DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretném tényleg hosszan igénybe venni az idejüket, tudom, hogy már lélekben a karácsonyra készül mindenki, de itt a zárószavazás előtti módosító javaslatokban nagyon megdöbbentő dolgokat nyújtottak be, és vitattunk meg az alkotmányügyi bizottságban. Hozzá kell tenni, hogy nagyon meg kell dicsérjem itt most kivételesen a KIM képviselőit, mert e törvényjavaslat vitája során rendkívül együttműködőek és korrektek voltak. Tehát amikor kérdeztünk valamit, akkor általában részletesen válaszoltak, és Répássy államtitkár úr is tanúsíthatja, hogy sok esetben még meg is győztek minket arról, hogy jó a javaslat.

Viszont ami most hétfőn történt, több olyan megdöbbentő javaslati elem került ki az eredeti törvényjavaslatból, amelyet viszont nem értünk és nem tudunk elfogadni. Ha megengedik, és feltarthatom önöket, akkor ezt egypár percben elmondanám.

Kettő dolgot emelnék ki, ami igazán felháborít engem. A gazdasági társaságokról szóló törvény szabályaiban, az eredeti, önök által benyújtott, tehát kormány-előterjesztésben benne szerepelt egy nagyon jó szabály. A következőről van szó. A kft.-k tulajdonának, üzletrészének átruházása esetén ma a jelenleg hatályos rendszerben semmilyen korlát nincs. Tehát bárki bármikor átruházhatja a kft-jének üzletrészeit, akkor is, ha egy csalárd, úgynevezett csalárd üzletemberről van szó, aki naponta alapít három kft.-t, naponta köt több száz milliós vállalkozási díjakról szóló szerződést, és utána ezeket rendszeresen nem tartja meg, kiüríti a céget, nem fizeti vissza a pénzt. És bottal lehet ütni a nyomát, hiszen Magyarországon olyan társasági törvény van, amelyet már 2003 óta... - Z. Kárpát Dániel erre vonatkozó könyvét érdemes elolvasni, ő már 2003-ban követelte azt, hogy szüntessük meg a korlátolt felelősségű társaságoknak a korlátlan felelőtlenségét, mert jelenleg Magyarországon a kft.-k esetében, ha valaki bebuktatja a céget több száz millió forinttal, mondjuk, és lánctartozásban számos magyar alvállalkozó vele bukik, akkor ebben az esetben széttárja a kezét, és azt mondja, hogy bocsánat, ez történt, továbbmegy. Van a bizonyos konszernjogi szabály, hogy ha visszaél valaki a korlátolt felelősséggel, akkor elvileg rajta bevasalható az összeg. Ennek a törvényi feltételei azonban a jelenleg hatályos rendszerben nagyon gyengék.

Ami azonban egy nagyon jó ötlet volt ebben a törvényjavaslatban, az most kikerült, és erre nem kaptunk meggyőző magyarázatot. Elmondom, hogy mi volt az ötlet. Az volt, hogy aki át akarja ruházni akár egy hajléktalannak, akár bárkinek a bebukott cégének az üzletrészét, előtte hirdetményben kell közzétegye az átruházási szándékot, ezzel lehetőséget kapnak a hitelezők arra, hogy biztosítékot kérjenek az átruházással érintett cégtől a követelésük fedezetére.

Ez egy nagyon jó szabály, mert tényleg ma már egy nemzeti ipar, üzletág az ilyen csalárd cégek bebuktatása, túladása hajléktalanoknak, majd pedig egy újabb cég alapítása. Nem csak hajléktalanok, általában ukrán állampolgárok, szerb állampolgárok szoktak előbukkanni igen nagy számban. Saját tapasztalatból ismerem, tudom ezeket, mert gyakorlatilag az ilyen cégek iszonyú károkat okoznak a tisztességes magyar vállalkozásoknak, és nem tudjuk őket utána már elkapni, nem tudjuk bevasalni ezeket az összegeket.

Ezért álltam értetlenül, és máig nem értem, és nem tudott államtitkár úr meggyőző magyarázatot adni arra, hogy miért kellett kivenni ezt a szabályt a társasági törvényből. Megmondom, hogy mit mondott. Azt mondta, hogy lesz egy új Ptk., polgári törvénykönyv majd jövőre, abban egységes szabályozást kapnak a társaságokról szóló szabályok, és abba majd belekerül ez a szabály. De azt kérdezem: ha önök már egyszer leírták a saját javaslatukban, hogy hogyan kell korlátozni, ha úgy tetszik, megregulázni, tehát rendpárti módon fellépni csalárd cégekkel szemben - amely javaslattal egyébként egyetértünk -, akkor miért kell ezt most kivenni? Mondja már meg valaki nekünk! Kinek fáj az, hogy a csalárd üzletrész-átruházásokat valaki megpróbálja megakadályozni? Valakinek fájhatott, mert a tisztességes, jóravaló kodifikátorok előkészítették, de a zárószavazás előtti szakaszban kivették ezt a szabályt. Vagy kivették azt a szabályt is, hogy a rosszhiszeműnek minősülő átruházás esetében az érvénytelenség következményei legyenek érvényesíthetők. Ez is kikerült, tehát ez számomra szintén felfoghatatlan és érthetetlen.

Összességében tehát ezen két módosító javaslat már önmagában elég ok arra, hogy ezeket a módosító javaslatokat ne támogassuk, és a törvény egészére mondva azért azt lehet mondani, hogy vannak elemek, amelyek jó irányba mutatnak, hiszen a hitelezővédelmi szabályok javulnak.

Még egyet elmondok azért a pozitív javaslatok közül, de nem tudjuk megszavazni sajnos, csak elmondom, hogy például lehetővé teszik most egy zárószavazás előtti módosító javaslatban azt, hogy betekinthessenek harmadik személyek a már folyamatban levő felszámolási eljárásokba és csődeljárásokba. Tehát ismeretet szerezhessen bárki arról, hogy ha őt átverte egy cég több tíz millió forinttal, és mielőtt még befizeti a 75 ezer forint költséget a felszámolási eljárás megindítása előtt, kapjon már információt arról, hogy ez a cég felszámolás alatt áll-e vagy sem.

Ez egy régóta követelt rendelkezés, én már ezt évek óta a kamarának is megírtam. Örülök ennek, hogy ez bekerült. Lehet, hogy talán a részletes vitában elmondott érvek itt jó szolgálatot tettek. Ez a törvényjavaslat egy jó példája volt annak, hogy itt a kormány azért nyitottabb volt arra, hogy az ellenzéki javaslatokat befogadja. Volt olyan javaslatunk, Lenhardt Balázzsal benyújtott javaslatunk, amelyben a vagyonfelügyelőre kiszabható bírság mértékét megemelni javasoltuk, és ezt önök részben ugyan, de támogatták.

De összességében sajnos azt kell mondanom, hogy pont ezen elemek miatt mégsem tudjuk a törvényjavaslat egészét támogatni, hiszen ezen elemek miatt ez a hitelezővédelem szempontrendszereit még most sem érvényesíti kellő mértékben, noha Magyarországon így vagy úgy valaki, de általában az emberek döntő többsége szenvedő fele az ilyen csalárd ügyleteknek. Én egyáltalán nem gondolom azt, hogy itt mindenki csalárd ebben az országban, félreértés ne essék, de a szabályok alkotásánál úgy kell eljárnunk, hogy a tisztességeseket védjük, felemeljük, bebástyázzuk, a tisztességteleneket, csalárdokat pedig polgári jogi, büntetőjogi eszközökkel el kell rettenteni attól, hogy ők visszaéljenek a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokkal, azaz a korlátlan felelőtlenség szabályaival. Ezért fogunk nemmel szavazni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu