Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Így a népegészségügyi termékadóról szóló vita végén csak pár olyan kérdést és aggályt szeretnék összegezni, amelyre, ha kaptunk is választ, talán nem elég konkrétat, vagy pedig esetleg elkerülte eddig a figyelmet, ezeket szeretnénk egyrészt a jegyzőkönyv kedvéért, másrészt azért tisztázni, hogyha adott esetben a válaszok készen állnak, akkor meg tudjuk kapni őket.

Ezen csomagban az első a szó szerinti csomagolt és nem csomagolt termékek közötti vita, tehát mikor, milyen módon várható annak rendezése, hogy ha az adó hatályát ki kívánják terjeszteni a nem csomagolt, tehát a közvetlenül értékesített termékekre is, akkor ez hogyan, milyen formában valósulhat meg, milyen termékkört érintve. Ez már összekötődik az úgynevezett cukrászda-kérdéskörrel, tehát milyen közvetítő- és értékesítőhelyeken lesz forgalmazható olyan termék, amire adott esetben nem terjed ki a népegészségügyi termékadó.

Nyilvánvaló, hogy adódik a kérdés, hogy konkrétan mikor és konkrétan milyen formában terjed ki a későbbiekben hasonló terhelés, akár a nem megfelelő zsírtartalmú, akár a hamburger típusú termékekre. Tehát ez a harmadik olyan kérdéskör, amire talán a konkrétumok tekintetében egy kicsit többet áldozhatnánk.

A negyedik, és ami talán még nem került szóba, ez újfent a már talán kicsit unalmasnak tűnő áthárítással kapcsolatos. Bizonyos multinacionális cégek bizonyos üzleti körök részéről pusztán az áthárításon felül olyan üzletpolitika is tapasztalható, miszerint az indokolt vagy indokolatlan, de mégiscsak az áthárítást meghaladó módon növeli árait, terheit, tehát kizárható-e valamilyen módon ebből a rendszerből az, hogy egyes cégek vagy üzleti körök pusztán nyerészkedési célzattal, pusztán a termékek árába való beépítés helyett újabb extraprofitrészekre tegyenek szert.

Az iskolai büfékkel kapcsolatosan - és ez már az ötödik kérdéskör, amit említeni szerettem volna -, az ezzel kapcsolatos kérdésekre lényegi választ kaptunk. Itt talán az adódik kérdésként, hogy konkrétan mikor várható ezen tárcaközi bizottságtól bármilyen eredmény. Ki fogja ezt foganatosítani? Ebben a ciklusban várható-e az, hogy ebből bármilyen mérhető produktum lesz? És milyen széles kiterjedési körben?

Tudom, ezekből nyilvánvalóan nagyon sok a nyitott kérdés, de mégsem árt, ha néha mi, a nemzeti ellenzék is tisztában lehetünk ezzel, hiszen csak így tudjuk konstruktív módosító javaslatainkkal ellátni az ezen kérdéskörhöz tartozó jövőbeni előterjesztéseket.

Végül pedig az, hogy a konyhák alapanyagai, egyáltalán az alapanyagok rendszere szóba kerülhetett, az megnyugtató a tekintetben, hogy nem feledkezik el a kormányzat a magyar gazdákról, az ő egészséges termékeikről, produktumaikról, de nem érezték volna-e kiváló alkalomnak, akár egy kampány lefolytatására az úgynevezett uborkapánikot, amikor is a termés jó része, jelentős része, mérhető része veszendőbe ment. Nem lett volna-e célszerűbb talán ezt kampányszerűen akár eljuttatni a vásárlókhoz, akár a leendő vásárlókhoz, fogyasztókhoz, akár a gyermekeket megcélozni vele, annak érdekében, hogy valóban egy olyan vásárlási kultúra alakuljon ki Magyarországon, amelynek nem az idegen szebb, nem a szebben csillogó vagy a szebbre festett a szép, hanem az, ami a magyar földből származik, egészséges, nyomon követhető, és ami a miénk.

(4.40)

Hogyha ezen kérdéskörökre bármilyen jellegű válaszok során a tisztázásig el tudunk jutni, akkor talán nyugodtabb szívvel tudjuk a további módosító indítványainkat beadni abban a bizodalomban, hogy valóban konstruktív módon egy tisztább, használhatóbb előterjesztést érünk el, mint ami jelen pillanatban előttünk van, hiszen ez a jelenlegi forma, úgy véljük, hogy nem szolgálja még azt a célt, amire kitalálták és amire megszületett.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu