MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Reggel, amikor bejöttem, és készültem a részletes vitára, úgy gondoltam, hogy az előterjesztőkkel kívánok egy konstruktív vitát, tényleg építő jelleggel folytatni, legjobb tudásom vagy tudásunk szerint, de az itt elhangzott szocialista hozzászólások mellett nem tudok elmenni szó nélkül.

Tehát azért picit furcsa logika az, hogy egyszer az ateistákért aggódunk, egyszer pedig a különböző szektákért. Nem értem azt sem, mi a probléma azzal, hogy adott javaslat szerint különbséget tesz az előterjesztés egyház és egyház között. Hát nagyon helyes; pláne nagyon helyes, hogy különbséget tesz, hát nehogy már mondjuk a római katolikus egyház egyenrangú legyen az autószerelők egyházával épp a boszorkányszövetséggel. Nem hiszem, hogy ez bármilyen szinten is vita tárgya, pont erről szól ez a javaslat, ahogy itt már elhangzott a szocialisták részéről is, hogy valóban szűkíteni kell. Tehát nem gondolom azt, hogy bármi probléma lenne azzal, ha adott esetben különbség van egyház és egyház, vagy egyház és vallási felekezetek között. Erről szól ez a javaslat. Mindenki azt szajkózta már több mint egy hete, amióta az előterjesztés bekerült, hogy igen, egy szabályozatlan kérdés, 20 éve katasztrofálisan működik, valamilyen szinten meg kell oldani.

No ennyit erről, és talán még annyit, hogy itt a nagy aggódás közepette - ateista honfitársainkkal szemben -, hogy itt az iskolai és egyéb oktatási intézmények átvételével vagy üzemeltetésével kapcsolatban ne féljünk már attól, hogy adott esetben a történelmi egyházak felelőtlenül működtetnének oktatási intézményeket, vagy felelőtlenül állnának kérdésekhez, és adott esetben szelektálnának tanuló és tanuló, vagy dolgozó és dolgozó között. (Szűcs Erika: Ez a tapasztalat.) Persze, tapasztalat, nekünk meg az elmúlt 50 év alapján teljesen más tapasztalataink vannak, de mondhatnám az elmúlt 8 vagy az elmúlt 20 évet is, amit már azért végigéltem, úgyhogy mindegy.

Szeretnék visszatérni a részletes vitához, és egyetlen fontos ajánlási pont, amely nem kapott - sejtettük mi is, hogy nem fog kapni nyilván - támogatást az előterjesztők részéről, de a logikáját azért talán nem érdemtelen, ha még egyszer kihangsúlyozom. A 19. ajánlási pontról van szó, és itt elhangzott már az a vád, hogy az előterjesztők elvették vagy átvették a bíróság szerepét. Mi viszont szeretnénk, hogyha lenne egy olyan testület, amely átvenné a Fővárosi Bíróság szerepét. Mi ezt elneveztük a példa kedvéért magyar vallásügyi tanácsadó testületnek, mert azt szeretnénk, ha nem a bíróság döntené el adott esetben, hogy mely felekezeteket vagy vallási közösségeket regisztrál vagy vesz nyilvántartásba, hanem egy hozzáértő szakértői testület. Mert tételezzük föl, értem én azt, hogy majd a Fővárosi Bíróságon az adott személy, bíró adott esetben kérhet segítséget, és egy szakértői testületet vagy szakértőket rendelhet ki, hogyha esetleg meghaladja a tudását az adott közösség megítélése, de mi ezt picit problémásnak látjuk.

Az rendben van, hogy itt benne van az előterjesztésben, hogy majd külön szabályozva lesz, hogy kik lesznek azok a szakértők, de mi már erre tennénk akkor előzetesen is egy ajánlást, bár nyilván ebben a törvényben már ez nem lesz elfogadva. Mert azért valljuk meg őszintén, az sem mindegy, hogy majd az a szakértő vagy azok a szakértők milyen felekezethez tartoznak, milyen végzettségűek s a többi; tehát ez kikből fog állni.

Ezért arra tennénk már előzetesen javaslatot, hogy lehetőleg egy olyan testület álljon fel, amely adott esetben a lehető legobjektívebb módon, a leghozzáértőbb szemlélettel meg tudja ítélni, hogy az adott bejegyzésre vagy regisztrálásra váró vallási közösség milyen céllal jött létre, pozitív-e vagy negatív, haszon- vagy egyéb céllal. Ezért mi azt javasolnánk, hogy az általunk is abszolút mértékben támogatott első kategória - amely a történelmi egyházaknak megfelelő kategória lényegében -, ők delegálhassanak egy-egy tagot, és ezzel már le van fedve a magyar társadalom, a hívő magyar társadalom több mint 90 százaléka. A parlamenti pártok delegálhassanak egy-egy világi szakértőt, ezzel le van fedve a magyar társadalomnak politikai részről szinte a 100 százaléka, és adott esetben, hogy legyen még egy valóban civil, mondjuk, a Magyar Tudományos Akadémia szintén delegálhasson egy tagot.

Nem gondoljuk, hogy ezzel bárkinek problémája lehetne, mert talán ettől objektívabb vagy ettől szélesebb skálát lefedő vagy átölelő testületet bárki is föl tudna állítani. Mi azt problémásnak tartanánk, ha csak egyvalaki vagy majd adott esetben a kormány vagy előterjesztő, vagy egy fővárosi bíró majd azt mondja, hogy X. Y.-t kérem föl szakértőnek, mert az már valóban lehet elfogult, de egy ilyen, általunk javasolt 13 fős testület, azt gondolom, megfelelő és bölcs döntést fog tudni hozni adott esetben.

(13.00)

És végezetül annyit, hogy volt egy módosító indítványunk, nevezetesen arra vonatkozóan, hogy ne lehessen regisztrálni azokat a közösségeket, ahol nemzetbiztonsági kockázatok felmerülnek. Itt csak szeretném jelezni, hogy egyeztetve az előterjesztőkkel is, beadtam egy kapcsolódó módosító indítványt, amely egy picit pontosította ennek a megfogalmazásnak a részét, nehogy itt bárkit is indokolatlanul hátrány érjen.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De én úgy gondolom, ezt különösebben nem kell magyarázni. Ahol nemzetbiztonsági kockázat jelenik meg, az értelemszerűen ne jelenjen meg a magyar hitéletben mint vallási közösség vagy egyház.

Köszönöm szépen a figyelmet. Elnézést a túllépésért. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu