GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! A bizottság ülésén alapvetések fogalmazódtak meg, én is erről beszélnék, és nyilván majd a hozzászólásokban kibontjuk mindezt.

Az alapvetések arról szóltak, hogy jó gazdaságpolitikát, jó gazdasági környezetet kellene teremteni, és akkor nyilván biztonságos foglalkoztatási helyzetet, akár még növekvő foglalkoztatást is lehetne produkálni ebben az országban. A munkaadók és a munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon - nyugodtan rögzíthetjük, a bizottság ülésén is rögzítésre került - nem azonos. Nem azonos, ezért bizonyos értelmű szabályozásokkal a munka törvénykönyve keretei közt és egyéb más szabályozásokkal ezeket ellensúlyozni szükséges.

Sokszor az élet produkálja azt a helyzetet - valószínű, hogy önök között is vannak többen, akik ezt tapasztalták -, hogy a munkavállalók akár saját maguk is leplezni képesek az adott esetben törvénytelen vagy szabálytalan foglalkoztatási helyzeteket, egyszerű okból kifolyólag: létezni és élni akarnak. Elvállalják még azt is, hogy szorított és megnyomorított helyzetben, kiszolgáltatottan végezzék a munkájukat, mert dolgozni akarnak. Ez ellenében viszont legalább a törvényi szinten kellő védettséget kellene biztosítani. A munka törvénykönyve e tervezete nem erről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy ezt még, ami megvolt eddig, tovább gyengíti.

A párbeszédhez való viszony is olyan, amely inkább az iszony kategóriáját érinti. A kormány magát mindenhatónak tekinti. A kormány úgy gondolja, hogy egyszerre képes adott esetben a párbeszéd szereplőinek szerepét is átvenni. A szakszervezeteket, az érdek-képviseleti szervezeteket a joggyakorlás feltételei tekintetében mértékadó módon korlátozza. Ki kívánja őket zárni gyakorlatilag ebből a szerepkörből. Mondhatom nyugodtan: kevesebb párbeszéd és kevesebb jogvédelem az, ami megjelenik ezen munka törvénykönyve keretei között - és tervezete keretei között is - meg az elmúlt másfél esztendő történései kapcsán is.

Ez a törvénytervezet a munkavállalóknak és a munkavállalókat képviselőknek abszolút módon a hátrányára születik. Rugalmasságról beszélnek? Flexicurity - rugalmasság és biztonság; e kettő egymástól elválaszthatatlan, legalábbis az kellene hogy legyen. A rugalmasság kérdéskörét én ma nem vitatom el, hogy ebben a törvénytervezet megjelenik, hogy a fejét ez felüti. De azt igen, hogy a biztonság tekintete helyett sokkal inkább a kiszolgáltatottság jelenik meg, és ez így nincs rendjén. Rugalmasnak, rugalmasságnak nem abban kell lenni, hogy hogyan lehet könnyebben kirúgni a munkavállalókat.

A rugalmasságnak egészen másban kell megmutatkozni. Biztonságnak abban kellene lenni, hogy mondjuk, egy munkahely elvesztését követően az a 9 hónapos futamidejű biztosíték, ami arról szól, hogy újra el tudjon helyezkedni az ember és az átmeneti idő - amiért persze járulékot fizet minden magyar munkavállaló meg a munkaadója is - ne szűküljön 3 hónapra akkor, amikor ebben az országban több mint 18 hónap a munkanélküliség átlagos időtartama. És persze a járulékokat ugyanúgy beszedik, sőt növelik, mint korábban voltak.

Az érdekegyeztetést likvidálják, gyakorlatilag a kifogás, a vétó intézményrendszere megszűnik. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról már ne is beszéljünk, hiszen a törvénytervezet sem szól már erről. Nem is szólhat, mert megszűnt. A Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanácsot hívták életre. (A díszpáholy felé:) Köszöntöm az urakat, akik gyakorlatilag falhoz vannak szorítva. Falhoz vannak szorítva, mert nincs lehetőségük arra, döntési kompetenciájuk, hogy bármit is tegyenek ezen ügyek kapcsán. Egyeztethetnek, beszélgethetnek, javaslatot tehetnek.

(8.40)

Megtisztelő az a feladat is, csak nem erről kellene, hogy szóljon mindaz, ami az érdekegyeztetés világában, a párbeszéd világában meg kellene hogy jelenjen.

Kollektív szerződésről, negatív eltérítésről, sok minden egyéb másról beszélhetnék, de én már csak egy dolgot említek. Pikáns az a dolog, amikor az államtitkár úr 30 percen keresztül mondja a törvénytervezetről a gondolatait, s egyetlenegy szót nem szól például a területi minimálbér bevezetésének a kérdésköréről. (Dr. Czomba Sándor: Mert nincs is!) Az emberek többet dolgozhatnak kevesebb pénzért az elkövetkezendő időszakban, jogaikat sárba tiporják, ez a munka törvénykönyvének tervezete. Ez az, amiért a bizottságban 6 nem támogatás fogalmazódott meg.

Köszönöm szépen, elnök úr, a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu