DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt a munka törvénykönyve tervezetének kidolgozásakor a Fidesszel egyeztetve szintén részt vett a szakszervezetekkel történt egyeztetésekben. Azt kell mondanom, hogy nagyon praktikus és célszerű megállapodásokat sikerült leegyeztetnünk a szakszervezetekkel, a kereszténydemokrata értékek jelentek meg elsősorban ezeknél az egyeztetéseknél.

Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a munka törvénykönyvének júliusi tervezetéhez képest erősödjön az egyéni érdekvédelem, és biztosabb alapokon álljon a kollektív érdekvédelem is. Ennek következtében örömmel mondhatjuk, hogy a kereszténydemokrata értékekhez igazodva, fontos értékként tekintettük a kismamák munkavállalását, a várandós és gyermeküket nevelő szülőknek a munkajogi védelmét. Ez mindenféleképpen belekerült a tervezetbe, és elég masszív, biztos lábakon álló munkajogi védelmet biztosít az érintettek részére.

Hozzá kell tenni, hogy az egyéni érdekvédelem területén sok kritika érte az első tervezetet, de ebben is sikerült olyan megegyezéseket, olyan változtatásokat elérnünk, amelynek értelmében továbbra is indokolni kell a munkaviszony megszüntetését, továbbra is megvan a bíróság előtti érdekérvényesítési lehetősége a munkavállalónak. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezek a helyzetek, ezek a lehetőségek nem sokban vagy talán csak alig tértek el a munka törvénykönyvének jelenleg hatályos tartalmától.

Nagyon fontosnak tartottuk a kollektív jogok erősítését is. A kereszténydemokraták szerint nincs jó munkahelyi közérzet, nincs jó munkahely hathatós, hatékony és helyben gyakorolt érdekvédelem nélkül. Úgy gondoljuk, úgy látjuk, hogy ezek a lehetőségek általánosabbá tudnak válni a munka világában, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor is különböző praktikákkal, különböző megoldásokkal, különböző, hangsúlyozottan nagyvállalati megoldásokkal az érdekvédelem egy kissé távol került a munka világától, távol került a munkavégzés helyétől.

Úgy gondolom, hogy a javaslatban megfogalmazott kedvezmények, a javaslat által biztosított szakszervezeti jogok kellő hatékonysággal és a helyszínen képesek az adott munkajogi vitákat megelőzni.

(11.00)

Ennek lenne egy másik, pozitívabb kicsengése is, ami valószínűleg élni fog a jövőben, nevezetesen, a szakszervezeteknek a helyszínen való létezése nagyobb jogbiztonságot fog eredményezni a munka világában.

Hangsúlyoznom kell, hogy azt a filozófiát, hogy az érdekvédelem minél szélesebb körben valósuljon meg a munka világában, az is erősíti, hogy még azokat a munkavállalókat is megpróbáljuk megfelelő érdekvédelmi eszközökkel ellátni, ahol nincs kollektívszerződés-kötésre jogosult szakszervezet. Ebben az esetben kollektív szerződés tartalmú üzemi megállapodás megkötésére nyílik lehetőség, ami a jelenlegi munka törvénykönyv tervezetében nem, vagy csak igen-igen korlátozottan valósulhat meg.

Csökkentettük az adminisztrációs részét, megszüntettük az igen bonyolult üzemi tanácsi rendszer választását, és hozzá kell tenni azt is, hogy olyan szakszervezeti érdekvédelmi struktúrákat próbál ez a törvényjavaslat körbeírni, amely úgy szolgálja az érdekvédelmet, hogy ezzel egyidejűleg nem rak nagy terhet a munkáltatók vállára. Ugyanis a jelenlegi gyakorlat - többször elmondtam a vita során - az, hogy a magyar munkavállalók kétharmadának nincs érdekvédelme. A magyar munkavállalók érdekvédelme igazából csak a nagyvállalatoknál vagy csak a közszférában valósul meg, igen kiválasztott, és meg kell mondanom, nem kellően hatékony szakszervezetek által.

Úgy gondolom, hogy ez a megújult, új rendszerű érdekvédelem, kollektív érdekvédelem nagy kihívás lesz a szakszervezetek számára, de miután azt lehet mondani, ahogy a Rerum novarum is említi, bajos dolog azt hinni, hogy a munkáltató és a munkavállaló antagonisztikus ellentétben áll egymással, egyszerűen ez a törvénytervezet a kollektív érdekvédelem területén kooperációra, együttműködésre, együttgondolásra készteti a munkáltatókat és a munkavállalói érdekvédelmeket.

Hozzá kell tennem, hogy nagyon fontosnak tartottuk, hogy jelenjen meg a családok védelme ebben a javaslatban. Ennek nagyon fontos eszközének érezzük a távmunka lehetőségét. A távmunka egyszerűsített szabályait fogalmazta meg a tervezet, amely igen hathatós és alkalmas eszköze lehet a gyermeküket nevelő édesanyáknak, hogy otthon, a tényleges munkahelyüktől fizikailag távol ellássák a feladatukat, és visszatérjenek a munka világába a gyermeknevelés mellett is.

Úgy gondolom, hogy összességében ez a munka törvénykönyve vállalható abból a szempontból is, hogy levetkőzi, megszünteti az előző munka törvénykönyvének nagyvállalati arculatát. A valósághoz igazítva fontosabb szerepet szán az egyéni és kollektív érdekvédelemnek, mindamellett teszi ezt úgy, hogy az úgynevezett javadalmazási rendszer célzottan, a tényleges munkavégzési ütemezéseknek megfelelően alakítottuk át, tehát azok kapnak többletjövedelmet, akik ténylegesen folyamatos több műszakban dolgoznak, akik ténylegesen vállalják ezt a munkavégzést. Hozzá kell tenni, hogy ha megnézzük az úgynevezett bérpótlékok százalékos alakulását, összességében el lehet mondani azt, hogy senki sem kap kevesebb pénzt ugyanazért a munkáért, szemben az ellenzék állításával. (Dr. Józsa István: Csak egy kicsivel. Egy kicsivel.)

Szerintem a munka világának új arculata nagy kihívás is egyben. Kihívás abból a szempontból, hogy meg kell felelnünk a gazdasági kihívásoknak. Ebben, úgy gondolom, és biztos vagyok benne, a munkáltató és a munkavállaló azonos platformon kell hogy álljon.

Sokan említették a német és a svéd gyakorlatot. Igen, valóban ott egy elmélyült, cizelláltabb, de sokszor teljes természetességgel működő érdekvédelem van, szemben a mai magyar gyakorlattal, de az az érdekvédelem is a munkahelyeken alakul ki, közvetlenül a munkavégzés helyén, és nem az irányítási pozíciók mellékleteként vagy amellett működve. Azt hiszem, hogy ha ezt a célt a szakszervezetek fel tudják vállalni, a tevékenységüket meg tudják tölteni tartalommal, nagyobb részben vállalják fel az érdekvédelmet, lemennek a munka világába, akkor nem lesz baj azzal a kollektív érdekvédelemmel sem, amit egyébként kereszténydemokrata hagyományként mindig fel is vállaltunk.

Én azt hiszem, hogy ezzel a munka törvénykönyvével a magyar munkáltatók és munkavállalók elindulhatnak bátran abban a versenyben, ami előtt állunk ebben az átalakuló, válsággal, bizalmi válsággal, államadóssági válsággal, termelési válsággal küzdő Európával. A célunk nem lehet más ebben az esetben, mint hogy együtt, munkáltatók és munkavállalók oldjuk meg a munka világának problémáját, és ezáltal segítsük egymást aziránt, hogy minél több munkahely teremtődjön. Úgy gondolom, hogy ez a tervezet erre alkalmas lesz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu