DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Amikor 2011. április 18-án Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés elfogadta, és amikor április 25-én azt a köztársasági elnök ünnepélyes keretek között kihirdette, valamennyien tudtuk, hogy ez nem egy folyamat végét, hanem az igazán nagy munka, alkotmányos rendszerünk újjáépítésének kezdetét jelenti.

Az alaptörvény valóban alap, amelyre az építményt, a közjogi rendszer egyes elemeit meghatározó törvényeket kitartó kodifikációval kell létrehoznunk. Ezen építmény sarokkövei az úgynevezett sarkalatos törvények. Szimbolikus jelentőségű, hogy az alaptörvény végrehajtására szolgáló új sarkalatos törvények megalkotását az Országgyűlés éppen a köztársasági elnök jogállását meghatározó törvényjavaslattal kezdi meg.

Magyarország Alaptörvénye az államfőt a nemzet egységét kifejező legfőbb közjogi méltóságként határozza meg. A köztársasági elnök ilyen kiemelt jogállására tekintettel a rá vonatkozó alapvető szabályokat hagyományosan a jogrendszer alapját adó jogforrás határozza meg. Mivel ugyanakkor az alaptörvényben túlzottan részletező szabályozásnak nincs helye, bizonyos, az elnöki jogállást érintő részletes szabályokat törvényi, méghozzá sarkalatos törvényi szinten indokolt meghatározni.

Az alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján a köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. Az önök előtt fekvő javaslat ezen alaptörvényi felhatalmazásnak kíván eleget tenni, egyben első alkalommal létrehozni egy, az államfői intézmény méltóságát kifejező egységes törvényt.

Tisztelt Ház! Az államfő javadalmazását és egyes jogállási, valamint az államfő hivatalára vonatkozó kérdéseket jelenleg az alkotmány mellett a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény tartalmazza. Az intézmény tekintélyének ugyanakkor az felel meg, ha az új alaptörvény hatálybalépésével a köztársasági elnök jogállásának és javadalmazásának szabályai elválnak a többi közjogi méltóságra vonatkozó szabályozástól, és egy önálló sarkalatos törvényben kapnak helyet.

Tisztelt Ház! Hadd emeljem ki és ismertessem most röviden a javasolt szabályozás egyes elemeit! A köztársasági elnöki megbízatás keletkezésére, tartalmára és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket az alaptörvény tartalmazza. A megbízatás megszűnésének részletes eljárási szabályait ugyanakkor, azok terjedelme miatt, nem rendezi, ezeket így a javaslat határozza meg. Ennek megfelelően a javaslat szabályozza az államfő lemondásának módját, a tartós akadályoztatás, valamint az összeférhetetlenség esetén követendő eljárást.

Emellett a jogállási kérdések között rendezi a javaslat a vagyonnyilatkozat-tételt. A köztársasági elnöknek ez alapján, az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan, évente kell majd jövedelmi és vagyoni viszonyai átláthatóságát garantáló vagyonnyilatkozatot tenni.

A javaslat biztosítja továbbá, hogy a köztársasági elnök a tisztségéhez méltó tiszteletdíjra legyen jogosult. A tiszteletdíj, valamint a juttatások mértékén és típusain a hatályos rendszerhez képest a javaslat érdemben nem változtat, ugyanakkor szabályozási megoldásában elválasztja a köztársasági elnök anyagi megbecsülését más közjogi tisztségviselők díjazásától. Emellett a társadalombiztosítási és munkaügyi jogállás, illetve más juttatások tekintetében a jelenleginél egyértelműbb szabályozást alakít ki.

Tisztelt Ház! A javaslat az egységes szabályozás érdekében túlmegy a szigorúan vett jogállási és javadalmazási kérdéseken. Ennek megfelelően a javaslat rendelkezik a köztársasági elnök székhelyéről és az elhelyezésére szolgáló Sándor-palotáról. Ezzel felváltja a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezéséről szóló törvényt.

Rögzíti a javaslat az államfő személyi védelmének alapvető szabályait is, valamint rendelkezik a köztársasági elnököt segítő hivatali szervezetről. Újdonsága a javaslatnak, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény megoldásához hasonlatosan, lehetővé teszi elnöki tanácsadó, illetve főtanácsadó kinevezését az elnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

Tisztelt Ház! A javaslat átveszi a hatályos szabályozás volt köztársasági elnökre vonatkozó rendelkezéseit. A szabályozási megoldás e tekintetben még jobban meg kívánja különböztetni a kiemelkedő méltóságú államfői intézményt azzal, hogy a juttatást a volt köztársasági elnöknek biztosítja, a volt miniszterelnökök esetében azonban a kedvező nyugdíjszabályokat is megszünteti. Természetesen a rendelkezés nem érinti azon volt miniszterelnököket, akik a törvény hatálybalépésekor már részesülnek a juttatásban.

Végül szólni kell arról, hogy a javaslat az alaptörvény ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseire tekintettel szükséges változások jogrendszeren szükséges átvezetését is elvégzi.

(9.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő javaslat egyfelől tehát az alaptörvény végrehajtását biztosító sarkalatos törvény kíván lenni, másfelől ugyanakkor ennél többre is vállalkozik: egy új, a legfőbb közjogi méltóságra, az államszervezet demokratikus működésének őrére, a köztársasági elnökre vonatkozó egységes, mindenre kiterjedő szabályozást kíván létrehozni. Ehhez kérem az önök szíves támogatását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu