DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény L) cikkének (3) bekezdése értelmében sarkalatos törvény szabályozza a családok védelmét. Az előttünk lévő javaslat ezt a célt szolgálja, keretjellegű szabályozást biztosít, amely csak a családok védelmére vonatkozó alapelveket, illetve különféle jogosultságok, kötelezettségek, támogatások és kedvezmények tartalmát érintő legfontosabb rendelkezéseket rögzíti. A részletszabályokat, egyszerű parlamenti többséget igénylő, megjegyzem, főként már jelenleg is létező külön törvények tartalmazzák.

A konkrétumok hiányát felhánytorgató képviselőtársaimnak szíves figyelmébe ajánlom, hogy a törvényjavaslat 14 helyen hivatkozik a részleteket, konkrétumokat tartalmazó előbb említett külön törvényekre, lévén - megismétlem - a most tárgyalt javaslat keretjellegű szabályozás, melynek nem feladata a részletek megfogalmazása sarkalatos törvényben. A családok védelméről szóló törvényjavaslatot azonnal össztűz alá vette a megjelenése pillanatában Lendvai Ildikó képviselőtársam. Németek, angolok, olaszok számára a család fogalmát nem kell magyarázni, nem kell definiálni, számukra evidens. Mit szólna képviselőtársam a német alaptörvény meghatározásához? Idézem: a házasság és a család az államrend kiemelt védelme alatt állnak". Vagy Nagy-Britannia alaptörvénye szerint a család a társadalom természetes és alapvető közössége, amely az állam védelmére jogosult. De mit szólna a képviselő asszony az olasz alaptörvény definíciójához - szíveskedjék figyelni -, miszerint a köztársaság elismeri a család mint házasságon alapuló természetes közösség jogait.

A mi javaslatunk nemcsak mintát ad preambulumában azzal, hogy a család akkor tölti be a szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyerekek iránti felelősségben teljesedik ki és nem zárja ki az élettársi kapcsolatot, hanem kiszolgálja a társadalom ismert együttélési formáit, kezdve azzal, hogy már egy szülő és vér szerinti gyereke is család. Tehát a család fogalmának minimumát határozza meg ezzel.

A törvényjavaslatunk nem mércét, nem mintát adni vagy kiszolgálni, hanem mércét, mintát adni és kiszolgálni elvet követi. Azt is nehéz megérteni, hogy a képviselő asszony szembeszállt az általa 1997-ben megszavazott törvénnyel a gyermekvédelmi törvény kapcsán, már szerepelt szó szerint, hogy a fiatalkorúnak kötelessége, hogy tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, ezt ugyanis betű szerint vettük át a '97-es törvényből. Az MTI-hez eljutott állásfoglalásában ezt is kifogásolta.

De ha megváltozott volna a Horn-kormány óta a véleménye, akkor Illyés Gyula üzeni a képviselő asszonynak, hogy "Ne azt add fiadnak, amit kér, hanem azt, amit kérnie kellene." Az elmúlt évek családokat érintő törvényi szabályozása folyamatosan változott a változó kormányzati elképzelések szerint. Az elmúlt ciklusban jelentősen szűkültek a családoknak járó kedvezmények, mindez bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzetet teremtett a gyermekeket nevelő vagy gyerekvállalásra kényszerülő családok számára.

Szükségszerű következmény volt a gyerekvállalási kedv mélyrepülése, pedig "amelyik ország évenként több embert tesz sírba, mint bölcsőbe, az feleszi a készet, végül teljes önmagát" - figyelmeztetett bennünket Illyés Gyula. Ezért különösen üdvözlendő, hogy törvényjavaslatunk az alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján kiszámíthatóságot és biztonságot teremt a családokat érintő szabályozás terén azzal, hogy kétharmados parlamenti támogatást biztosít a családok védelme szempontjából fontos értékeknek és intézkedéseknek. Az új szabályozás az alaptörvény szellemiségével összhangban nem értéksemleges módon, hanem egy családbarát értékrend alapján határozza meg a család intézményével kapcsolatos rendelkezéseket. Állást foglal a házasság, a család és a gyermekvállalás mint követendő és védendő társadalmi és nemzeti érték mellett, amelyek ennek megfelelő szintű társadalmi és állami megbecsülésre, védelemre érdemesek, természetesen nem kizárva a más együttélési formákat sem.

Joggal bízhatunk abban, hogy meg fog erősödni a családbarát szemlélet és emelkedni fog a gyermekvállalási kedv. Ez nemzeti sorskérdés. Közérdek tehát a házasság és a család védelme. Veres Pálné, a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya, a magyar nőoktatás apostola szerint amilyen a nő, olyan a család - tudjuk -, és amilyen a család, olyan a társadalom, hiszen a társadalom alapegysége a család közössége. Csak erős és szilárd alapokon álló erkölcsös magyar családok alkotnak erős és szilárd alapokon álló erkölcsös magyar társadalmat. Erre van szükségünk a jelenben, erre lesz szükségünk a jövőben egyaránt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu