ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az iménti percekben Menczer Erzsébet képviselő asszony felszólalását hallhattuk, akinek édesapja hosszú ideig vezette a Szovjetunióban volt magyar rabok és kényszermunkások szervezeteit, és az elmúlt időszakban hagyott itt minket.

Jómagam több alkalommal is voltam a vendége a Szorakésznek, amely, azt gondolom, egy olyan társaság, olyan emberek vannak még köztünk általuk, akik tartásból, emberségből és hazaszeretetből példát adnak mindannyiunk számára. Ilyen volt Menczer Gusztáv elnök úr is, és azt gondolom, hogy ezek előtt az emberek előtt az egész Országgyűlésnek és a fiataloknak is fejet kell hajtani, és nekünk országgyűlési képviselőknek és a magyar oktatási rendszernek pedig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek az áldozatát, a példamutatását bemutassa, ne legyen hiábavaló az ő áldozatuk, ne legyenek hiábavalók az ő gulágon eltöltött éveik. Ezzel tudunk számukra megfelelni, ha Magadan, Kolima és az összes gulágtelep nem csupán egy földrajzi név marad számunkra, hanem valóban egy történelmi tartalommal bíró helység, amelyet a fiatalok ismerni fognak.

Számos képviselőtársam elmondta, hogy érintett ebben a törvényben, és nem bosszúállásból vagy ilyen jellegű megfontolásokból próbál a törvényhez hozzászólni, csupán a szembenézést szeretné biztosítani a magyar társadalom számára. Jómagam is, ha a nagyapámra gondolok, akit 1956 után két évre ítéltek, vagy az ő édesapjára, akit szintén málenkij robotra vittek, akkor azt gondolom, hogy a szembenézés jegyében tudunk tenni ezzel a törvényjavaslattal. Úgyhogy én is, csatlakozva a többi képviselőtársamhoz, arra szeretném biztatni önöket, hogy fogadjuk el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

Forrás: parlament.hu