LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Egyelőre csak kétpercesre nyomtam meg a gombot, hogy az előző érvelést folytassam.

Nemcsak azért problematikus, ha az állam a legnagyobb jó szándékkal vállalkozik a vallás definiálására, mert ez önmagában bizonyos fokig határsértés, problematikus azért is - és erre más oldalról hívja majd fel a figyelmet a 33. ajánlási számon jegyzett módosító -, mert ugyanakkor az egyház bejegyzéséhez a formális, tehát az időbeliséget, taglétszámot, alapszabályt igazoló dokumentumokon kívül új elemként ez a törvény megkövetelné a hittételek és vallási tanok bírósághoz való benyújtását. Ez önmagában is kifogásolható, különösen akkor, ha látjuk, hogy a bíróság ebből a célból egy szakértői kollégiumot vagy testületet bíz meg, amelynek tagjait viszont az állam jelöli meg, tudniillik felmerül az emberben a gyanú, hogy ha csak azért kell beadniuk a hittételeket, hogy bizonyítsák, hogy legyen, azt bármely bizniszcélból, rosszhiszeműen alakult szervezet is nagyjából öt perc alatt képes produkálni, éppen rosszhiszeműsége miatti taktikák okán. Ha viszont komolyan vesszük, hogy ezek a hitelvek a bíróságra tartoznak, akkor már jelentősége van annak, hogy hogyan definiálja a vallást a törvény.

Bármikor mondhatja azt a szakértői bizottság, hogy szerinte a hitelvek például - hogy idézzek a definícióból - nem a valóság egészére vonatkoznak, ez felfogás kérdése. Az egyik szakértő úgy ítélheti meg, hogy az adott vallás tanai a valóság egészére vonatkoznak, a másik meg azt mondja, szándékosan ironizálok, hogy mondjuk, a környezetvédelem tanai nem szerepelnek benne, de ennél nyilván komolyabb módon válhat problematikussá, ha egyszerre marad életben a két paragrafus: a vallás állami definíciója, illetve a hittételek állami, bírósági elbírálásának vagy egyáltalán tanulmányozásának joga.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu