DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a köznyelv a rokkantnyugdíjrendszer átalakításaként tartja számon. Meglehetősen nagy az érdeklődés a törvényjavaslattal kapcsolatban, és azt sem hallgathatom el, hogy félinformációk, illetve félelemkeltő melléinformálások eredményeképpen neuralgikus reakciókat is észlelünk.

Ezzel kapcsolatban szeretnék visszautasítani minden vádat, amely azt sugallja vagy éppen hangoztatja harsányan, hogy a kormány csalónak állítja be a rokkantnyugdíjasokat. Ez rágalom, és ha jelzős szerkezetet akarok használni, akkor azt mondom, hogy aljas rágalom.

De azt is meg kell jegyeznem, hogy nagy általánosságban egyetértő, támogató vélekedés tapasztalható az állampolgárok részéről, a törvény átalakítását szükségszerűnek tartják.

Arról is hadd tájékoztassam önöket, hogy a múlt héten kaptam egy elektronikus levelet én is egy 52 éves hölgytől, aki harmadik csoportú rokkant. Azt írja: "Mivel magam is érintett vagyok ebben az ügyben, nagy empátiával hallgattam 2007. május 15-i felszólalását, amit ezzel a mondattal zárt: a felelősség nagy, hiszen hús-vér emberek sorsáról van szó. Igazságosabb lesz a rendszer? Erre csak azzal a bizottsági ülésen elhangzott mondással tudok válaszolni, hogy az igazságosság irgalom nélkül kegyetlenség, az irgalom igazságosság nélkül káosz. Mivel a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fidesz szociálpolitikusai sem a kegyetlenség, sem a káosz elkerülésére nem találtak meggyőző bizonyítékot a T/2913. számú törvényjavaslatban, az általános vitára bocsátásra nem tartják alkalmasnak." Valóban 2007-ben történt ez a felszólalásom, amikor az MSZP a saját jogú rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását kezdte meg.

A levélíró így folytatja, hogy "Mi a véleménye a most benyújtott törvényjavaslatról? Ez vajon nem meríti ki a kegyetlenség fogalmát? Ötvenkettő éves vagyok, betegen, özvegyen nevelem a gyerekem. Az ellátásom eddig 65 ezer forint volt, a törvénytervezet szerint kb. 20 ezer forinttal lesz kevesebb. 1996-ban lettem beteg, '98-ban százalékoltak le. 2012-ben vajon milyen esélyem lesz betegen a munkaerőpiacon? Agyvérzés után, pszichiátriai kezelés alatt ki fog alkalmazni? Üdvözlettel" és aláírás.

(5.30)

Hát ezekből a mondatokból tökéletesen látszik, persze ez természetes is, hogy részigazságokat tud a kedves hölgy, vagy valaki nagyon, de nagyon félretájékoztatta. Ettől függetlenül a válaszomban persze arra is emlékeztettem, hogy ezen a 2007. május 15-i felszólalásomban a legelső mondatom úgy hangzott, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz szociálpolitikusai elfogadják, hogy a saját jogú rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításra szorul, tehát 2007-ben is ez volt a véleményem.

Arról is beszéltem ugyanebben a felszólalásban - tehát 2007-ről beszélek -, hogy jelenleg közel 800 ezer rokkantnyugdíjas él Magyarországon, ez nem kis szám, de azt is tudjuk, hogy a rendszerváltást követő kilencvenes években a munkaerő-piaci helyzet rányomta a bélyegét a rendszerre, ami abban nyilvánult meg, hogy a munkanélküliségből menekülési út volt a rokkantosítás. Arra kértem a levélírót, hogy várja meg a soros, nem rendkívüli, hanem soros felülvizsgálatot, és lehet, hogy egy év múlva esedékes neki. Ezt nem tudhatom, mert nem írta meg. Orvosok végzik; hiszem, hogy a legjobb tudásuk szerint, objektíven. A törvényjavaslat pontos ismerete pedig arra is garancia, hogy nemcsak igazságosság, hanem irgalmasság is fog érvényesülni, és erre még majd visszatérek.

Ez idáig különböző jogszabályok különböző jogcímeken különböző mértékű ellátásokat biztosítottak azoknak az embereknek, akik rokkantsági nyugdíjat, illetve nyugdíjszerű ellátást kaptak. A mi törvényjavaslatunk egyszerűsíti a rendszert. Két ellátási formát javasol bevezetni. Az egyik az úgynevezett rokkantsági ellátás, a másik pedig az úgynevezett rehabilitációs ellátás. A rehabilitációs ellátás azokat az embereket érinti, azoknak fog járni, akiknek az orvos szakértői vizsgálat azt állapítja meg, hogy munkavégzésre képessé és alkalmassá tehető. És most nézzük a számokat! A változások nagyon nagy csoportot nem érintenek.

Ma Magyarországon - és bizonyára már délelőtt vagy tegnap elhangzott ez is, esetleg többször is, de olyan sokkoló adat, amit érdemes ismételgetni - tehát 936 ezer, kilencszázharminchatezer, a magyar lakosság majdnem 10 százaléka rokkantsági nyugdíjas, illetve ehhez hasonló nyugdíjszerű ellátásban részesül. Ilyen 10 százalékos arányszám tudtommal a világon sehol nincs. Ez a számadat önmagáért beszél, és igazolja a törvény átalakításának szükségszerűségét. De hát nézzük először is, hogy kiket nem érintenek a változások: ezek nyolc csoportba sorolhatók. Ennyiféle jogcímen kaptak eddig az emberek rokkantnyugdíjat, illetve nyugdíjszerű ellátást. Tehát kiket nem érintenek a változások?

1. Azt a 383 ezer rokkantnyugdíjast, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, tehát elmúltak 62 évesek. Az ő ellátmányukat, amely változatlan marad, jövő év január 1-jétől nem rokkantsági nyugdíjnak, hanem öregségi nyugdíjnak fogják nevezni, és a nyugdíjemelés szabályai vonatkoznak rájuk, gondolok az aktuális januári nyugdíjemelésre.

2. Ugyanígy nem érinti a változás azt a 161 ezer, III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantnyugdíjast sem, akik az öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel állnak, vagyis akik betöltötték az 57. életévüket. Ők is a jelen összegű rokkantsági ellátást kapják a januári nyugdíjemeléssel növelve. Ennél a csoportnál is csak névváltozás van. Januártól ezt az ellátmányt se rokkantsági nyugdíjnak, hanem rokkantsági ellátásnak fogjuk hívni.

3. Ugyanígy nem vonatkoznak a változások arra a 65 ezer rokkantnyugdíjasra, akik jelenleg az I. és a II. rokkantsági kategóriába tartoznak. Náluk is csak névváltozás van január 1-jétől: a változatlan formában kézbesített járandóságot nem rokkantsági nyugdíjnak, hanem ezt is rokkantsági ellátásnak fogjuk hívni. Ennek összege változatlan, illetve a januári emeléssel növekedni fog, magyarul január 1-jétől ők is több pénzre számíthatnak.

4. Ugyanígy nem vonatkoznak a változások arra az 55 ezer rendszeres szociális járadékosra, akik a jelenlegivel megegyező összegben fogják megkapni a rokkantsági ellátást.

5. Nem vonatkoznak a változások a 17 700 átmeneti járadékosra sem, akik szintén rokkantsági ellátást kapnak a jelenlegivel megegyező összegben.

6. Nem vonatkoznak a változások arra a 32 200 rokkantsági járadékosra, akik szintén a jelenlegivel megegyező rokkantsági ellátást kapnak.

7. Nem vonatkoznak a változások a bányászok egészségkárosodási járadékát kapó 2400 főre, akik a jelenlegivel megegyező rokkantsági ellátást kapnak.

8. A rehabilitációs járadékosok 25 ezren vannak. 2008 óta működik ez a rendszer. Ez kifutó jellegű ellátás. Az átalakítás őket sem érinti, ugyanis 2014-ben kerül ki az ellátási rendszerből az, aki 2011-ben vagy 2010-ben bekerült.

Tehát ez a nyolc csoport ugyanúgy fog élni, mint eddig, és csupán a neve fog megváltozni az ellátmányuknak.

Most nézzük azt, hogy kiket fognak érinteni a változások! Ezek után a 936 ezer főből mintegy 195 ezer embert. Ezek között szerepel 111 ezer III. rokkantsági csoportba tartozó fő, és 84 ezer fő, akik rendszeres szociális járadékot kapnak, és még nem töltötték be az 57. életévüket. Őket az értesítést követően orvos szakértői bizottság előtt a soros felülvizsgálaton, tehát nincs rendkívüli felülvizsgálat, meg adj uramisten, azonnal, a soros felülvizsgálaton, amely lehet, hogy egy év múlva, lehet, hogy két év múlva, de amikor odakerülnek, akkor rájuk külön odafigyelnek, tehát soros felülvizsgálaton fogják megvizsgálni, és a vizsgálati eredménytől függően vagy rokkantsági ellátásban részesülnek, vagy pedig rehabilitációs ellátásban fognak részesülni.

Az új jogszabály alapján történő orvos szakértői vizsgálat az egészségkárosodás mértékének a meghatározása helyett egy új szemléletet fog képviselni, mert a megmaradt egészségi állapotból fog kiindulni. Öt kategória lesz. Az A kategóriájú esetben a megmaradt egészségi állapot több mint 60 százalék, ezekben az esetekben nem jár támogatás. Tehát ők munkaképesek. A B kategóriába tartoznak azok, akiknek 50 és 60 százalék között van a megmaradt egészségi állapota. Ezen belül lesz B-1 és B-2 kategória. A B-1 kategóriába tartoznak azok, akiknél a rehabilitáció javasolt, akiknél a komplex rehabilitációs vizsgálat alapján feltételezhető és remélhető a sikeres rehabilitáció. A rehabilitációs eljárás persze akár három évig is eltarthat. A B-2 kategóriába kerülnek azok, akiknél annak ellenére, hogy a megmaradt egészségi állapotnak a mértéke alapján lehetőség lenne a rehabilitációra, de - és most tessenek figyelni - az egyéb tényezők, a szociális helyzet, a foglalkoztatási előzmények vagy a vizsgálat során feltárt egyéb személyes körülmények miatt a komplex minősítő bizottság úgy dönt, hogy nem javasolja komplex rehabilitációra, hanem marad az eddigi ellátás.

A C kategóriának tekinthetjük azokat, akiknek a megmaradt egészségi állapota 30 és 50 százalék között van. Ez tulajdonképpen megfelel a jelenlegi III. csoport rokkantkategóriának.

(5.40)

Ezen belül is lesz C-1 és C-2 kategória. C-1 lesz az a kategória, amelynél az egészségi állapot mellett javasolt a komplex rehabilitáció, C-2 pedig az a kategória, amelynél nem javasolt a rehabilitáció az előbb említett szempontok - mint a szociális helyzet és egyéb személyes körülmények - miatt. Kereszténydemokrataként nagyon örülök a B-2 és C-2 csoportok beiktatásának, mert ez emberközpontúvá teszi a javaslatot, hiszen nemcsak az igazságosság, hanem az irgalmasság követelményének is megfelel.

Ezután még jönnek D és az E kategóriák, amelyek a mostani nómenklatúra szerinti I. és II. rokkantsági csoportot jelentik. Nagy eredmény az is, hogy I. és II. csoportba eddig azok tartozhattak, akiknek az egészségkárosodása a 80 százalékot elérte. Most a jelenlegi jogszabály azokat is idesorolja, akik 70 százalékos egészségkárosodást értek el, és ez a 10 százalék - minden orvos tudja - nagyon-nagyon sokat jelent a betegek szempontjából.

A törvényjavaslat célul tűzi ki azt is, hogy a foglalkoztatás növekedjék, hiszen ma hazánkban a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása rendkívül alacsony. Ezt a tényt különböző érdek-képviseleti szervezetek is jelezték, és azt mondták, hogy ezen változtatni kellene, hiszen a munkával szerzett jövedelem adja vissza a megváltozott munkaképességű embereknek is az önbecsülést és az anyagi függetlenséget. Ezt az érdekeltek által is támogatott célt, azaz a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának növelését a törvényjavaslat egyrészt a rehabilitációs kártya bevezetésével kívánja elősegíteni. Mindazok, akik a komplex rehabilitációs eljárást követően - ami, még egyszer mondom, akár három év is lehet - alkalmassá válnak a munkavégzésre, rehabilitációs kártyát válthatnak ki, amely egyrészt személyre szól, másrészt időbeli korlát nélkül használható, harmadrészt pedig a munkáltató számára a járulékfizetési kötelezettség alól felmentést ad. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Vagyis, ha valaki akár a közszférában, akár a versenyszférában megváltozott munkaképességű embert rehabilitációs kártyával foglalkoztat, abban az esetben mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól. (Az elnök ismét csenget.) Egy kétpercessel majd befejezem, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu