GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 1-10. pontjában szereplő módosító csomagunk támogatását szeretném elérni a hozzászólásommal. Remélem, legalább akkora sikerem lesz, mint a termőföldadó ötletének eltüntetésénél, amit pedig személyesen a miniszterelnök magyar hangja, Szijjártó Péter nyújtott be a költségvetési bizottság ülésén.

Ha az agrárium és az élelmiszer szempontjából vizsgáljuk ezt a költségvetést, akkor a tisztességhez hozzátartozik, hogy 22 százalékkal nő a közvetlen támogatás mértéke, ami egy nagyon jelentős összeg, de ahogy az általános vitában is elmondtam, ehhez a kormánynak nem sok köze van, ugyanis az európai uniós közös agrárpolitika automatizmusából következik. Ez nagyjából úgy van, hogy minden gyerek nő, az is, akinek nem simogatja meg Orbán Viktor mindennap a fejét. Körülbelül ennyi köze van a kormánynak ehhez. Szerencsére ebbe nem tud beleavatkozni.

Ami már sokkal problémásabb, hogy vannak olyan költségvetési sorai a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, amik azért elég komoly csökkentést szenvedtek el, és ezek elég problémásak, főleg a jövő szempontjából, oktatás, kutatás. Nagyon-nagyon nagy probléma még, ami a vízügyi intézményrendszerrel történt, ugyanis az átgondolatlan szétszakítása és két helyre telepítése okán például a vízi társulatok költségvetési sora egyszerűen eltűnt a finanszírozásból, és ez nem 50-100 milliós tétel, ez egy 4 milliárdos tétel. Tehát egy teljes intézményrendszer szűnhet meg, ha ebben nem lesz intézkedés. Erre egyébként nyújtottam is be módosító javaslatot. Ugyan nem gondolnám, hogy a vízi társulatok fontosabbak, mint a debreceni stadion, de azért megkíséreltem ezt a kérdést ebből a forrásból kezelni.

Sajnos az is látszik, amit viszont már nem lehet belső módosítással kezelni, hogy az állattenyésztők nem igazán kedvencei a kormánynak, hiszen a nemzeti támogatási sor csökken, ami nagyjában-egészében az állattenyésztés megsegítésére kellene hogy fordítódjon.

Nagyon rossz üzenetnek tartom, ezt már tavaly is elmondtam, és nem tudom, hogy ez most tendenciózus-e, hogy szavakban ugyan nagyon határontúlimagyar-barát ez a kormány, de a mi időszakunk 80 milliós költségvetése 2011-ben a felére csökkent, most meg az is a felére csökken. Azt hiszem, hogy nemcsak a szavak szintjén kellene a határon túli magyar gazdákkal foglalkozni, hanem amikor az megjelenik valahol a költségvetési politikában, azért ott is érvényesíteni kellene, legalább azt a szintet, amit annak idején a mi kormányzásunk alatt nagyon tisztességes módon és nagyon jó célokra használhattak.

Abszolút, egyértelműen tarthatatlan a magánerdő-gazdálkodók működési támogatásának gyakorlatilag a lenullázása, hiszen nem ezt ígérték. Tehát ebben majd nyilván belső, minisztériumon belüli módosító javaslatokkal lehet némi korrekciót tenni, de tisztességesebb lett volna, hogyha ezen a területen betartják az ígéreteiket.

Más filozófiát jelent a mi módosítócsomagunk, hiszen azt világosan látni kell, hogy az élelmiszer-gazdaság egésze - ez igaz az agráriumra és az élelmiszeriparra például - nem fog tudni 20 százalék béremelést adni, csak azért, mert van egy elhibázott adópolitika Magyarországon, és az adójóváírás kivezetését úgy lehet kompenzálni, hogy 92 ezer forintra kell emelni a minimálbért. Államtitkár úr, 5 százalék béremelésre sem lesz fedezet az ágazatban, 5 százalékra sem, azért, mert egyébként meg nagyon-nagyon sok elvonás érinti, termékdíj, felügyeleti díj. Tehát ezek mind olyan elvonások, amiket így bújtatva, itt-ott különböző, költségvetést megalapozó területekre beraktak. Ezek többmilliárdos tételek. Ezt tetézte volna még meg a termőföld megadóztatása, ami olyan 60-70 milliárd, de hála istennek, ettől az ördögi tervtől elállt a kormány.

Úgy gondolom, hogy ez azért is nagyon problémás, mert ha egy vállalkozásnál még nagy nehezen össze is kotorják ezt a béremelési lehetőséget... - most azt halljuk, hogy 5 százalékot kell, majd a többit a kormány odaadja, csak kérdezem én, hogy hány éven keresztül, mert most azzal, hogy egyszer odaadja, még olyan túlságosan nagyot nem segít.

(15.20)

De az lesz a szörnyű tapasztalatuk az ebbe a kategóriába tartozó munkavállalóknak; hogy egy fillérrel nem fog nőni a nettó jövedelmük, ami azt jelenti, hogy a második olyan év lesz, és nagyjából 8 százalékos infláció van két év alatt, amikor nettó pozícióban semmit nem javul a keresetük. Úgyhogy a hideg veríték fogja őket kiverni, amikor meglátják, hogy bruttóban mennyit nőtt a fizetésük, és nettóban meg egy fillér pluszt nem kapnak. Ezekkel szemben, amit mi ajánlanánk, az az, hogy például az adójóváírás mértéke növekedjen. Ezek elérhetők lennének. Egyszerű döntés kellene hozzá, hogy az ostoba egykulcsos adórendszert változtassák meg. Minden problémának ez az alapja. És nem értik meg másfél év után, hogy ezt az emberek utálják, nem szeretik, és ráadásul keményen zsebre megy.

Államtitkár Úr! Attól, hogy a gazdagabbak több pénzt kapnak, senkinek nem lesz két darab gyomra. Mindenki egy ebédet tud megenni, van, aki kettőt időnként, de ettől nem nő a fogyasztás. Ha visszaadnák a kiskeresetűeknek azokat az elvonásokat, amiket csináltak az elmúlt években, akkor lehet, hogy ők egy héten nem egyszer ennének húst, hanem mondjuk, kétszer, és például lehetőség lenne az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére. Csak megjegyzem, nemcsak a vegetariánusokat kell segíteni, itt valamennyi alapvető élelmiszer áfáját kell csökkenteni, mert az LMP-nek meg olyan javaslata van, hogy zöldség-gyümölcs áfa. Nagyon helyes, nagyon fontos, de nem mindenki vegetariánus Magyarországon, és egyébként sem tartozik a zöldség-gyümölcs az alapvető élelmiszerek közé.

Tehát ezeket a kérdéseket meg lehetne oldani, ha nem ragaszkodnának görcsösen ehhez az elhibázott adórendszerhez, ami rettentő sok forrást visz el. Úgy gondolom, hogy ezzel szemben a kötelező béremelésnél, amit előírnak nyilván bizonyos támogatásokhoz, és akkor talán majd nem piszkálja a vállalkozókat a munkaügyi rendszer, sokkal célszerűbb lenne, és ez is szerepel a megalapozó javaslataink között, hogyha járulékokat csökkentenék. A járulékcsökkentés adna fedezetet arra minden vállalkozásnak, hogy azt a legalább inflációmértékű béremelést meg tudja valósítani. De a járulékok is nőnek. Népszavazást csináltak a 300 forintos vizitdíj miatt, most meg havonta 1000 forintot beszednek mindenkitől egészségügyijárulék-növelés címén. Hát, azt gondolom, ehhez azért pofa kell, tisztelt képviselőtársaim.

Összefoglalva, ennek a csomagnak, ami nyilván egy alternatív költségvetés, a filozófiája teljesen más. Be kéne látni most már, főleg akkor, amikor iszonyatos terheket ró valamennyi magyar emberre a forint gyengülése, ez megjelenik üzemanyagárakban, törlesztőrészletekben, mindenhol, hogy nem a felső tízezer az a célterület, amit ebben a helyzetben segíteni kell. Most már látni kellene végre ezt mindenkinek. Ezért kérem képviselőtársaimat, ahogy a földadónál is megértették, hogy nem lehet 60 milliárd tőkét kivonni egyik pillanatról a másikra egy ágazatból, nem lehet több száz milliárd forintot az emberektől elvenni ilyen címen, hogy a gazdagoknak adjunk több javadalmazást.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu