POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. szeptember 26-án fogadta el Szerbia a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt. Ez a jogszabály rendezi a kommunista hatalom által elvett vagyonok visszaadásának, kárpótlásának a rendjét. Bár a törvényt Szerbia-szerte és Szerbián kívül is nagyon sokan várták, köztük a vajdasági magyarok is, akik számára a most elfogadott változat keserű csalódást jelent, az ugyanis a kollektív bűnösség elve alapján a teljes vajdasági magyar közösséget kizárja a kárpótlandók köréből. A kárvallottakat is tömörítő Vagyon-visszaszármaztatási Liga szerint csupán a Vajdaságban 130 ezer hold termőföldet, 8700 tanyát, 5500 házat, 430 gyárat, 2500 kisipari létesítményt, 550 vendéglőt, 90 szállodát és 12 termálfürdőt vettek el a kommunisták magyar, német és szerb tulajdonosaiktól.

A törvény tartalma, illetve annak késedelmes elfogadása azt mutatja, hogy Szerbia bizonyos tekintetben alig távolodott el a kommunista társadalom értékrendjétől, és a volt szocialista országok közül az utolsó, amely rendezi ezt a kérdést. Sok mindent elárul Bozsidar Gyelics, a szerb kormány miniszterelnök-helyettesének augusztus végi nyilatkozata, amely szerint nincs vagyon-visszaszármaztatás az árulók számára. Hatvanhat évvel a második világháború befejezése, hatvannégy évvel a párizsi békeszerződés aláírása után és tizenegy évvel a Milosevics-rendszer bukását követően úgy gondolom, hogy ez óriási visszalépés a magyar-szerb történelmi megbékélési folyamatban.

A nemzeti összetartozás bizottsága szerint jelen pillanatban nem is tudunk továbbmenni ezen a közös úton, egészen addig, amíg ezt az akadályt Szerbia el nem távolítja és nem módosítja a jogszabályt olyan formában, hogy az elfogadható legyen mind Magyarország, mind a vajdasági magyar közösség, mind pedig az Európai Unió számára.

Mindezekre tekintettel a bizottság a tegnapi napon a következő, egyhangúlag elfogadott állásfoglalást hozta, amelyet külön is szeretnék megköszönni a bizottságban helyet foglaló ellenzéki és kormánypárti képviselőknek. Ezt szeretném ismertetni.

"A Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága elutasítja a Szerb Köztársaság nemzetgyűlésében elfogadott és Borisz Tadics államfő által aláírt vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A jogszabály szerint a Szerb Köztársaságban kizárják a kárpótlásból azokat a személyeket és leszármazottaikat, akik a második világháború idején a Szerb Köztársaság területén működő megszálló erők tagjai voltak. A kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben. Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel és a két nép közötti történelmi megbékélési folyamattal. Ellentétes továbbá a Vajdasági Autonóm Tartomány képviselőháza által 2003. február 28-án elfogadott és 2003. március 24-én kihirdetett 108. rezolúciójával, amelyet a kollektív bűnösség eltörléséről alkotott. A törvény egyes részei elfogadhatatlanok a nemzetközi jogi normák szerint, szöges ellentétben állnak az egyéni felelősségből kiinduló általános emberi jogokkal és az Európai Unió alapelveivel."

A nemzeti összetartozás bizottságának álláspontja szerint Magyarország érdekelt abban, hogy a Szerb Köztársaság tekintetében a bővítési folyamat fennmaradjon és előrehaladjon. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország nem tud lemondani semmilyen törvényes eszközről annak érdekében, hogy nemzeti közösségeinek érdekeit a határain kívül is képviselje és megvédje. Határozottan kérjük ezért a Szerb Köztársaság kormányát és a Szerb Köztársaság nemzetgyűlését - elismerve az ország elmúlt években tett erőfeszítéseit az európai integráció irányába -, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu