KARA ÁKOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció részéről támogatjuk a kormány törekvéseit abban, hogy a 2011. év, tehát a mostani esztendő a munka világát érintően is az újjászervezés éve legyen.

Fontos és meghatározó kérdésről van szó, fontos és meghatározó kérdésről beszélünk ma, hiszen több millió munkavállaló és közvetve vagy közvetlenül családtagjaik sorsát érintő kérdésről, de sok-sok ezer munkaadó jövőjét, sorsát érintő kérdésről is beszélünk a mai napon az Országgyűlésben. Ezért különösen fontos szempontnak kell lennie, hogy kellő türelemmel és átgondoltsággal tudjuk ezt a kérdést megtárgyalni.

A Fidesz-frakció részéről egyetértünk azzal, hogy a hatályos munka törvénykönyve mára elavult, nehezen áttekinthető, nincs összhangban a megváltozott gazdasági és társadalmi környezettel, nem képes a kor igényeinek és a gyakorlati élet elvárásainak megfelelni, jelentős adminisztrációt, így terhet, nehézséget ró a vállalkozásokra, és csökkenti a hazai munkáltatók versenyképességét.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megerősítették, hogy a hatályos törvényünk nem segíti a munkahelyteremtést, a munkahelyek megőrzését és a gazdaság fejlődését, emellett nem teszi kellően vonzóvá Magyarországot a magas hozzáadott értékű termelő beruházásokat megvalósítani szándékozó vállalkozások számára a befektetői döntések mérlegelése során.

Külön értéke a most tárgyalt javaslatnak, hogy Magyarország Alaptörvényével összhangban hangsúlyosan jeleníti meg, hogy a gazdaság két alapértéken, nevezetesen: az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Ezért a tisztességes foglalkoztatás szabályait úgy állapítja meg, hogy mindkét alapjog érvényesülését elősegítse. Az is kiemelendő, hogy a javaslat figyelemmel van a szociális konzultáció eredményére, tartalmazza a védett kor intézményét, és számos családbarát előírással támogatja a gyermekvállalás melletti munkavégzés lehetőségét.

Természetesen nem gondoljuk, korábban sem gondoltuk, hogy az új munka törvénykönyvének az elfogadása önmagában elegendő a foglalkoztatás nemzetközi viszonylatban is kirívóan alacsony magyarországi szintjének számottevő emeléséhez, de az a határozott meggyőződésünk, hogy egy fontos és jelentős lépés abba az irányba, hogy a korszerű munkajogi szabályozás kialakításával a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak és legbiztonságosabbak közé tartozzon, tartozhasson Európában.

E jogszabályt sem lehet és nem is szabad kiragadni a most körülöttünk lévő társadalmi és gazdasági környezetből. Nem szabad továbbá, tisztelt képviselőtársaim, elfelejtenünk azt sem, hogy a mostani prognózisok szerint lassuló, majd később várhatóan lassan növekedő európai gazdasági környezet vesz körül majd bennünket. A most tárgyalt törvénytervezet támaszkodik az elmúlt húsz esztendő tapasztalataira, amely időszak során, tehát az általam most jelzett időszak során jelentős gazdasági növekedés, így jelentős munkaerő-kereslet vagy éppen ennek az ellenkezője, jelentős csökkenés, így jelentős számban növekvő munkanélküliség volt a jellemző, mint például a '90-es évek első felében vagy akár az előző szocialista kormány idején.

A foglalkoztatás új formái, új igényei honosodtak meg, amelyek közül van, amit támogatni, erősíteni szükséges, és vannak olyanok, amelyekkel szemben garanciákat, védelmi garanciákat kell a munkavállalók számára biztosítani. Arra kell törekednünk, hogy ez utóbbiakat, tehát a védelmi garanciákat betartsák, de ezek eszközei nem csak a parlamenti képviselők kezében vannak.

A másik elvi kérdés, amelyet szeretnék itt most megosztani önökkel, az az, hogy az új munka törvénykönyve teret enged a munkavállaló és munkaadó közötti megállapodás lehetőségének, így biztosítja, hogy jobb, hogy minél jobb munkafeltételek jöhessenek létre. A munka törvénykönyvében megfogalmazottaknál kedvezőbb irányba is el lehet tehát térni, ha az adott cég, vállalkozás működési feltételei, illetve az ottani igények ezt biztosítják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a bizottsági tárgyalás során, a korábbi viták során több ellenzéki képviselőtársam is az új munka törvénykönyvének társadalmi partnerekkel történő érdemi egyeztetése hiányára hivatkozott, fontosnak tartom itt most a tisztelt Házat emlékeztetni arra, hogy a törvényjavaslat munkaanyagát, tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 júliusában társadalmi vitára bocsátotta, és lehetőséget biztosított arra, hogy a tervezettel kapcsolatosan a gyakorlat és a tudomány képviselői, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve más gazdasági és civil szervezetek véleményt nyilvánítsanak több csatornán keresztül.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az új munka törvénykönyve társadalmi vitája során mind Győrben, hiszen győri képviselő vagyok, mind a Nemzetgazdasági Minisztériumban magam is részt vettem több munkamegbeszélésen, egyeztetésen, így közvetlenül ismerhettem meg a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményét a korábbi munkaanyagban, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság által is a tisztelt Ház számára általános vitára ajánlott javaslatban megfogalmazott elemeket, tartalmat nézve. Így némi rálátással, tapasztalattal rendelkezem az elmúlt hetekben folyó szakmai vitákról, amelyekről összességében mindenképpen el kell mondani, hogy konstruktív módon járultak hozzá a benyújtott javaslatban megfogalmazott szabályozás, szabályozási rendszer kialakításához.

Ennek kapcsán szeretném kiemelni és hangsúlyozni, hogy az egyéni munkajog körében számos jogintézmény tekintetében sikerült a munkaadói és munkavállalói érdekeket egyaránt figyelembe vevő, kölcsönösen elfogadható szabályozási megoldásokban megállapodni, amelyek mind visszaköszönnek a javaslatban. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy a munkaügyi kapcsolatokat, különösen és meghatározóan a szakszervezeti jogokat illetően néhány kérdésben nem sikerült közös javaslatokat megfogalmazni.

Érdemes most áttekintenünk, hogy a javaslat mennyiben szolgálja a munkavállalók érdekeit. Érdemes tehát áttekintenünk azt, hogy az úgynevezett egyéni jogok tekintetében, a munkavállalók jogai tekintetében hogyan közeledtek az álláspontok az elmúlt hetekben, hiszen közeledtek az álláspontok.

(9.10)

Megítélésünk szerint az elmúlt hetekben az egyéni jogok tekintetében sok elemben közeledtek az álláspontok. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Fidesz-frakció részéről sok-sok alkalommal elmondtuk, hogy a védett kor garanciáit, illetve a kismamák szülést megelőző, illetve az azt követő időszakának biztonságát nyújtó garanciáit mindenképp meg kell fogalmazni az új munka törvénykönyvében. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a javaslat tartalmazza a védett kor intézményét, amelynek eredményeként a munkáltató a védett kort betöltött és nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartalmú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, megszegné, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A javaslat, amelyet tárgyalunk, ugyancsak biztosítja, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybevett fizetés nélküli szabadság időtartalma alatt. A védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig abban az esetben is, ha fizetés nélküli szabadság igénybevételére nem került sor. Lényeges elem, hogy a javaslat, az előttünk fekvő munka törvénykönyvének javaslata a munkavállaló erre irányuló igénye esetén a versenyszférában is kötelezővé teszi a munkáltató számára a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek hároméves koráig.

A javaslat elfogadása esetén a szülési szabadság azt is megilleti, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe veszi. Az eddigi szabályozással szemben pedig a javaslat a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság lehetőségét és a gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja. Ezek fontos elemek megítélésünk szerint.

A javaslat mindezek mellett a munkaszerződés teljesítésével kapcsolatos alapvető kötelezettséget illetően előírja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató köteles biztosítani továbbá azt, hogy az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés körülményeit ki kell alakítani, illetve biztosítani kell. A fogyatékkal élő személy foglalkoztatása során pedig gondoskodni kell az ésszerű alkalmazás feltételeinek biztosításáról. A javaslat az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően megteremti a cselekvőképtelen nagykorú személyek munkaviszonyban való foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciáit is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat továbbra is húsz nap alapszabadságot biztosít, és az életkortól függő pótszabadságok is a hatályos törvénnyel azonos módon alakulnak. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ha azonban a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött - a javaslat tartalmazza, amit mondani fogok -, akkor azt a munkáltató az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki. Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerülő ok miatt nem lehetett az előírt módon kiadni, akkor erre az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell sort keríteni. A munkavállaló hét nap szabadságról maga rendelkezhet, és eltérő megállapodás hiányában egybefüggően kell kiadni számára. Az esetleges félreértések elkerülése érdekében fontos azt is hangsúlyozni, hogy a munkáltatót felmondás esetén a hatályos szabályozással egyezően indoklási kötelezettség terheli, amelynek változatlanul valósnak és okszerűnek kell lennie.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az elmúlt hetek egyeztető tárgyalásait az imént felidéztem, akkor az előbb elmondottakkal kapcsolatban, az indoklási kötelezettséggel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ez a rész a munkaanyagban is szerepelt; más szerkezetben, mint a most hatályos Mt.-ben, de benne volt, és tartalmazta az indoklási kötelezettséget és azt, hogy ennek valósnak és okszerűnek kell lennie. Nem volt tehát cél - szeretném felhívni a figyelmet, nem volt tehát cél - korábban sem ennek a szabálynak a gyengítése, még akkor is, ha ma is van olyan, aki ezt állította itt a parlamentben. Ezt a kérdést például tisztázni kellett szerintem most itt is, és az eredeti szándék miatt most is és a jövőben is tisztázni kell, hiszen olyan viták és hivatkozások jelentek meg ezzel kapcsolatban az elmúlt hetekben egyes médiafelületeken, amelyek a pontos szöveget nem ismerők között bizonytalanságot kelthettek, de értem, megértettem, hogy sajnos sokak számára a bizonytalanság keltése a cél ma Magyarországon. (Dr. Vas Imre: Ez nagyon igaz!)

A fizetett munkabér elszámolásáról - ezt is tartalmazza a benyújtott új munka törvénykönyvének a javaslata - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelynek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Jelzem, hogy ez változás az előbb említett munkaanyaghoz képest, bár lehetőség volt ebben a korábbi anyagban is, csak jelezni kellett volna az igényt. De magam is javasoltam az említett hosszú és több alkalomra nyúló egyeztetési tárgyalásokon, tehát magam is javasoltam, hogy ez a rész - nevezetesen, hogy a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, amelynek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja - legyen mindenképpen része az új munka törvénykönyvének. Ezt azok pontosan tudhatják, akik számára az előző egyeztetések valamelyikén elmondtam, illetve javasoltam, ahol elhangzott ez például tőlem is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most még egy elvi alapvetést kell mindenképpen jelezni az önök számára. Sok értéket, illetve sok érdeket kell most eggyé gyúrnunk az új munka törvénykönyve kapcsán, hiszen korábbi viszonyok között régen fogadta el a parlament a most hatályos jogszabály alapjait. Igaz, hogy számos változáson keresztülment ez a jogszabály, mégis annak alapjait, tehát a most hatályos munka törvénykönyvének az alapjait egy jelentősen más gazdasági és társadalmi környezet jelentette.

Itt fel kell tennünk egy kérdést, hogy mennyiben tudta segíteni a most hatályos munka törvénykönyve a gazdasági növekedést, milyen mértékben tudta gátolni a most hatályos munka törvénykönyve az emberek kiszolgáltatottságának növekedését. Mindenre megoldást jelenthetett-e - ez az újabb feltett kérdésem - a maga garanciáival, tehát a most hatályos munka törvénykönyvében leírt szabályok összessége? Nyilván nem így volt akkor sem.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik témára áttérve a munkaviszonyban való rugalmas foglalkoztatás egyik alapvető eszköze az úgynevezett atipikus munkaviszonyok szabályozása. E körben külön üdvözlendő, hogy a javaslat bevezet olyan új foglalkoztatási formákat, mint a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony. Ezek a javaslatok a korábbi szakmai és elméleti, hitem szerint fontos szakmai és elméleti vitáknak a konkrét, kézzelfogható eredménye, amely ahhoz járulhat hozzá, amiről sokat beszéltünk - most végre dönthetünk is -, hogy hogyan lehet rugalmasabb a munkaerőpiac a munkavállaló és a munkaadó közös érdekének megfelelően. A javaslat tehát a rugalmas szabályozási környezet kialakítása érdekében lehetővé teszi a munkaszerződéstől való elállást, ha a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszakban a felek körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Szeretném jelezni, hogy a javaslat megszünteti a munkával nem töltött időre járó díjazás számításának szükségtelen kettősségét - ezt az előterjesztő részéről részleteiben hallhattuk is -, és azt az elvet követi, hogy a munkavállalót a távollét idejére annyi díjazás illesse meg, amennyi a munkával töltött időben illetné meg. A javaslat, a mostani javaslat ugyancsak megszüntetné azt a jelenlegi szabályozást, miszerint a határozott idejű jogviszonyt még súlyos, a teljesítést lehetetlenné tevő okból sem szüntethetik meg a felek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat biztosítja a szakszervezetek munkahelyi szerveződésének jogát, és az alaptörvénynek megfelelően a kollektív szerződések megkötését is a szakszervezetek számára tartja fenn. Változatlanul a szakszervezetek joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben képviseljék.

(9.20)

Így a szakszervezet továbbra is jogosult a tagját gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni. A szakszervezethez való tartozása vagy a szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. Ezt mindenképpen érdemes annak az összefüggésében végiggondolnunk, amely az előbb elhangzott a demokráciaveszélyeztetés tekintetében a Szocialista Párt képviselői közül.

Úgy vélem tehát, hogy a javaslat a kollektív jogok tekintetében is megfelel az európai szabályozási megoldásoknak és a nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, illetve az ott alkalmazott gyakorlatoknak. Érdemes ezt a szempontot nyugodtan mindannyiunknak végiggondolnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most összefoglalásul annyit mondanék, hogy tudjuk, mi is tudjuk, a legnagyobb garanciát, a legnagyobb biztonságot a munkahelyek megléte, a biztos munkahelyek megléte jelenti, tehát biztos meglévő és teremtendő új munkahelyek jelentik, jelentenék. Egyszerre kell fontosnak tartanunk és figyelembe vennünk a munkavállalók számára és a munkaadók számára törvényben megfogalmazott garanciákat, illetve ezeknek a teljesülését. Igen, ez utóbbi is, a parlament által elfogadott törvényi garancia teljesülése is fontos, tehát a garanciák megfogalmazása mellett a garanciák teljesülése is fontos, hiszen az elmúlt években a munkavállalókat és adott esetben a munkáltatókat ért sérelem nem feltétlenül a jog hiánya miatt, hanem a jogszabályok be nem tartása miatt is lehetett, okozhatta, keletkezhetett. Az új munka törvénykönyvének, az új garanciáknak a megfogalmazásánál ugyanúgy fontos majd figyelnünk arra, hogy ezek miként és hogyan fognak teljesülni, hiszen rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz nemcsak a leírt jog, hanem azok teljesülése, azok betartása, betartatása is fontos.

Mindezekre az előbb elmondottakra tekintettel kérem önöket, kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a kormány által benyújtott javaslatokat.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu