DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy valamennyiüknek, és akik már elmentek haza ez után a néhány órás alvással vagy alvás nélküli, lassan több mint 40 órás munka után, nekik is megköszönjem a munkáját. Mert valóban, figyelve az Országgyűlés munkáját, régen volt ilyen helyzet, amikor ilyen konszenzussal és így, valódi vita kialakulásával tudtunk egy javaslatról beszélgetni.

A vezérszónoki kör után már egyszer reagáltam, arra nem térnék vissza, tehát az azóta lezajlottakról röviden.

Dr. Lenhardt Balázs felhívását, miszerint ne szólítsam Z. Kárpátinak Z. Kárpát Dánielt, megfogadom, köszönöm szépen a figyelmeztetést; miután úgyis hallom, hogy a Kárpáti névtől amúgy is különféle ingerek indulnak el a jobbikos képviselőtársaimban, és ezt nem szeretném fokozni.

A falusi kisbolt már szóba került Lenhardt Balázs esetében is, erre hadd mondjam azt, hogy valamennyien sok vidéki helyet, vidéki települést ismerünk, tudjuk jól, hogy a régóta rendkívül nehéz és egyre rosszabb helyzetben lévő kistelepüléseken jó, ha egy, azaz egy darab olyan bolt van, ahol még friss kenyeret, tejet, urambocsá' cigarettát vagy valami olcsó pálinkát is lehet kapni. Nagyon sok településre már csak ezek a mozgó batárok járnak, és rendkívül életveszélyes módon valahogy ellátják ezt a közösséget. Mondom, a 67-es út mentén, ahol leállósáv sincs arra, hogy ezek a buszok ott kiszolgálják a lakosságot.

Tehát ha ezt vesszük alapul, akkor igenis, inkább azt mondom, hogy ha meg tudom teremteni egy kistelepülésen azt, hogy ott valaki koncessziót vállal, akkor igenis úgy fogom azt megteremteni - mert a törvény lehetőséget ad -, hogy egy kis élelmiszer-vegyeskereskedés, nota bene, egy kiskocsma mellett üzemeltethessen. Mert a törvény nem zárja ki - mint erre Göndör képviselőtársam remekül utalt is - azt, hogy ott egy külön elzárt helyiségben a dohánytermék-forgalmazás megtörténhessék.

Valóban erről van szó, amit Szócska Miklós már többször említett, hogy Marlboro Man, aki a '60-as, '70-es évek világsztárja volt, tüdőrákban halt meg. Oda kell tudni eljutnunk nekünk, vén dohányos embereknek, hogy az az image, amelyben mi felnőttünk, és a Marlboro-reklámot odaragasztottuk mindenhova a ház falára, az egy gyilkos történet, és abba a mi fiataljaink legalább már ne pusztuljanak bele. Hogyha ez a szemlélet meghonosodik, akkor mindenki számára érthetővé és egyértelművé válik az a cselekvéssorozat, amelynek egyik része csak egyébként ez a törvényjavaslat.

Nézzük tovább! Hatásvizsgálatot hiányolt még Lenhardt Balázs. Többen utaltunk már egy nagyon komoly, Európa valamennyi országára kiterjedő 2008-as felmérésre, ahonnan a magyar adatok is származnak, és ezt azért nagyon fontos elmondani, mert bizony a magyar vidék itt is vezet, és itt is remekül teljesít. Hiszen Budapesten mintegy 56-57 százalékban lehet bárkinek 18 év alatt dohányhoz jutni, ez vidéken, a falvakban csak 41,4 százalék. Ez nagyon jelentős különbség, és pontosan a kisközösségek másfajta, archaikus és egymásra figyelő - még mindig egymásra figyelő - közösségének a fontosságára hívja fel a figyelmet. A hatásvizsgálatok pedig az OEFI és a Dohányzás Fókuszpont vezetésével történtek, amelyek nagyon fontos mérésekkel és eredményekkel tudtak nekünk segíteni.

Varga László képviselő úr az MSZP soraiból a "nem lesz munkahelyteremtés" jelszóval kezdte a felszólalását. Hadd mondjam azt, hogy ha egy most működő kis éttermet, egy kocsmát, egy benzinkutat, egy boltot az ott eladott dohánytermékekből jövő haszon tart fenn, azt előbb-utóbb, hogy finomam mondjam, becsukják úgyis. Tehát erre bazírozni nem lehet, még akkor sem, hogyha rendkívül sok, olyan 3 millió dohányos embertársunk van Magyarországon.

Varga úr kérdezte másodjára - aktív képviselő, fiatal ember lévén -, hogy miért az NGM, és miért nem a Nefmi üldögél itt. Erre hadd mondjam azt egészségpolitikusként, hogy ha a NGM nem partner, magyarul, ha a gazdasági szféra nem partner egy ügyben, akkor az egészségpolitika finoman szólva mindenféle tornagyakorlatokat végezhet, úgysem fog semmire sem jutni. Tehát igenis nagyon jó, hogy az NGM itt van, a kérdést támogatja, és mi ennek az egésznek az egészségügyi használt kiemeljük, a többit pedig a szakma teszi. Még egyszer mondom - nem sok beszédnek sok az alja -, a két- vagy háromszavas vagy négysoros lényeg, ami az egészségpolitikára vonatkozik, az a mi dolgunk, a többi pedig azé a szakmáé, amely ennek az egésznek a levezénylését szakmailag végzi. Tulajdonképpen nagyon nem is politikai kérdés, a szakmai kérdésről pedig azt mondom, hogy a parlament is aranyos hely, de nem ide való. Az a külön szakma kérdése, hogy hogyan tudják ezt megoldani.

No, igen, ugyanez vonatkozik, hogy ugye, most temetjük a kiskocsmákat. Magam is két-három évvel ezelőtt még sajnáltam őket, hogy ott nem lehet dohányozni. Buta dolog volt, ezt mindig elmondom, hogyha mikrofont érzek magamon vagy a közelemben, mert így nem lehet megkülönböztetni embereket. Az, hogy ma nincsenek játékgépek a kocsmákban, gondolom, igazában senkinek nem okoz fejtörést, már aki közpénzek elosztásával van megbízva. Pontosan tudjuk, hogy azokból a segélyekből, a rendkívül nehezen - és könnyebben - dolgozó magyarok zsebéből befolyó közpénzekből fizettük ki a játékgépekbe bedobott pénzeket.

(18.10)

Ez, tudjuk jól, hogy nem úri passzió, hanem bizony a legszegényebbeknek olyan segélykiáltása, amely sehova nem vezet, mert hiszen mindig őket zsebelte ki a masina.

No, a következő, amiről már beszéltem, hogy nem arról van szó, hogy egy településen két-három boltból csak egy fog megmaradni, mert örülünk, ha egy lesz vagy egy van, annak a megtartása pedig a koncesszió alapján lehetséges.

Bödecs Barna és legutóbb Kiss Sándor képviselő úr is említette azt, hogy a multiknál marad úgyis a koncesszió. A törvény szövegét tessenek elolvasni, itt nem lehetséges ez. Tehát lehet az, hogy esetleg magyar vállalkozócsoportok szerephez jutnak, de a multiknak nemigen látunk itt esélyt a törvényjavaslat szövege alapján arra, hogy koncessziós szerződéshez jussanak. Tehát ilyen értelemben, azt hiszem, hogy a multikat amúgy mint jobbikos képviselők jobban és keményebben is támadják, mint ezt a polgári oldal teszi, vagy általában a magyar gondolkodásmód most még megtűri vagy elviseli, de ez a harcosság itt nem szükséges, hiszen, mondom, nem nyerhetnek teret.

A következő Baráth Zsolt képviselő úr volt, aki hosszan fejtegette a tegnapi bizottsági ülésünkön elhangzottakat. Amúgy pedig ifjúságvédelmi szakemberként, úgy érzem, hogy teljes mértékben a törvényjavaslat mellett állt, amit én neki csak köszönni tudok, és azt tudom mondani, hogy megint azt érzem, hogy ténylegesen tudunk együtt dolgozni, és ez a törvényjavaslat erre alkalmat is adott.

Végül, de nem utolsósorban Göndör Istvánról még egyszer. Tehát én azt hiszem, hogy folytatjuk, legyen itt a képviselő úr a részletes vitában is. Amennyiben most már csak néhány percig, ha eddig nem tették meg a módosító javaslataikat, akkor tegyék meg majd ezt kapcsolódó módosító formájában, mert továbbra is úgy érzem, hogy itt nem szabad egymás mellett elbeszélni. Tehát picit félre kéne tenni azt a talán túlzott óvatosságot, amelyet a jelenlegi kormányzattal szemben az ellenzék táplál, és valóban elfogadni azt, hogy ténylegesen egy olyan körbe, egy olyan rendszerbe illik bele ez a törvényjavaslat, amely valóban már középtávon lényegesen segíteni fogja nemcsak a fiatalok, hanem valamennyi dohányosnak úgy a helyzetét, hogy a hozzáférést ismételten szűkíti.

Tehát ami a kormányprogram része, hogy a prevenciót, a megelőzést segítsük elő, annak nem lehet más a vége, mint hogy bizony minél kevesebben, minél kevesebbszer gyújtsanak rá, akár a parlament padsoraiban ülnek, akár bárhol máshol dolgoznak, akár kiskocsmába járnak megiszogatni a magukét, akár pedig valami úri kocsmában tengetik el az estéjüket, mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak, és én azt hiszem, hogy ez így van rendjén.

Még egyszer megköszönöm a részvételüket, és ha jól tudom, holnapután bizottsági ülésen folytatjuk a módosító indítványok megvitatásával, és ha az is igaz, akkor karácsony előtt még egy estét itt töltünk ugyanennek a plenáris megvitatásával.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu