SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! December 3-át 1992-ben nyilvánította az ENSZ a fogyatékkal élők világnapjának abból a célból, hogy felhívják a figyelmet a betegség, baleset vagy valamilyen katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira.

A társadalmi integráció alapja a fogyatékkal élők jogainak mindenkori érvényesítése, erősítése. Egy hét múlva lesz öt éve annak, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt. Az egyezmény ratifikálásával Magyarország is rögzítette, hogy célul tűzi ki valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítását, védelmét és biztosítását az összes fogyatékossággal élő személy számára.

De hiába voltunk büszkék arra, hogy hazánk volt az első állam, amely a fenti dokumentumot ratifikálta, súlyos hiányosságaink vannak a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása terén. Sajnos, az esélyteremtő hátrányokat kompenzáló társadalompolitika nem tartozik a jelenlegi országvezetés erősségei közé, ezt jól mutatják a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat érintő megszorító, korlátozó intézkedések is. De nézzünk néhány fontos területet! Alapvető, minden állampolgárt megillető jog a választójog, ezzel szemben súlyosan diszkriminatív a magyarországi megközelítés, hiszen nálunk a 70 ezer gondnokság alatt álló állampolgár még ma sem élhet választójogával - emiatt a strasbourgi emberi jogi bíróság is elmarasztalta már hazánkat -, pedig számos nyugati ország elismeri akár a legsúlyosabb fokban értelmi fogyatékosok választójogát is. A kétharmados kormányhatalom nem korrigálta ezt az alkotmányos mulasztást, hiszen az új alaptörvény sem adja meg automatikusan a választójogot a gondokság alatt állóknak.

A társadalmi integráció másik fontos feltétele a megfelelő munkához való hozzáférés. A foglalkoztatási rehabilitációs stratégia egy éve késik, és a benyújtott, megváltozott munkaképességűekről szóló törvényből többek között hiányzik a nyílt munkaerő-piaci integrációt segítő foglalkoztatási koncepció is. A szociális területet érintő, ezáltal a lecsúszó vagy szegénységben élő csoportokat a mainál is nehezebb helyzetbe hozó megszorítások politikája a fogyatékkal élőket is komolyan érinti. Hiába ígérte meg államtitkár úr az egyik korábbi felszólalásom kapcsán, hogy korrigálják a költségvetési javaslatban szerepelő, e területet érintő brutális megszorítást, ezt a valódi korrekciót nem látjuk a kormánypárti módosító javaslatok között. Ez a jövőre várható elvonás nemcsak a támogató szolgáltatásokat érinti, de a pszichiátriai és szenvedélybetegek vagy éppen az idősek otthoni ellátását is, arról nem is beszélve, hogy újabb munkahelyvesztés fenyegeti a szociális szakembereket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több ezer ember él Magyarországon különböző otthonokban, ezek az otthonok sokak számára az elszigetelődést, elmagányosodást jelentik - kiemelt kérdés ez a fogyatékkal élő emberek számára. A társadalmi integráció jegyében biztosítanunk kell számukra is annak lehetőségét, hogy valóban közöttünk élhessenek, a társadalom teljes jogú tagjaként.

A nagy intézményekből el kell jutnunk a közösségekig, azonban a kitagolási program szabályozási környezete és a rendelkezésre álló csekély források nem ezt vetítik előre.

Ötven év lemaradásunk van az akadálymentesítés terén is. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében 2010. december 31-éig kellett volna biztosítani az állami és önkormányzati létesítmények akadálymentes hozzáférését, ez azonban a határidőig csak 65 százalékában valósult meg. Sőt, a januárban megnyílt kormányablakok sem felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének. Félő, hogy a tömegközlekedés akadálymentesítése sem valósul meg a már többször kitolt határidőig, 2013-ig.

Tisztelt Ház! A kormányzati társadalompolitika, amely megszorításokra és korlátozásra épül, nemcsak a negatív intézkedéseket éppen elszenvedőknek árt, hanem az egész társadalmat megfosztja azoktól az előnyöktől, amelyek az integrációból következnének. A középosztályt gyengítő, a meglévő társadalmi törésvonalakat tovább mélyítő kormányzati intézkedések távol állnak a befogadó társadalom ideájától. Az egyenlőtlenségeket fokozó és újratermelő intézkedések helyett - legyen szó az adózási, az oktatási vagy a szociális területről - arra kell törekednünk, hogy esélyteremtő rendszereket építsünk ki, hiszen nemcsak alapvető kötelességünk az állampolgárok velük született méltóságának tiszteletben tartása és előmozdítása, de a különböző csoportok befogadása nélkül, az odafordulás hiányában nem várhatjuk el az egész társadalom megerősödését sem.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu