JÁMBOR NÁNDOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A T/4992. számú törvényjavaslat a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. számú törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosítását tűzi ki célul.

A módosítások időszerűségét nem vitatjuk. A törvénynek alkalmasnak kell lennie a honvédséget érintő, hierarchikusan működő szolgálati és egyéb jogviszonyrendszer fenntartására és működtetésére. Ezen belül meg kell feleljen a honi kihívásoknak, valamint a NATO-tagságból eredő nemzetközi vállalásból származó kihívásoknak. Ebben a körben a törvényhozás felelőssége, hogy megfelelő szabályozó törvényt alkosson és fogadjon el.

Néhány, a tartalomra csekély jelentőséggel bíró módosítótól eltekintve a módosító indítvány újra kívánja szabályozni az állomány létszámát, az érdekképviseletek működésének feltételeit és módját. A törvényjavaslat 2012. január 1-jétől 2013. január 1-jéig tervezett honvédelmi változások törvényi előkészítésével, azok megalapozásával a nemzeti hagyományokra épülő megnevezésváltozáson túl - tiszt, altiszt, közkatona s a többi - az alábbi fő területekre koncentrál: érdekvédelem, szakszervezet; önkéntes tartalékos szolgálat szabályai; katonai tiszt- és altisztképzés jogviszonyai, szabályai; a tervezett új katonai nemzetbiztonsági szolgálatok jogállási, működési alap-jogszabályai; illetve néhány új szervezet - koronaőrség, palotaőrség - pótlékrendszere. Előrevetíti a közszolgálati átjárhatóság szabályrendszerét a közszolgálati pályán tartás érdekében. Figyelembe véve az egy év időtartamú hatályosságot, valamint a javaslat tartalmából adódóan értelemszerűen hiányzó anyagi hátteret, javaslatainkat, kifogásainkat elvi alapon tudjuk meghatározni.

Az érdekvédelem és szakszervezetek tekintetében a javaslat különválasztja az érdek-képviseleti szervek és a szakszervezetek jogosítványait, működési formuláit. A szétválasztással egyetértünk, néhány általános meghatározás pontosítása után.

Az ágazati érdekvédelmi tanács létrehozását támogatjuk, de jogosítványait nem tartjuk kielégítőnek. Az itt megfogalmazott élet- és munkakörülmények, foglalkoztatási feltételek természetesen igen fontosak, de a névből adódóan is - ágazati érdekegyeztetés - kevésnek tűnnek. Itt a teljes ágazat - hasonlóan az egészségügyi kamarához, a gazdasági kamarákhoz - átfogó kérdései lennének a fontosabbak: feladatrendszer, képességek, létszám, fegyverzet, diszlokáció, társadalmi bekötöttség, és még jó néhány átfogó honvédelmi kérdés.

Hazánk közigazgatásában az egyetlen olyan ágazat a honvédelem, amelynek semmiféle társadalmi kontrollja nincs. Senki nem tudja, hogy tíz harckocsi sok vagy kevés, milyen a viszonyszám a hazánkhoz hasonló országokhoz, esetleg azt, hogy mi kellene egy optimális megközelítő védelemhez egy esetleges társadalmi vagy természeti katasztrófa során.

Meddig tűrjük még, hogy vicces kedvű újságírók élcelődjenek az egyébként világszínvonalon képzett magyar katonák tehetetlenségén, ami nem rajtuk, hanem a rendszer hiányosságain múlik?

Nem feltételezve a jelenlegi honvédelmi vezetésről, de a javaslat megengedi, hogy a miniszter az érdekegyeztetésben részt vevőkkel saját belátása szerint kössön megállapodást, azaz, ha valamelyik fél túl kemény, kritikus, akkor nincs megállapodás. Volt már rá példa.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a honvédelem elenyésző szerepet tölt be. Ennek két oka van: egyrészről a katona, a katonai szervezet létét meghatározó jogi környezet, másrészről az elenyésző létszáma.

A két szervezeti forma - érdekvédelem és szakszervezet - tagjaiban és működési feltételeiben is jól elkülöníthető. Míg a szakszervezet a vezetőit és a tagjait tekintve is a tényleges állományból tevődik össze, működésüket maga a szolgálati hely biztosítja, addig az érdekvédelem kiterjed összefoglaló néven minden igényjogosultra, azaz hivatásos, szerződéses, tartalékos, közalkalmazott, köztisztviselő, magánnyugdíjas, címzetes tartalékos és családtagjaik részére is. Ezért kell ezeknek a szervezeteknek külön munka- és anyagi feltételt biztosítani a tevékenységükhöz.

Az önkéntes tartalékos szolgálat rendszerének bevezetését, annak törvényi szabályozását csak üdvözölni tudjuk; végre, és reméljük, hogy végleg megszűnt az a tarthatatlan állapot, ami csak néhány ezer fő számára írta elő a hon védelmét.

A bizottsági ülésen megismertük az állampolgárok felesleges zaklatásának elkerülésére vonatkozó törekvést, valamint azoknak a társadalmi csoportoknak a feltérképezését, ahol a jelenlegi gazdasági lehetőségeink a legkisebb terhet kapják. Idetartoznak a volt kiképzett katonák. Már korábban említettem, hogy nem látjuk tisztán a megvalósítás szervezőinek, a bevonulás hátterének anyagi forrásait, de ez nem a jelen javaslat tárgya.

A katonatiszt- és altisztképzés: a javaslat mindkét képzési formához igen magas szintű követelmények mellett kellő jogi hátteret biztosít. Fenntartásaink ismételten a törvényben nem láthatókra irányulnak. A törvényből is kitűnik, de a tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy, a haza számára rendkívül értékes tiszt vagy altiszt teljes értékű készenlétéhez, beleértve a minimális gyakorlati tapasztalatot is, hat-tíz évre van szükség. Adódik a kérdés, van-e ekkora előrelátásunk a haderő fejlesztésében. Ha ez az előrelátás megvan, miért kell az Országgyűlésen túl a kormány hatáskörét is kiterjeszteni a javaslatban több helyen is a hadsereg létszámcsökkentésére?

Javaslatunk szerint, amit a honvédelmi törvény is tartalmaz, a hadsereg részletes bontású létszámát, képességeit, főbb fegyverzetét az Országgyűlés határozza meg sarkalatos törvényben. Ha továbbra is az éves költségvetés lehetőségei szerint toldozzuk-foldozzuk a hadsereget, akkor nem lehet előre látható oktatást-képzést szervezni.

(15.50)

Katonai nemzetbiztonsági szolgálatok: a javaslat e területen csak az alapokat tartalmazza. Tevékenységük specialitása miatt - nagy részben fedett - belső szabályozóik külön kerülnek meghatározásra. Amennyiben tervezett összevonásuk nem érinti a szakmai területeket, csak egységes háttértámogatást, közös logisztikai ellátást biztosít számukra, összevonásukkal egyetértünk. A vezetőváltásokkal kapcsolatban csak egyetlen megjegyzésünk van, és ez nem csak a hadsereg titkosszolgálataira vonatkozik. Jobb sorsra érdemes országokban a titkosszolgálati minisztereket és egyes ágazati vezetőiket nem szokták évente cserélni. Ha ez folytatódik, az már minden, csak nem titkosszolgálat.

Végezetül a pótlékmódosításokra térnék rá. A bevezetett új pótlékvilla - 50 és 150 százalék között - az új szervezetnél indokolt; koronaőrség, palotaőrség, sugárzó és vegyi anyagokkal foglalkozók. A korábbi munka-egészségügyi és fokozott igénybevétellel járó pluszterheket igyekszik kompenzálni. A törvényjavaslatból nem látszik, de feltételezzük, hogy az adott szervezeteknél csak a végrehajtó állományra vonatkozik, és nem kapják a más munkakörben dolgozók. A pótlékok kapcsán javasoljuk a tervezett, 2013-tól életbe lépő új törvényben nemcsak a fokozott igénybevétel miatti pótlékokat, hanem a tudásalapú pótlékot is fejleszteni. Ilyenek lehetnek: több járművezetői jogosítvány, több fegyver kezelésére való képesség, több katonai szakma, több eszköz- és gépkezelői vizsga, egyes szakmák mesterfokozata, nem utolsósorban az úgynevezett tapasztalati pótlék.

Mint ahogy említettem, a törvény alapvető célkitűzésével egyetértünk, de meg kell jegyeznem, hogy számos olyan paragrafust és bekezdést tartalmaz, amelyeket újra vagy tovább kellene gondolni. Ehhez kapcsolódó módosító javaslatokkal fogunk élni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu