NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Január 1-jén lép életbe Magyarország új alaptörvénye, mely sajnos egy hasonlóan egypárti alaptörvény lesz, mint volt a rákosista alkotmányunk is. Egyetlenegy módosító javaslatot sem fogadtak el, és magát az alaptörvényt is csak a kormányoldal támogatta, a velünk együtt rendszerváltó húsz posztkommunista országgal szemben. Ez példátlan tulajdonképpen az európai gyakorlatban, hogy csak a kormányoldal fogadjon el egy alaptörvényt, ráadásul úgy, hogy az alaptörvény, az alkotmányozás a programjában sem szerepelt, és kétharmados társadalmi felhatalmazása sem volt nemhogy a programjában nem szereplő alkotmányozásra, de semmire nem volt, hiszen 53 százalékos választási eredményt ért csak el a kormányoldal. Ennek ellenére olyan elképesztő módosításokra ragadtatják magukat, mely szerint korábban, amikor például nem tetszett az Alkotmánybíróság egyik határozata, nemes egyszerűséggel megvonták az Alkotmánybíróság jogkörét, most pedig a magyar állampolgárok, sőt országgyűlési képviselők és frakciók jogát is megvonják attól, hogy Alkotmánybírósághoz fordulhassanak egy alkotmányellenes törvény megsemmisítése érdekében.

Azt gondolom, hogy a korábbi gyakorlattal szemben ez teljességgel elfogadhatatlan, és különösen elfogadhatatlan az a passzus, amely szerint a folyamatban lévő körülbelül 1600 ügyet semmisnek nyilvánítják, és gyakorlatilag a kukába irányítják ezeket a korábban indított beadványokat. Ez azért is elfogadhatatlan számunkra, mert épp elég, hogy az új alaptörvény megvonja tehát az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát nemcsak az egyszerű emberektől, de az országgyűlési képviselőktől és a frakcióktól is. Viszont méltánytalan, hogy az Alkotmánybíróság akár többéves mulasztásai miatt a korábbi beadványozók még azt is elszenvedjék, hogy meg is szűnik jogszerűen kezdeményezett eljárásuk. Hogy a jövőben nem kezdeményezhetjük tehát az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítését, az világos, de aki korábban annak tudatában fáradozott komoly beadványok írásával, akár több tíz-száz oldalas indokolással, hogy attól érdemi intézkedést várt, azzal szemben rendkívül igazságtalan visszamenőleges törvényhozás volna ez.

Nem fogadható el számunkra természetesen, hogy a képviselők egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz együtt, mert ahhoz arra lenne szükség, hogy összefogjunk, ami persze nem kizárt jogilag, de azért politikailag mégiscsak egy unikum volna, hogy az MSZP, az LMP és a Jobbik együtt forduljon Alkotmánybírósághoz, hiszen a legtöbb esetben egészen más szempontok miatt tartunk akár alkotmányellenesnek is egy javaslatot. Elfogadhatatlan az is, hogy az alapvető jogok biztosa fordulhat, hiszen nyilvánvalóan ott is a saját emberükkel kellene Alkotmánybírósághoz fordulni, ami elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan nem fogja megtenni.

A folyamatban lévő utólagos normakontroll iránti eljárások alkotmányjogi panasszá történő átalakítása sem felel meg a jogállamiság elvének, mivel a beadványok jelentős része a jogi érdek hiánya miatt automatikusan a kukába kerülne. Mindemellett a jelenlegi alkotmány alapjogi katalógusa jelentős átfedést mutat az alaptörvény által garantált alapjogokkal, ezért a folyamatban lévő beadványok döntő többségében felvetett alkotmányellenesség az alaptörvény hatálybalépése után is fennáll. Ezért is tartanánk indokoltnak, és ezért fűztünk az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslathoz egy ilyen módosító javaslatot, hogy ha már elmaradásban is van körülbelül 1600 üggyel az Alkotmánybíróság, ennek nem ez a megoldási módja, amit önök tesznek, tehát legalább a folyamatban lévő ügyeket folytatni kellene, a visszamenőleges törvényhozás tehát nem fogadható el.

Erről holnap fog szavazni az Országgyűlés, nincs azonban kétségünk afelől, hogy ezt le fogják söpörni, miként le fogják söpörni az ügynöklisták feltárására vonatkozó kiegészítő módosító javaslatunkat is. Mégis most, amikor az Alkotmánybíróság meglehetősen ritka módon, de néhány ügyben komoly törvényeket is alkotmányellenesnek nyilvánított, akkor érdemes rávilágítanunk, hogy nyilvánvalóan arra készülnek önök, hogy alibi módosításokkal ezeket a javaslatokat ismételten benyújtják.

Példátlan az is az Országgyűlés történetében, és azt gondolom, ez a jelenlegi házelnök, és különösen a kormányoldalnak a szégyene, hogy a zárószavazások előtti módosító javaslatok benyújtásának fideszes gyakorlatáról most kimondta az Alkotmánybíróság is, hogy ez azt eredményezheti, hogy részben vagy egészében kiüresedik a törvényhozási eljárás fontos szakasza, a törvényjavaslat általános és részletes vitája, ami pedig a megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti - fogalmazott az Alkotmánybíróság. Mindemellett a médiatörvény és médiaalkotmány egyes passzusait is megsemmisítette a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozására hivatkozva. Ez az, amit most megtehetett, ez az, amit viszont a jövőben nem tehet meg, hiszen nem fordulhatunk, még a Jobbik frakciója sem, nemhogy országgyűlési képviselő vagy bármely magyar állampolgár Alkotmánybírósághoz, így, ha alibi módosításokkal ezt ismét benyújtják, akkor a jövőben gyakorlatilag bármit megtehetnek. Ez, azt gondolom, igencsak szégyenteljes eljárás. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu