HABIS LÁSZLÓ (KDNP): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meglehetősen nagy teret kapott a vitában az, hogy az önkormányzatok eladósodottsága milyen mértékű, és ez hogyan ítélhető meg. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az állami költségvetésből való részesedésük nagyjából 20 százalékra tehető, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen közszolgáltatásokért felelős az önkormányzati rendszer, ehhez képest hogy az összes államadósságból a részesedésük mintegy 5 százalékra tehető, azt gondolom, ez azt jelzi, hogy összességében egy átgondolt gazdálkodás volt rájuk jellemző.

Elhangzottak az imént a vitában képtelenségek is. Vágó Gábor elmondta, hogy ő kecskeméti, és tudja azt, hogy Kecskemét egy főre jutó adóssága 2 millió forint. Nos, én most megnéztem egy statisztikai táblát, és aszerint 150 ezer forint körül van Kecskeméten az egy főre jutó adósság. Szerencsésnek tartanám, ha az önkormányzati törvény általános vitájában nem képtelenségek hangoznának el.

Rátérve néhány szakmai kérdésre: szeretném megemlíteni a törvényjavaslatnak azt a passzusát, miszerint adott esetben egy nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat számára kötelezően előírt feladat is átvállalható annak egyetértésével más települési önkormányzat vagy önkormányzati társulás részéről. Én ezt egy logikus lehetőségnek tartom. A törvényjavaslat azt mondja, hogy ez lakossági igényekkel indokolható. Feltételezi, hogy legalább változatlan vagy jobb szakmai színvonalon látható el, gazdaságosabban és többlet állami finanszírozás nélkül.

Azt is hozzátenném, a javaslatban szerepel, hogy az országos átlagot meg nem haladó költséggel lehetséges ez. Őszintén szólva ezt egy picit aggályosnak tartom, mert nem igazán állnak rendelkezésünkre olyan számadatok, amelyek országos szinten egy-egy közszolgáltatás gazdaságossági és önköltségi adatait tartalmazzák.

Fontosnak gondolom, hogy olyan szabályozás jöjjön létre a következőkben, amely az önkormányzatok és a központi költségvetés között hosszú távon és jól tervezhető módon alakítaná az adómegosztást és a jövedelemtranszfert.

Ez kölcsönös érdek a központi költségvetés és az önkormányzatok számára is, hiszen elősegítheti az önkormányzatok hosszú távú forrásbevonását, biztonságosabbá teszi a finanszírozásukat, és őszintén szólva, adott esetben olcsóbbá is.

Ezzel együtt akkor, amikor a hitelfelvétel állami kontrolljáról beszélünk, ennek a szükségességét megértve elképzelhetőnek tartok egy olyan megoldást, amely szerint az éves költségvetési törvény tartalmazná azt, hogy melyek azok a mutatószámok, kritériumok, szakmai szempontok, amelyek alapján egy önkormányzat felvehet hiteleket, hiszen elképzelhető, hogy a gazdasági viszonyok változásával ez évről évre módosulhat. Nyilván van egy államháztartási hiánycél, van egy adósságállományra vonatkozó cél, ebben adott esetben elképzelhető, hogy az önkormányzatok a gazdaságélénkítésben és a beruházások fölpörgetésében is részt vállalhatnak.

Nem keveset foglalkoztunk az elmúlt időszakban az önkormányzati adósságrendezés kérdésével. Most egy, hogy úgy mondjam, ideiglenes szabály érvényesül, és maga a törvényjavaslat azzal számol, hogy e tekintetben majd új szabályozás születik.

(15.00)

Az eddigi tapasztalatok alapján fontosnak gondolom azt, hogy egy-egy adósságrendezési eljárást megelőzően legyen lehetőség azt megelőzni, adósságrendezési eljáráson kívül megállapodni, például oly módon, ha bizonyos lejárt szállítói állományok, illetve lejárt hiteltartozások fennállnak, akkor kezdődhessen egy felülvizsgálat.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ennek két célját gondolom. Egyrészt, hogy az önkormányzatok részéről ne következzék be vagyonvesztés, másfelől nehogy előforduljon olyan helyzet, hogy úgymond könnyű útként adósságrendezési eljárást lehessen indítani reorganizáció helyett. Mindezek és egyéb módosító indítványok, azt gondolom, értékes, jól használható törvényt hozhatnak létre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu