DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mondanám azt, hogy válaszolni szeretnék a vitában elhangzottakra, mert azt gondolom, az meglehetősen terjedelmes hozzászólást igényelne. Inkább egyfajta zárszót mondanék a vitához.

Ha úrrá lenne rajtam a szerénytelenség, akkor egyfajta atyai gesztust is tennék, és azt mondanám, hogy a vitában voltak valóban szakmai hozzáértést és elmélyülést mutató megszólalások, és voltak különböző színvonalú politikai glosszák. Talán nem véletlen, hogy az első kategóriában inkább abban a kérdéskörben szólaltak meg a felszólalók, amely kérdéskör a hírközlés fogalomkörébe tartozik. A beterjesztett törvénytervezet nagyobb részben ebbe a tárgykörbe tartozik, a vitában mégis jóval kisebb szerepet kapott. De jó érzéssel tölt el, hogy bármely frakcióból megszólalók ebben a kérdésben inkább támogató hozzászólásokat tettek, sőt mondhatom, hogy szokatlan módon alapvetően nem a tervezet hiányosságai domborodtak ki, hanem az erősségei. Ez mindenképpen jó érzéssel töltheti el az előterjesztőket és azokat, akik ezen dolgoztak.

Nem meglepő módon a vitában, időben és hozzászólásszámban is nagyobb részben, a médiát szabályozó különböző törvények módosításai kerültek elő. Ennek a stílusát minősítettem én úgy, hogy politikai groteszkek, politikai glosszák hangzottak el. Ez nem meglepő, mert a média egy olyan téma, amire a politikusok meglehetősen érzékenyen reagálnak, és általában minden politikusnak van véleménye ebben a témában, és rendkívül érzékenyek minden olyan fejleményre, ami ebben a témában, ebben a kérdéskörben elhangzik.

(18.40)

Ezért nem nagyon szeretnék részletekbe menően kitérni erre a kérdésre, hiszen továbbra is hangsúlyoznám, hogy összességében a törvénytervezet túlnyomó része a hírközléssel kapcsolatos törvényt módosítja, és ezért azt gondolom, hogy önmagában is azt mutatja, hogy bár a vitában nagyobb súlyt kapott, de mégiscsak magában a törvénytervezetben kisebb jelentőségű a médiát szabályozó törvénymódosítások megjelenése.

Egy-két gondolatra reagálnék csak, itt azt láttuk, hogy a megszólaló képviselőtársaink igyekeztek valamiféle módon blikkfangos dolgokat mondani, mondhatnám azt is, hogy a média ingerküszöbét próbálták átlépni. Gondolok itt Karácsony képviselőtársamra, aki azt mondta, hogy a média sunyi elfoglalása történik, ami egy LMP-s képviselőtől - amely azért mégiscsak a XXI. század emblematikus pártja -, azt gondolom, elég különös megnyilvánulás, hiszen furcsa volna, ha komolyan vehetnénk, hogy a médiát valamelyik politikai erő el tudná a XXI. században foglalni. Hiszen az olyan szerteágazó és oly módon elfoglalhatatlan bármilyen politikai akarat, bármilyen politikai erő számára, hogy azt hiszem, erre próbálkozást nem is tenne senki, ezért ez az állítás nyilván képtelenség is.

Vagy hát külön színfoltja volt a mai vitának is Novák Előd, aki azt hiszem, már csak egy lépésre van attól a kiváló teljesítménytől és valóban parlamenti bravúrtól, hogy személyes megtámadtatás címén fog majd hozzászólni saját maga felszólalása kapcsán. Azt hiszem, ez valóban egy parlamenttörténeti esemény lesz majd, de nagyon közel állhatunk ehhez a pillanathoz is. De valójában a hozzászólásai nagyjából ugyanabban a témában, és tartalmában ugyanazok a kérdések jöttek elő, azt hiszem, szinte valamennyi vitában, amiben meg tud szólalni, ugyanezeket hozza fel.

Szórakoztató volt és valóban időnként azért mindenképpen a magas nívót képviselte Lendvai Ildikó képviselő asszony hozzászólása, nem véletlenül jót mulattunk itt egyik-másik nagyon színvonalas ironikus megjegyzésén és kis hangulatképén, de azért ezt is tudnám akár komolyra fordítani. Mert valóban érdemes a gyermekek védelmében sok mindent tenni a médiában, és valóban elgondolkodtató, bár az ember első nekifutásra talán viccesnek gondolná, amikor a magyar népmesék horrorisztikus tartalmát kezdjük boncolgatni, vagy akár a klasszikus népmesék vagy mesék tartalmát. Nekem ebben a pillanatban az jutott eszembe, hogy egy-két héttel ezelőtt a még nem kétéves Donát fiam sikítva sírta el magát, amikor megjelent az óvodás előadásban a boszorkány, és aznap nagyon sokszor mondta el még este is, hogy megijedtem, megijedtem. Úgyhogy azt gondolom, valóban érdemes komolyan venni ezeket a dolgokat. Azt hiszem, hogy felnőttként másképpen viszonyulunk ehhez a kérdéshez, mint ahogy valószínűleg ezt a szakemberek látják, és nagyon helyes, hogyha a gyermekek érdekében sok minden történik, még akkor is, ha azt gondolnánk, hogy esetleg ez már az abszurditás határát súrolja.

Mandur László képviselőtársam is a tőle megszokott, egyébként azért magas színvonalon és meggyőző erővel mondta el ugyanazt, amit egyébként a médiatörvény vitájában el lehet mondani, és tudta olyan megközelítésben és megvilágításban előadni a közszolgálati médiumok integrációját és a vagyonkezelő létrehozását, mintha az már maga lenne a vég, már önmagában ez a fejlemény és ez a körülmény minősítené önmagát, és nem is érdemes innentől kezdve már azt igazolni, hogy ez egy helytelen folyamat. Azt gondolom, időnként azért az embernek nemcsak a saját gondolatai körül kell forognia, hanem lehet, hogy más véleményeket is meg kell hallgatni, és más véleményekre is oda kell figyelni.

Többen hivatkoztak képviselőtársaim közül az elmúlt hét kulturális és sajtóbizottsági ülésére, amely a köztelevízió székházában történt, és ott végül is a közmédiumok vezérigazgatói nem arról számoltak be, hogy ők kétségbeejtőnek tekintik azt a fejleményt, ami történt. Az ott elhangzottak arról szóltak, hogy számos előnyét látják annak, ami ebben szabályozásban számukra lehetőségként jelenik meg. Bízom benne, hogy az a fajta mutatószám, ami a nézettségben azért megjelenik - a drámát ezzel is lehet fokozni, hogy milyen zuhanás, meg mennyire mérhető, meg az elmúlt időszakhoz képest milyen változások történtek, azt hiszem, ez is azért az erős túlzás és a hatásvadászat kategóriájába tartozott -, egyébként bízom abban, hogy valóban ez a fejlemény, ami a közmédiumokban történt, az erősíteni fogja az ő teljesítményüket a közeljövőben.

Nos, összességében tehát köszönöm szépen a képviselőtársaimnak mindazt, amit ebben a vitában elmondtak, mert ettől függetlenül természetesen nagyon sok hasznos és megszívlelendő információ és felvetés hangzott el, és bár Mandur képviselő úr azt mondta, hogy nem fognak módosító indítványokat benyújtani - ha jól értettem -, mégis természetesen arra biztatom a képviselőtársaimat, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyben úgy érzik, hogy gyenge vagy valamiféle módosításra szorul az a törvénytervezet, amelyet benyújtottunk a tisztelt Háznak, tegyék meg a módosító indítványokat, és tegyük még jobbá ezt a szabályozást.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu