DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én 1994 óta vagyok mindig annak a bizottságnak a tagja, amely jogosult rendezni a képviselői tiszteletdíjjal kapcsolatos kérdéskört.

Két summázott véleményt vagy lényeget lehet megállapítani ebből a kérdésből. Az egyik az, hogy a sajtó mindig rendkívül negatív módon állt a kérdéshez, és mindig azzal támadta az Országgyűlést, hogy lám-lám, a képviselők már megint a saját pénzükkel foglalkoznak. A másik kérdés - ami a súlyosabb - az, hogy minden egyes rendezési kísérletnek a vége az lett, hogy bizonyos sarkalatos kérdéseket szőnyeg alá söpörtünk, aminek a következménye az, hogy most is teljesen indokoltan napirendre került ez a kérdés.

Ennek a kérdéskörnek a rendezése úgy kezdődött, hogy Lázár János frakcióvezető úr eljött az alkotmányügyi bizottsághoz, és benyújtotta az alkotmányügyi bizottság elé tárgyalásra az általa készített koncepciót. Az ezt követő vita során kialakult egy álláspont, amelyben nagyon sok kérdésben a frakcióvezető úr a saját eredeti koncepcióját megváltoztatta, és ezzel szintén az alkotmányügyi bizottságot tisztelte meg. Ekkor az alkotmányügyi bizottság a soraiból egy albizottságot hozott létre, az albizottságban minden parlamenti frakció képviseltette magát vagy személyesen, vagy az elfoglaltságra való hivatkozással felkért helyettesek útján, de ezt a kérdést megoldottuk. Azért bátorkodom erre hivatkozni, mert az alkotmányügyi bizottság által létrehozott albizottság elnöki tisztségével engem tisztelt meg a bizottság. Ötször vagy hatszor üléseztünk, majdnem minden kérdést végigvettünk, és majdnem minden kérdéskörben szavazott az albizottság.

Itt két nagy csoportot kell megemlítenem. Az egyik csoport az, amiben túlnyomó többségben konszenzus alakult ki, és ez az a csoportja a törvényjavaslatnak, amelyről az albizottság javaslatára az alkotmányügyi bizottság a tegnapi nap során bizottsági módosító indítványt terjesztett elő. Szeretném kibontani ennek a módosító indítványnak a lényegét. Az egyik lényege az, hogy az eredeti koncepció nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a bizottsági munka leterheltsége folytán milyen súlyozás történne, hanem - általában a bizottsági munka többletjavadalmazást nem eredményezve - gyakorlatilag egyenlővé lett téve a kétfajta bizottságban kifejtett tevékenység. Ez nagyon veszélyes dolog, mert ha megnézzük a parlamenti statisztikát, van olyan bizottság, amely havonta egyszer vagy az éves átlagban másfélszer tart ülést, és van olyan bizottsága a Háznak, amely hetente többször, és igen nagy munkamennyiség elvégzéséhez szükséges, hosszú ideig tartó bizottsági üléseket tart. Tehát valamilyen súlyozást minden körülmények között meg kellene oldani. Ebben a kérdéskörben terjesztett elő módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság.

Kértük a javaslat módosítását a közlekedési térítéssel kapcsolatban is, figyelemmel arra, hogy a választókerületi pótlék is - ami ma hatályban van - tartalmaz igazságtalanságokat, mert a képviselő esetében a közlekedési költségek kérdéskörének csak az egyik ismérve az, hogy mekkora a választókerület és az Országház távolsága. Ez a javaslat is kizárólag ezt az egy ismérvet veszi figyelembe.

Az alkotmányügyi bizottság javaslatában arra teszünk kísérletet, hogy legyen az is differenciálva, hogy az egyéni képviselő - akinek helyben, a választókerület településein folyamatosan meg kell jelenni és folyamatosan munkát kell végezni - képviselői munkája sokkal időigényesebb, és anyagilag, a közlekedési térítés tekintetében sokszor nagyobb súllyal kell hogy latba vessük azoknál, akik például azonos távolságra Budapesttől, de egy nagyvárosnak vagy egy nagy városrésznek a képviselői tevékenységét látják el, ahol természetesen csak egy vagy minimális számú önkormányzat van a választókerületben.

(9.50)

Lehet látni, hogy ezek az anomáliák változatlanul meg fognak maradni, és ez nem a jogi rendezés, hanem az ország szerkezetéből adódik, tehát az adottságokat kell követni a jogi rendezésnek, ezért igyekszünk egy olyan módosítást javasolni a tisztelt Háznak, hogy az egyéni választókerületek mérete bizonyos többlet-költségtérítésre jelentsen jogalapot.

Szeretnék még arra is kitérni, hogy a bizottsági tisztségviselőkkel kapcsolatos költségtérítésnél az előterjesztett javaslat foglalkozik a bizottsági elnökkel, a frakcióvezetéssel, és egyszerűen megfeledkezik a bizottsági alelnöki tisztségről. Nagyon sok esetben a bizottsági alelnökök igen komoly munkát fejtenek ki, és egyszerűen úgy érzem, hogy ezt a fajta tevékenységet nem lehet egyszerű képviselői munkának tekinteni, tehát a parlamenti többletjövedelmeknél ezt is kérjük figyelembe venni

Készek vagyunk egy olyan módosításra, hogy ne nőjön általában a képviselői tiszteletdíj, de legyen egy belső arányosítás az igazságosság jegyében. Amit még itt kiemelendőnek tartok és koncepcionális kérdés, tekintettel ara, hogy általános vitában vagyunk, nem volt egységes álláspont az albizottságban a hatályba léptetéssel kapcsolatos kérdéskörben.

Itt kétfajta álláspont alakult ki az albizottsági tagok között. Az egyik variáció az volt, hogy az évközbeni hatályba léptetés semmilyen körülmények között nem szerencsés; emlékeztetőül szeretném mondani, hogy a törvényjavaslat jelen pillanatban a 2012. szeptember 1-jei dátumot tartalmazza, tehát van az albizottság tagjai részéről - de ez nyilván a részletes vitában vagy talán már szóba is került -, akik azt mondják, hogy egy adóév végével, tehát 2013. január 1-jével lépjen hatályba.

Én más állásponton vagyok személy szerint, ezért e tekintetben önálló képviselői módosító indítványt terjesztettem elő. Nekem az az álláspontom, hogy jelen pillanatban nagyon nehéz az új szabályozást a jelenlegi személyi felállással rendezni, mert hisz hallottam részben - sajnos csak a televízión keresztül - frakcióvezető úr expozéját, aki kilátásba helyezte, hogy a majdani országgyűlési törvény főállású képviselői státust képzel el 2014-től. Azt hiszem, hogy ha egyszeri és véglegesnek tekinthető javadalmazási jogszabályt hozunk, akkor nem szabadna a mostani tervektől eltérő felállásra is ezt kivetíteni. Oda szeretnék gyakorlatilag kilyukadni a mondanivalómmal, hogy az én indítványom az, hogy a jövő elképzelései szerint az elképzelt képviselői státusra, az elképzelt képviselői munkaleterheltségre való figyelemmel olyan törvényt dolgozzon ki az Országgyűlés ebből a törvényjavaslatból, amely a következő általános választáson megválasztott Országgyűlés megalakulásával egyidejűen lépjen hatályba.

Tisztelt Országgyűlés! Ezekről a kérdésekről nagyon részletes politikai egyeztetés még nem történt. Arra törekedtünk, hogy kitárjuk a lehetőséget minden fajta kérdéskör rendezése előtt, magyarán mondva, házszabályi nyelvre fordítva, lehetőleg az összes, szerintünk kritika alá vett pontot vagy minden olyan pontot, amely módosítását szeretnénk, azt nem a végleges formájában, de valamilyen módosító indítvánnyal megnyitottuk. Tettük ezt azért, hogy a későbbiek során akár kapcsolódó módosító indítvánnyal vagy ezen módosító indítványok elfogadásával a törvényjavaslaton javíthassunk.

Összegezve a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját: a törvényjavaslatot természetesen támogatjuk. Ezeket a problémákat szeretnénk megoldani, de természetesen minden kérdésben megállapodásra törekszünk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu