ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, azt gondolom, kiemelten fontos célt szolgál. Az úgynevezett ifjúságpolitikára minden esetben különös hangsúlyt kell fektetni, hiszen a jövő generációja, a jövő nemzedéke a gyermekeinkben, a fiatalokban ölt testet. Az ő egészségük, szellemi és fizikai fejlődésük így még inkább a figyelem központjába kell hogy kerüljön, és óvni kell őket a lehető legtöbb eszközzel minden káros és egészségtelen szokástól.

Magyarország 14 évesnél idősebb lakosságának csaknem harmada, mintegy 2,5 millió ember dohányzik, többségük napi rendszerességgel. Ahogy képviselőtársaim elmondásában is elhangzott, sokan közéjük tartozunk. Az e korosztályba tartozók több mint fele már dohányzott élete folyamán, több mint tizedük, azaz negyedmillió ember pedig napi egy doboznál többet pöfékel el.

(16.50)

A lakosság közel ötöde kénytelen lakó- vagy munkahelyén dohányfüstös környezetben tartózkodni naponta legalább egy órát, ami szintén növeli a szívbetegségek, a tüdő- és orrüregi rákok vagy a magzati károsodások kockázatát. Erre azért is szeretném különösképpen felhívni a figyelmet, mert nem csupán az aktív dohányzás káros fiataljaink egészségére, hanem erőteljesen befolyásoló tényező a passzív dohányzás is.

Szeretném néhány adattal is szemléltetni, hogy milyen elképesztő méreteket ölt a fiatalok körében a füstölés. A nemzeti ifjúsági dohányzásfelmérés magyarországi adatfelvétele 2008-ban készített vizsgálata során az alábbi eredményekre jutott. A kutatást a 13 és 15 éves korukban levő gyermekek között végezték. Arra a kérdésre, hogy kipróbálta-e már a dohányzást, a válaszadók 58 százaléka igennel felelt, míg 28 százalékuk jelenleg is fogyaszt valamilyen dohányterméket, és 6 százalékuk napi rendszerességgel folytatja ezt a tevékenységet. Már 2008-ban ezek az adatok, és az ifjúság körében azóta csak még elterjedtebbé vált ez a szokás. Úgy vélem, ezek a számok döbbenetesek, hiszen még csak általános iskolás gyerekekről van szó.

Folytatva az adatokat, a 13-15 évesek - és ezt kifejezetten hangsúlyozom: a 13-15 éves fiatalok - 48 százaléka a boltban vásárolja a cigit, és 52 százalékuk kiszolgálását még csak vissza sem utasították egyszer sem az eladók a korukra való hivatkozással.

A passzív dohányzásról szóló statisztikákból is idézhetek néhány adatot, mert súlyos probléma az is, szintén az előbbiekben emlegetett korosztály körében. A megkérdezettek 73 százaléka úgy vélte, hogy nyilvános helyeken is el kell szenvedniük a dohányfüstöt, és 43 százalékuk él olyan háztartásban, ahol jelenlétükben füstölnek.

A felmérés azt is megmutatta, hogy szerencsére a józan belátási képesség is pozitív irányba mozdult el. A következő adatok ezt tanúsítják, hiszen 77 százalékuk gondolta úgy, hogy ki kellene tiltani a dohányzást a nyilvános helyekről, 62 százalékuk pedig kifejezetten károsnak vélte, ha mások velük egy légtérben füstölnek.

Még egy mondat erejéig engedjék meg, hogy számokkal bombázzam önöket. Az Eurobarométer 2009-ben végzett felmérést az egyes korosztályok körében, amelynek eredménye, tisztelt képviselőtársaim, megdöbbentő. A 15-24 évesek körében 39 százalék, a 25-39 évesek körében pedig 50 százalék jelenleg is dohányzik.

Azt hiszem, a számok önmagukért beszélnek, és elszomorító állapotokat festenek le. Az egészségügyi ágazat számára sokkal kifizetődőbb a prevenció, mint az utólagos egészségügyi kezelések finanszírozása. A Világbank és az Egészségügyi Világszervezet kutatásai egyaránt kimutatták, hogy a világ különböző országaiban 7-8-szor annyiba kerülnek a dohányzás által okozott egészségügyi ellátási kiadások, mint amennyi bevételt hoznak adók formájában.

A 2012. január 1-jétől hatályba lépő szabályozásnak köszönhetően sokkal szigorúbb feltételek lépnek életbe a dohányzással kapcsolatban, így a vendéglátó-ipari, illetve a szórakozóhelyeken nem lehet majd rágyújtani, ahová előszeretettel járnak a fiatalok. A polgári kormány ezzel az intézkedésével is igyekszik elősegíteni az egészség megőrzését, de természetesen más eszközt is be kell még vetni a dohányzás visszaszorítására.

A pénteken benyújtott törvényjavaslat is ennek a célnak egy másik eszköze. A felmérésekből láthattuk, milyen könnyedén jutnak a fiatalok a boltokban dohányáruhoz. Az indítvány azzal, hogy kizárólag dohánytermékeket áruló trafikokat kíván létrehozni, elősegíti a dohánytermékek átláthatóbb kereskedelmét, elősegíti, hogy a fiatalok nehezebben juthassanak hozzá a dohánytermékekhez, hiszen ki merne kockáztatni, ha hosszú távon szeretne ebből a vállalkozásból megélni.

Elősegíti és szorgalmazza, hogy családi vállalkozások, megváltozott munkaképességű munkavállalók és jelenleg munkanélküliek élvezhessenek némi előnyt a dohánytermékek forgalmazásában. A kisvállalkozásoknak teret és munkalehetőséget enged. Ez a rendszer jól működik nyugati szomszédunknál, és követendő példaként lebeghet szemünk előtt.

Ahogy elhangzott már, természetesen ezzel a jogalkotási metódussal nem lehet kiszűrni teljes mértékben - hangsúlyozom: teljes mértékben -, hogy a fiatalok hozzájuthassanak a cigarettához. De ha már egy kicsit megnehezítjük az ehhez való hozzájutást, könnyen elmehet a kedvük a dohányzástól, és ez esetben a célját már elérte az indítvány. A cél pedig a dohányzás visszaszorítása, mert egy rendkívül káros szenvedély, amelyről rendkívül nehéz leszokni, függőséget okoz, és hihetetlen károkat okoz az emberi szervezetben.

A kormány egy egészséges ifjú nemzedékre kívánja építeni Magyarország jövőjét, és a törvényjavaslat ennek az építkezésnek egyik fontos alapköve.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu