DR. STÁGEL BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2012. évi országvédelmi költségvetés egyik fő szempontja az lesz, hogy ez mennyiben szolgálja majd a fiatal és a jövő nemzedékek érdekeit, mennyiben tudja Magyarországot kihúzni abból az adósságörvényből, amivel jól láthatóan szinte valamennyi európai ország küzd, és sajnálatos módon Görögországot immáron a végletekig menően magával rántotta. Az alapkérdés ez, és a görög helyzet, bár első szempillantásra egyedinek tűnhet a pontatlan költségvetési adatokat tekintve, ám összességében mégsem az. Nem csupán a görögök küzdenek ugyanis kimagasló államadóssággal, hanem több más euróövezeti tagország. A bankok ráadásul a tőke szabad áramlásának uniós alapelve alapján keresztbe-kasul hiteleztek és vettek állampapírt az euróövezetben, ami immáron rendszerszintű problémát jelent az egész pénzügyi közvetítő rendszernek.

A bizalmi válság pedig akkor sem áll meg az egyes országok határánál, ha nincs tényleges gazdasági, pénzügyi kapcsolat közöttük. A tőkepiac globalizálódása odavezetett, hogy a különböző tőkepiaci termékek közötti kölcsönös kapcsolat az olyan problémás időszakokban, mint például a mostani is, az egekbe szökik. Ez azt jelenti, hogy egyszerre esik mindennek az árfolyama. Nem véletlen tehát, hogy a presztízskérdésen túl ennyire retteg az euróövezet egy esetleges görög államcsődtől.

Az euróövezet intézményi döntéshozatali rendszerének bonyolultsága és lassúsága odavezethet, hogy a probléma lassan kontrollálhatatlan lesz. A 2008-ban megmutatkozó válságnak éppen az volt a tanulsága, hogy minél tovább várnak az országok az adósságuk csökkentésével, annál keményebb megszorítások várnak rájuk a későbbiek során.

Magyarország 2010-től kezdve nem késlekedett, és az örökölt szűk mozgástér ellenére immáron letért a totális államcsődhöz vezető görög útról. A költségvetési politika egyik legfontosabb feladata, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtésével elősegítse a gazdasági növekedést és Magyarország versenyképességének javítását. Nekünk, képviselőknek itt a parlamentben és az általános vita során egy olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy Magyarország a változó külső hatások ellenére is megőrizze gazdasági függetlenségét, csökkentse az államadósságot, bővüljön a belső fogyasztás, a foglalkoztatás szintje és a beruházások aránya.

Végleg le kell számolnunk azzal a felfogással, amely sajnos az elmúlt évtizedekben a hazai közgondolkodásban talán még inkább felerősödött, ami úgy tekint az állam pénzére, mint az állampolgároktól független vagyontömegre, olyan pénzre, ami strukturális változtatások nélkül, pusztán a szokásjog, szerzett jog alapján, alanyi jogon jár évről évre. Olybá tűnt, hogy a versengő politikai pártok feladata csupán annyi, hogy ezeket a juttatásokat automatikusan biztosítsák a sokszor inaktív státusúaknak, és akkor nem marad el a választási siker sem.

Ez a korszak lezárult, az Európát és a világot is sújtó gazdasági krízis minden országot, különösen a jelentős államadósságot felhalmozott nemzeteket immáron arra kényszeríti, hogy kiszámíthatóan, a spekuláció helyett a munkára alapozva tervezze meg jövőjét.

(13.30)

Magyarország esetében pedig külön szempont a drámai népességfogyás megakadályozása jegyében olyan intézkedések megtétele, amelyeket a költségvetés is megalapoz, és amik összességében a gyermekvállalást és a családok pozícióját erősíti.

A 2012. évi költségvetésnek egyszerre kell szolgálnia az ország pénzügyi és gazdasági stabilitását, a forint védelmét, a nagy állami rendszerek átalakítását, átszervezését és egyúttal a családok védelmét. Öt kiemelt cél van, és öt kiemelt cél kapcsán egyértelműen megállapítható, hogy ezek elérése nélkül Magyarország nem fog tudni eltávolodni a válságzónától, ezért a fiatal nemzedékek érdekének védelme érdekében öt szempontot kell mindenképpen érvényre juttatni.

Az első, a munka becsületének visszaállítása mellett a nyugdíjrendszer stabil finanszírozhatóságát is biztosítani kell, tehát minden fiatal számára egyértelművé kell tenni, hogy a legális, bejelentett munkavégzésével az időskori éveit finanszírozza.

A második cél az, hogy hasonlóan a nyugdíjrendszerhez, egyértelművé kell tenni, hogy az egészségügyi rendszerben a biztosítotti jogviszony alapját fő szabályként szintén a munkavégzésből származó jövedelem képezi, az egészségügyi alapot pedig összességében saját lábára kell állítani.

A harmadik célkitűzés az, hogy a stabil nyugdíjrendszer és egészségügyi rendszer előfeltételeként alapvetően a munkát támogató adórendszer kiépítésére van szükség.

A negyedik cél az, hogy egyértelművé kell tenni, hogy alapvető cél a munka világának szélesítése, a segélyek világának szűkítése. Ne lehessen a jövőben hosszan tartó, teljes életstratégiát a segélyekre alapozni. A költségvetési tervezet egyértelmű szándéka az aktív korú személyek minél magasabb arányú foglalkoztatása. Ezt az elvet 2012-ben nemcsak a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása keretében, hanem a munkaképes személyek szociális ellátása során is érvényesíti a költségvetési törvény tervezete.

A 2012. évi költségvetési tervezet az embereket visszavezeti a segélyek világából a munka világába. 2011 júniusában 595 ezren éltek Magyarországon jövedelempótló támogatásból. Ez a szám a tervek szerint legalább kétszázezer fővel fog csökkenni 2012-ben. Alapvető elvárás, hogy a szociális ellátórendszer erőteljesebben motiválja az egyéneket a munkaerőpiacra való visszatérésre. Ennek megfelelően az úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatás - amely azokra a hónapokra jár, amikor a munkaképes személyek nem vesznek részt közfoglalkoztatásban - összegét összhangba kell hozni a közfoglalkoztatásért járó juttatásokkal.

A minimálbérnél alacsonyabb összegben, 57 ezer forintban meghatározott közfoglalkoztatási bér bevezetése mellett ez a cél csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének csökkentésével érhető el, így a költségvetési törvény tervezete 20 százalékos mérséklésre tesz javaslatot, ezzel havi 28 500 forint helyett 22 800 forint lenne ennek az ellátásnak az összege.

Tehát a tervezet azt is el kívánja érni, hogy a jövőben kizárólag a valóban rászorultak számíthassanak a szociális háló védelmére. Ezért a javaslat felszámolná azt az évek óta fennálló anomáliát, hogy az önkormányzatok helyi hatáskörben, településenként eltérő gyakorlat szerint, a rászorultság normatív szempontjait teljesen mellőzve nyújthassanak segélyeket a lakosaiknak.

A költségvetési törvényjavaslat így az ilyen méltányossági segélyek támogatását megszüntetné azzal, hogy a szociális törvény ezzel párhuzamosan el is törölné az ilyen jellegű támogatások lehetőségét. Fontos hangsúlyozni, hogy a valóban rászorulók ellátásainak forrásait - például rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj - a törvényjavaslat változatlanul biztosítja.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból valósul meg 2011-től a közfoglalkoztatás támogatása. A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakításával 2012-ben az alap hozzájárul a Start-munkaprogram megvalósításához. E feladattal összefüggésben az alap költségvetési támogatásban is részesül. Az alap továbbra is támogatást nyújt foglalkoztatási és képzési célokra, valamint a passzív ellátásokon belül az álláskeresési támogatások fedezetére. A foglalkoztathatóság javítására társfinanszírozással biztosít forrást az alap az európai uniós forrás fogadásához.

Végezetül az ötödik cél, amit a költségvetési tervezetnek mindenképpen képviselnie kell, és amit érvényre kell juttatni, ez pedig az, hogy az országvédelmi alap létrehozása egyértelműen üdvözlendő tény, hiszen ahogy a bevezetőmben elmondtam, az euróválság negatív hatásait a lehetőségekhez mérten mérsékelni kell.

Ami a sarokszámokat illeti, a tervek szerint a 2012. évi országvédelmi költségvetés az államháztartás egyenlegét jövőre 750 milliárd forinttal javítja. A kiadások 300 milliárd forinttal csökkennek, a bevételek 450 milliárd forinttal nőnek, a munkaadói egészségügyi járulék 1,5 százalékponttal emelkedik, és 25-ről 27 százalékra nőne az általános áfakulcs. Ez utóbbi kapcsán a bevételi oldalon egyértelműen támogatandó a fogyasztás alapú adók előnyben részesítése, ugyanakkor külön megfontolandó lenne, amennyiben az EU-s előírások ezt lehetővé tennék, a 27 százalékos áfakulcs mellett egy további áfaadókulcs megállapítása a luxustermékek esetére.

Az áfa és az egészségügyi járulékemelés összességében pozitív intézkedés a jelenlegi gazdasági környezetben, mert adminisztratív oldalról könnyen beszedhetőek és jól ellenőrizhető pénzforrások. A 2012. évben továbbra is erősíteni kell a családok helyzetét a devizahitelesek megsegítésével, a gyermekek után járó adókedvezmény megtartásával, a munkaerő-piaci helyzet javításával.

Reális célkitűzés, hogy az infláció jövőre 4,2 százalék lesz, a GDP-arányos államháztartási hiány 2012 végére 72 százalékra csökken a 2011. decemberi 73 százalékról. A GDP-arányos kamatkiadás az idei 3,8 százalékról jövőre 3,6 százalékra apad. A tervezett makrogazdasági adatok szerint a lakossági fogyasztás 0,2 százalékkal nő, a beruházások 3,7 százalékkal bővülnek, a foglalkoztatás 1,5 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta pedig a tervek szerint a jelenlegi 11 százalékról 10 százalék körülire mérséklődik.

Ezen túlmenően az ország biztonságos pénzügyi helyzetét eredményezheti, hogy összesen 300 milliárd forintos tartalék lesz lekötve, ebből 150 milliárd forint kerül az országvédelmi alapba, ami a 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra emeléséből származik. A 300 milliárd forintos tartalék másik két tétele pedig a 100 milliárd forintos általános tartalék és az 50 milliárdos kamatkockázati tartalék. A 750 milliárd forintos egyenlegjavulás két összetevőből állna a tervezet szerint, a bevételek 450 milliárddal nőnek, a kiadások pedig - ahogy már említettem - 300 milliárddal csökkennek.

Fontos kitérni a fiatalokat különösen is érintő megújult lakástámogatási rendszerre is, hiszen a 2012. évi állami lakáspolitika kiemelt célja a polgárok öngondoskodásának segítése a lakáscélú előtakarékoskodásra való ösztönzéssel. Megnövekedett a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka, kibővült a kedvezményezettek köre, továbbá emelkedett az egy szerződéssel elérhető maximális szerződéses összeg is.

A lakásépítési támogatások előirányzata immáron több mint 120 milliárd forint, amely tartalmazza a jelzáloghitelük fizetésében 90 napon túli késedelemben álló, lakóingatlanukat eladó és helyette kisebb értékűt vásárló adósok lakásvásárlási hiteleihez nyújtható kamattámogatások finanszírozási forrásait is, továbbá - ami a fiatalok szempontjából különösen is fontos - az otthonteremtés támogatását is, az úgynevezett szocpolt.

Összességében mi, kereszténydemokraták külön üdvözöljük, hogy a kormányzat célja az alulról nyitott középosztály megerősítése. A 2012. évi költségvetés a felzárkóztatás céljaira 39 százalékkal több forrást szán, emellett pedig a gazdaságfejlesztési, közbiztonsági, oktatási és egészségügyi terület esetében olyan forrásokat is tartalmaz a büdzsé, hogy remélhetőleg érezhető lesz a fejlődés.

A 2012. évi országvédelmi költségvetés a folyamatosan változó külső hatások ellenére valószínűsíthető védelmet jelent a magyar családoknak, ezért összességében úgy látom, hogy annak céljai reálisak és tarthatóak, ezért elfogadása jó lelkiismerettel támogatható.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu