DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém) (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néha öröm a kisebbséghez tartozni, de azt gondolom, abból a szempontból most különös megtiszteltetés lesz, hogy a felszólalásom során kifejezetten az előttünk lévő választójogi törvényhez szeretnék hozzászólni.

Néhány kérdést szeretnék feltenni, egyrészt saját magamnak, másrészt képviselőtársaimnak is, és mindenkinek, aki ezen a területen valamilyen formában és jelen pillanatban azon dolgozik és tevékenykedik, hogy a következő időszakban egy megbízható és jól működő választójogi rendszer legyen Magyarországon.

Az első kérdés, amelyet egyébként már többször, több alkalommal megvitattunk az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság albizottságában is, kifejezetten elméleti kérdés, és azt taglalja, hogy van-e igazságos választójogi rendszer.

Én korábban is elmondtam, hogy az én meggyőződésem szerint nincsen igazságos választójogi rendszer, pontosabban véve abban a formában van, hogy a választásokon győztes párt vagy pártok minden egyes esetben igazságosnak vélik a választójogi rendszert az adott országban, hiszen az az ő győzelmüket hozta, és nem vitatják azt egyébként, hogy korábban esetlegesen milyen véleményük volt ezzel kapcsolatban. És mindenki igazságtalannak tartja azt a választójogi rendszert, amely alapján adott esetben egy választáson vereséget szenvedett.

Az én megítélésem szerint ennél sokkal szakmaibb vita az, hogy van-e arányos választójogi rendszer egy adott országban. Nos, az én meglátásom szerint ez is kiindulás kérdése, hiszen egy olyan esetben, amikor egy korábbihoz képest egy új választójogi rendszer kerülne hatályba, akkor nyilván van egy bázis választójogi rendszer, nevezetesen egy korábbihoz képest mérik majd a másikat. Nos, ebből a szempontból az én meglátásom szerint a jelenlegi választójogi rendszerhez képest, annak minden egyes intézményéhez képest az, amely a fő törekvéseit tekintve már most is előttünk van, mindenféleképpen arányosnak vagy arányosabbnak mondható.

Mondom én ezt, és én nyugodtan mondhatom, hiszen ha saját magamat a vesztesek közé sorolom e tekintetben, akkor nem járok messze az igazságtól, hiszen pontosan az én választókerületemet, Veszprém megye 6. számú választókerületét hozták fel rendszeresen az alkalmi elemzők egyes választási ciklusok között, hogy lám-lám, a Veszprém megyei 6. számú választókerületben szavazók szavazata túl van reprezentálva például egy másikhoz képest. Persze, ez nézőpont kérdése. Az én meglátásom szerint, hadd legyek ennyire elfogult, Veszprém megye 6. számú választókerülete az egyik legszebb választókerület szerte az országban, és nagy büszkeség volt eddig is azokat a választópolgárokat szolgálni, két egyéni választókörzeti győzelmet követően is.

Ennek megfelelően jó néhány szubjektumelem van az arányos kifejezés megvédése esetében és bármilyen vita kapcsán. Ugyanakkor az nem vitatható az én meglátásom szerint, hogy az az elképzelés, amely jelen pillanatban előttünk van, a szakmaiság szempontjai alapján egy sokkal arányosabb választási rendszert léptetne hatályba a következő időszakban.

Az is egy elméleti vita volt, és az albizottságban is jó néhányszor előkerült, hogy igazából kétféle megoldás létezik. Van az igazságos és arányos választójogi rendszer, és egyébként van a vegyes választójogi rendszer, amikor a vegyes esetében azt kell érteni, hogy vannak egyéni választókerületek, és van listás mandátumszerzési lehetőség is.

(18.00)

Nos az én meglátásom szerint ez a lehető legtorzabb megközelítési forma, amikor a vegyes választási rendszert bárki is egy igazságtalan vagy aránytalan választójogi rendszernek gondolja. Az talán már túlhaladott kérdés a lehető legtöbb párt esetében, hogy bármilyen formában egy tisztán választójogi rendszer bevezetését mérlegelné vagy éppen adott esetben azt javasolná bárkinek is. Azt gondolom, természetesen figyelembe véve azt, hogy minden országgyűlési képviselő joga, lehetősége és felelőssége azonos, ebből a mércéből kiindulva mégis bármely egyéniben képviselői mandátumot szerzett képviselőtársam megerősíthet abban, hogy az a fajta felelősség, amely az egyéniben megválasztott képviselőkre hárul, mégiscsak nagyobb, több szempontból is a hétköznapok során. Pontosan ez a jól bevált rendszer erősíti azt, hogy a következő időszakban Magyarországon csakis egy vegyes választási rendszer lehet, amely tartalmaz egyéni képviselői körzeteket, egyéni képviselői mandátumokat, mellette pedig a listás mandátumszerzés lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következő kérdés, amit feltennék mindannyiunknak, az, hogy lehessen-e minden magyar állampolgár egyben választópolgár is. Nos az én meglátásom szerint ez az egyik legnagyobb siker lehet a következő időszakban akkor, ha ez az új elképzelés életbe lép. Ez egy óriási űrt töltene be, az elmúlt húsz év egyik legnagyobb hiátusát pótolnánk azáltal, hogy minden magát magyar állampolgárnak valló embert ahhoz a lehetőséghez juttatnánk, hogy részt vegyenek a magyarországi választáson. Már az albizottság ülésén is elmondtam, hogy nem elsősorban alkotmányjogi megközelítés szempontjából erősíteném ezt az intézményt a jelenlegi elképzeléshez képest, hanem csupán abból az elvből, hogy valóban minden magyar állampolgár egy lehessen, és ugyanolyan jogai és kötelezettségei legyenek. Ezt azért mondom, mert a jelenlegi elképzelés szerint megosztanánk ezt a folyamatot, és a Magyarország mai határain kívül élő magyar állampolgárok számára egy szavazatot biztosítanánk. Én nem alkotmányjogi szempontból közelíteném ezt a dolgot, csupán az egyéni elbírálás elve alapján támogatnék egy nagyobb kiterjesztést e tekintetben. Rengeteg nemzetközi és közép-európai példa van arra az esetre, amikor egy ország hasonló elv alapján különleges megoldást választ.

A dilemma egyértelmű: ha van egyéni választókerület, akkor az egyéni választókerületben mandátumot szerző képviselőre az adja vagy adhassa le a voksát, aki ott lakik. A Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyar állampolgárok esetében ez semmilyen formában nem megoldható, ezért tűnhet védhető álláspontnak és jó megállapításnak az, hogy neki csak egy voksa legyen, egy listás szavazatot adhasson le. Ugyanakkor nem szeretnék most nemzetközi példákat előhozni, de egy mindenképpen van előttünk, például amit Horvátország alkalmaz a Horvátország határain kívül élő horvát állampolgárok szavazati jogával kapcsolatban, hogy pontosan e miatt a különleges helyzet miatt egy speciális, különleges, elméletben létező egyéni választókerületet hoztak létre, természetesen csak elméletben ebből a szempontból, és így biztosítják a horvát állampolgárok számára azt, hogy két szavazatot adhassanak le: egy listás szavazatot, illetve ebben a speciális, különleges választókerületben pedig egy másik voksot. Még egyszer mondom és hangsúlyozom, az én számomra nem az alkotmányos megoldás kérdése elsősorban a kérdés, hanem csupán azt erősíteném, hogy minden magyar állampolgárnak ugyanolyan mandátuma és lehetőségei legyenek a választások során.

Még egy dolgot szeretnék szóba hozni, de már inkább a ma reggel 8 órakor kezdődött parlamenti vita politikai vitáihoz hozzászólva. Kinek jó ez a választási rendszer? - hangzott el. És jó néhány politológusi, szakmai, kifejezetten politikai hozzászólást hallhattunk e tekintetben, hogy ez csak egyetlenegy pártnak vagy pártszövetségnek lenne jó, miközben már ezek szerint az ebben a témában hozzászóló képviselők ki is hirdették a következő választások eredményét, tényként használva azt, hogy egyébként is a következő választásokat majd nagy fölénnyel a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség fogja nyerni. Természetesen csak zárójelben mondom, a próféta szóljon minden olyan képviselőtársunkból, aki ezt a témát felvetette.

De egy kicsit komolyabbra fordítva: a közélet iránt érdeklődő állampolgárként én is az 1990-es választásokat követően minden egyes választás közeledtével végighallgattam ezeket a szakmainak tűnő véleményeket, politológusi állásfoglalásokat, és jó néhányszor estek már ezek a szakemberek abba a hibába, hogy magukat jósként feltüntetve előre kihirdettek választási eredményeket. Csak hogy ne menjünk olyan messzire: 2002-ben az első forduló előtt - nagyon jól emlékszem rá - általános vélekedés volt a politológusok és a szakemberek között, hogy ezt a választást nem nyerheti más, csak a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, hiszen nincs olyan hangulat Magyarországon, amely kormányváltó lenne. Sőt, arra is nagyon határozottan emlékszem, hogy a 2002-es választások első fordulójának a lezárását követően, amikor a kampánycsend megszűnt, az első televíziós közvetítés kapcsán ott ült a politikai elemzők mindegyike, és volt, akinél 4 százalékkal nyert a Fidesz a listás szavazatokat illetően, volt, akinél 7 százalékkal nyert - természetesen a választási eredmény megismerése előtt -, aztán lám, lám kiderült, hogy 2002-ben az első fordulóban nem ilyen eredmények születtek.

Vagy idézzük fel a 2006-os választásokat, amikor szintén az volt a szakemberek álláspontja és vélekedése, hogy ezt a választást aztán most senki más nem nyerheti, mint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, hiszen most éppen kormányváltó hangulat van Magyarországon, és négy év ilyen szörnyű kormányzást követően a szocialistáknak természetesen menniük kell a kormányzati pozícióból. Aztán lám, nem ez történt, hiszen a 2006-os választásokat a Magyar Szocialista Párt a koalíciós partnereivel együtt megnyerte.

Vagy én nagyon jól emlékszem már országgyűlési képviselőként a 2010-es választások előtti dilemmára is. Óriási dilemma volt rengeteg szakmai vitával, hogy lehet-e kétharmados többséget nyerni a parlamentben a jelenlegi választási rendszerrel, részvételi aránnyal meg a két fordulóval. És bizony a legtöbb szakember akkor azt mondta, hogy ez lehetetlen, mert egyébként is az arányosítás elve alapján, a kompenzáció elve alapján és természetesen csak akkor, ha, jöttek az állásfoglalások, aztán lám, mi lett az eredménye, a jelenlegi választójogi rendszer alapján is lehetett kétharmados eredményt elérni a 2010-es választáson.

Ezzel a hozzászólásommal csak azt akartam erősíteni, hogy aki most azt meri állítani szakmai alapon, hogy az előttünk lévő választójogi rendszerben kódolva vannak azok az eredmények, amelyeket önök most az ellenzéki padsorokban kihirdettek és bennünket meggyanúsítottak ezzel, azoknak csak így elméleti szinten azt javaslom, hogy az általam elmondott választójogi történetet alaposan tanulmányozzák.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu