DR. DANCSÓ JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten megtárgyalta a számvevőszéki és költségvetési bizottság az államháztartásról szóló T/5069. számú törvényjavaslatot.

A bizottsági vita során különösen arra tértek ki képviselőtársaim, hogy az új szabályok egyszerűbb, átláthatóbb és nyomon követhetőbb két alrendszert határoznak meg az államháztartásról szóló törvény kapcsán, a központi és az önkormányzati alrendszert. Számos szabály kikerül az új Áht.-ból, többek között a plafontörvény szabályozása sem része most már ennek a törvényjavaslatnak, és számos más olyan elem egyszerűsíti, teszi átláthatóvá ezt a rendkívül fontos szabályrendszert, ami alapvetően meghatározza mind a központi költségvetés, mind pedig az önkormányzatok működési rendszerét.

Az a helyzet, amely gyakorlatilag 19 éve fönnáll a '92. évi XXXVIII., jelenleg hatályos államháztartási törvény kapcsán, nem fönntartható, hiszen olyan elburjánzott szabályrendszert határozott meg, amely mindezen követelményeknek - amelyeket egy világos és egyértelmű jogszabályalkotás, világos szabályrendszer megkövetel - már rég nem felel meg.

(13.30)

A hatályos törvényt annyiszor toldozgattuk-foldozgattuk, a költségvetési bizottság ülésein az évek során volt szerencsém ezt nyomon követni, gyakorlatilag nem volt olyan hónap, hogy az államháztartásról szóló törvény az éppen aktuális politikai elképzelések mentén ne változott volna valamiben, adott esetben konkrét ügyekre szabva, ami nyilvánvalóan a normativitást, az egységes szabályrendszer elvét sérti, és e tekintetben nem tekinthető követendőnek.

Ezért is öröm az, hogy egy szakmailag korrekt, jól átgondolt keretjellegű törvény kerül most a képviselők asztalára annak érdekében, hogy ilyen szempontból is, az új alaptörvénynek megfelelő módon is azt a 19 évet, amióta ez a szabályrendszer van hatályban, magunk mögött tudjuk, és az elmúlt időszak hibáiból is tanulva olyan új törvény szülessen, amely mindenképpen azt fogja eredményezni, hogy mind a központi költségvetés szintjén, mind pedig a helyi önkormányzatok szintjén egységes, átlátható, egyszerűbb, áttekinthetőbb módon kerüljön a szabályozás megvalósításra.

Szeretném külön kiemelni a szabályozás menetét, metódusát, amelyre államtitkár úr is kitért az expozéjában, amely az eddigi költségvetési tervezési logikával bizonyos értelemben szembemegy, hiszen eddig gyakorlatilag központi tervezés történt, most pedig az elemi költségvetésből is kiindulva lesz egy iterációs folyamat, ami révén a bevételi és kiadási előirányzatok meghatározásra kerülnek. Megítélésem szerint ez egy lényeges elmozdulás az eddigi hüvelykujjszabályokat, bázisalapú tervezést figyelembe véve, és úgy gondolom, sokkal megalapozottabb, ahol az információk leginkább megszületnek, abból kiindulva kerül meghatározásra egy olyan új metódus, amely mindenképpen azt fogja eredményezni, hogy a költségvetések megalapozottabbak lesznek, lett légyen az központi szinten vagy lett légyen az egy helyi önkormányzat vonatkozásában is.

Mivel a bizottságban lényeges, nagy vita nem alakult ki ebben a törvényjavaslatban, ezt mutatja a szavazási arány is, hiszen 16 képviselő igen szavazatával, 1 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett, a tisztelt Háznak a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen, képviselőtársaim, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu