlíteni, hogy hangsúlyosabbá fog válni a részletszabályok rendeleti szabályozásban való megjelenése a korábbi területeket kiegészítve, így az építési beruházások, a tervpályázati eljárások, a hirdetmények közzétételével kapcsolatos szabályokon túl új szabályozási területek is a rugalmasabb, az aktuális igényekre gyorsabban reagáló rendeletekben jelennek meg, mint például a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai, és az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések kis- és középvállalkozások részére történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése. A kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való helyzetbe hozásának intézményei hangsúlyosan megjelennek.

Mosonmagyaróvár város közbeszerzési bizottságának elnökeként négy éven át megtapasztalhattam, hogy a közbeszerzési eljárások jelentős részére erőszakosan bejelentkező építőipari multik térnyerése ellen lényegében semmiféle eszközünk nem mutatkozott. A helyben rendkívül eredményes és a helyi munkaerőpiac szempontjából nélkülözhetetlen vállalkozások fogcsikorgatva voltak kénytelenek végignézni, hogyan viszik el a tőkeerős, humán és szervezeti erőforrásokban bővelkedő nagy cégek az általunk kínált munkákat.

(14.10)

Nem beszélve arról, hogy ezen kis- és középvállalkozások azokat a drága tanácsadókat sem engedhették meg maguknak, akik nélkülözhetetlenek voltak az eredményes pályázaton való induláshoz. Ezekben a kérdésekben már a kormány tavaly szeptember közepi generális módosítása is jelentős változást hozott, és jelentőset lépett a számunkra fontos vállalkozói szektor érdekében. A pozitív folyamatot reményeink szerint az új közbeszerzési törvény teljesíti be.

Megszűnik az eljárást lezáró formális eredményhirdetés intézménye, a nyilvánvaló felesleges eljárási cselekmény helyett a már eddig is kötelező, a részvételi jelentkezések és ajánlatok elbírálásáról szóló összegzések megküldése lesz a kötelező; ennek sem kell azonban a pontos időpontját meghatározni, a megküldésre fő szabályként és logikusan az ajánlati kötöttség időtartamán belül kell sort keríteni. Valóban elmondható, hogy az eredményhirdetésekre egyrészt alig-alig jöttek el az ajánlattevők, másrészt nem is kapcsolódott hozzá semmilyen igazi joghatás, mivel az ajánlattevők általában előre kiszámolták, hogy ki nyert az adott eljáráson, aki pedig jogorvoslatot szeretett volna, már rég döntött az eredményhirdetés időpontjára.

A szerződéskötés időpontja is rugalmasabb lesz, nem lesz szűk korlátok között meghatározva vagy adott naptári naphoz kötve, az ajánlati kötöttség ideje alatt kell szerződést kötni. De megmarad a kötelező szerződéskötési moratórium intézménye, az írásbeli összegezés megküldésétől számított 10 nap, ezzel nem kockáztatja majd a közigazgatási törvény megsértését az ajánlatkérő. Rendkívül ésszerű új részletszabály, nóvum például e téren, hogy nem érvényesül az egyébként kötelező szerződéskötés-moratórium például akkor, ha nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be vagy más eljárásokban akkor, ha a moratórium elhagyása más ajánlattevő jogorvoslati jogát nem sérti.

Magunk is tapasztaltuk, hogy sokszor nehezen tudjuk tartani a szerződéskötés előre rögzített időpontját, és valóban, rajtunk kívül álló okok, a bankgaranciát biztosító pénzintézet időhúzása vagy egy felelősségbiztosítási kötvény késése miatt közösen kerültünk jogsértő helyzetbe a nyertes ajánlattevővel. Sokszor a szerződéskötési moratórium kivárása is rendkívül kellemetlen, mikor a szerződés teljesítésének azonnali megkezdéséhez fokozott érdek fűződne, és valóban csak egyetlen indulni képes és ajánlatot is tett ajánlattevőnk van.

Az eljárások gyorsításának kitűzése a cél azzal, hogy az uniós eljárásrendben az uniós jogszabályok által előírt határidőkön, például nyílt eljárás kötelező 45 napos ajánlattételi határidején a jogalkotó nem tudott változtatni. Mindenekelőtt azonban az ajánlati kötöttség időtartamához kötött eredményhirdetési és szerződéskötési időtartammal a jogalkotó nagyon is érdekeltté teszi az ajánlatkérőket abban, hogy a beérkezett ajánlatokat mielőbb bírálják, és azok alapján szerződést kössenek. A gyorsítást szolgálja másodlagosan - a jogviták gyorsabb lezárulása érdekében - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai bírósági felülvizsgálatának egyfokúvá tétele.

A tárgyalásos eljárások és a nemzeti eljárásrend rugalmasabbá tétele, főként az utóbbi szabályok segítenek majd - indoklás szerint különösen a kisebb önkormányzati ajánlatkérők helyzetére figyelemmel - a jelenlegi helyzet oldásán. Ezt a tervezet így fogalmazza meg: "Az ajánlatkérő az uniós értékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzése megvalósításakor választása szerint az e törvény második részében foglalt szabályok által nem kötött önálló eljárási szabályokat alakíthat ki. Az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra. Ha az általa a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat megjeleníteni az eljárást megindító felhívásban. Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be."

E körben készek vagyunk olyan szabályokat alkotni, amelyek a verseny tisztaságának és átláthatóságának figyelembevétele mellett erőteljesen garantálják az eljárások gyors és egyszerű lefolytatását. Munkatársainkkal már most körvonalazzuk azokat az elképzeléseket, technikai megoldásokat, amelyek a kis- és közepes vállalkozásokat végre a nagyokkal egyenlő esélyekkel, tiszta versenyben mutathatják meg, hogy milyen erős pillérei a helyi, települési gazdasági életnek.

Intézkedések a korrupció és más visszaélések ellen. A pénzügyi fedezet összegének bontás előtti ismertetése teljesen új intézmény, amely azt biztosítja, hogy egyes ajánlattevők a rendelkezésre álló forrás ismeretében ne játszhassanak össze az ajánlatkérővel, az ajánlatkérő közvetlenül az ajánlatok, részvételi jelentkezések bontása előtt köteles lesz ismertetni a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet, ezt követően nem nyilvánítható eredménytelenné az eljárás akkor, ha nem az előre kiválasztott ajánlattevő tette a megfelelő ajánlatot. Erre a hatályos szabályozás lényegében lehetőséget ad. A tervezet 62. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok, tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.

Az eljárási összeférhetetlenség új szabályozása ugyancsak rugalmasabb, de egyszersmind igazságosabb szabályozást vezet be az új közbeszerzési törvény 24. § (2) bekezdése alapján: összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. A szabályozás egyszerre tágabb és követhetőbb, mint a korábbi precízkedő, de az összefonódásokat kizárni mégsem képes megoldás.

Az ajánlattevők érdekkörében közreműködő további szereplők jogállásának tisztázása. Az erőforrást nyújtó szervezettel összefüggő korlátozások feloldása egyidejűleg a felelősségvállalás kiterjesztése. A tervezet nagyon is okszerűen megszünteti a szerződés teljesítésében közre nem működő erőforrást nyújtó szervezet fogalmát, ugyanakkor az olyan alkalmassági feltételnek való megfelelés érdekében igénybe vett szervezet esetében, amely a szerződés teljesítése során közvetlenül nem használható fel - különösen a beszámoló adatai és a referenciák -, az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a szakértelmet hogyan használja fel, illetve az erőforrás-biztosítónak pénzügyi felelősséget kell vállalnia.

Megszűnik a 10 százalék alatti és feletti alvállalkozók státusa közötti különbségtétel. Továbbá nem írhatók elő önálló alkalmassági feltételek az alvállalkozóra, illetve nem kell nyilatkozniuk a kizáró okok hatálya alatt nem állásról, mindez az ajánlattevő feladata lesz. Változatlanul fennmarad azonban az a szeptember 15-e óta hatályos, szintén támogatható szabály, amely szerint a 25 százaléknál magasabb mértékben igénybe kívánt venni alvállalkozó csak közös ajánlattevőként nevezhető meg. Csökkent tehát az alvállalkozókhoz kapcsolódó igazolási kötelezettség az eljárásban, ami érdemi változást jelent, mert ez igazán olyan terület, amelynek során számos ajánlat vált érvénytelenné.

A szerződésmódosítások szabályozásának újragondolása. Rugalmas szerződésmódosítási szabályok lényeges módosításokra koncentráló részletszabályokkal. A tervezet szakít a korábbi merev felfogással, és csak akkor tiltja a közbeszerzések alapján kötött szerződések módosítását, ha a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg. Ilyennek minősül a törvény erejénél fogva az 5 százalékos áremelkedést eredményező módosítás.

Az eljárások átláthatóságát fokozza, hogy az előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkeztekor lehetséges olyan feltétel módosítása, amely befolyásolta az ajánlattevők eljárásban kialakult sorrendjét, a módosítás jogszerűségének erősebb kontrollját biztosítja, ugyanakkor az ajánlatkérőnek ilyen esetben a módosításról és annak indokairól értesítenie kell az eljárásban részt vett versenytársakat, amelyek érdekeltek lehetnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezésében.

Kifejezetten a kis- és középvállalkozások érdekében bevezetett új jogintézmények. A fizetési határidő szabályainak újragondolása. A 30 napos fő szabály szerinti fizetési határidőt csak akkor lehet meghaladni, ha az a szerződéssel kapcsolatos körülmények miatt kifejezetten indokolt, és a felek ebben megegyeznek. A fizetési határidő így sem lehet 60 napnál hosszabb, még bírálati részszempont alkalmazása esetén sem.

Építési beruházások esetén és valamennyi uniós értékhatárt elérő eljárás esetében előleg lesz kérhető. Az előleg az eddigi ritka alkalmazás helyett törvényi kötelezettségük lesz, 5 százalék, de maximum 10 millió forint kötelező; többen a felek megállapodhatnak.

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(14.20)

Forrás: parlament.hu