SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Igyekszem a kormánypárti vezérszónok úr intencióinak megfelelően ezt a néhány gondolatot elmondani az előterjesztéssel kapcsolatban. A vezérszónok úr itt nagyon helyesen egy szakmai áttekintését is adta a devizahiteles problémának és az arra adandó kormányzati válaszoknak. A javaslatom során az általa elmondottakat szeretném azért kinyitni abba az irányba is, hogy egy kicsit a helyzet megértéséhez megfelelő információink legyenek, mert azt látjuk, hogy milyen intézkedések vannak, vagy hallottuk, de hogy milyen helyzetre érkeztek ezek az intézkedések, és hogy megfelelő, adaptív módon történt-e ez, abban nyilvánvalóan lehet vitát kezdeményezni.

Elöljáróban azért azt látni kell, hogy a devizahitelezés 2000-ben jelent meg a magyar háztartási hitelpiacon, elsőként a gépkocsi-finanszírozásban. A devizahitelek növekedését szinte teljes egészében ez a hiteltípus adta egészen 2002 és 2003 közöttig. A devizaalapú lakáshitelek a Fidesz által indított, közpénzből, mindenki adójából fizetett és egyébként fenntarthatatlan állami lakáshitel-támogatási program folytatásaként, 2004-től kezdtek elterjedni. Nemcsak az infláció, az árfolyam vagy a kamatkockázat okozta a nagy eladósodást, hanem a magyar banki gyakorlat sem volt eléggé átlátható. A pénzintézetek az adósok számára követhetetlen és ellenőrizhetetlen módon számították ki a kamatokat és a különböző banki költségeket, amelyekből végül a törlesztőrészletek adódtak. Ez is hozzájárult ennek az óriási devizaproblémának a kialakulásához.

Mint arról hazánk lakosságának több mint egytizede közvetlen tapasztalatokat szerzett, a devizaárfolyamok elszabadulásával kialakult az a korábban képtelennek tűnő valóság, hogy a kölcsönök visszafizetésére szánt törlesztőrészletek éveken át történő fizetése ellenére a fennálló adósság nem csökkent, hanem növekedett. Az elmúlt év júniusában 1 millió 700 ezer háztartásnak, az összes háztartás 45 százalékának volt valamilyen hiteltartozása. Ezen belül 488 ezer családnak kettő, 400 ezernek három vagy több hiteltartozása volt egyidejűleg. A többszörösen eladósodott családok száma az utóbbi két évben nőtt meg igazán jelentősen. A kettős hitellel rendelkező családok száma duplájára nőtt, míg az ennél is több, különböző hitel terhét viselő családoké egyenesen négyszeresére nőtt e két év alatt.

Az elmúlt év közepén 725 ezer háztartás, az összes háztartás 19 százaléka rendelkezett jelzálog alapú hitellel, ezek négyötöde lakáscélú kölcsön volt. A jelzálog alapú hitellel rendelkező háztartások közel 17 százalékának, azaz minden hatodik érintett családnak voltak az első félévben törlesztési gondjai. A lakáscélú hitelt felvevő családoknál ennél valamivel kevesebben törlesztettek rendszertelenül, az érintett családok közel 16 százaléka, amíg az egyéb célú jelzáloghitel adósainak csaknem egynegyede, 23 százaléka küzdött fizetési nehézségekkel.

A törlesztőrészletek más kölcsöntípusoknál is rendre elmaradoztak a múlt év első felében. A személyi kölcsönöknél az adósok közel 17 százalékának, a folyószámlahitellel rendelkező családok 27 százalékának volt hátralékos tartozása. A legnagyobb gondok a devizaalapú hitel törlesztésénél merültek fel. Ez azért jelent komoly problémát, mert a teljes lakossági hitelállomány kétharmada devizaalapú. Ezen belül a jelzáloghitelek dominálnak, a lakáscélú hitelek 34 százalékot, a szabad felhasználású hitelek 27 százalékot képviselnek, míg a gépjárműhitelek részaránya 2,8 százalék.

Kedves Képviselőtársaim! Tudniuk kell önöknek, hogy a múlt év első félévében 576 ezer családnak, az összes háztartás 15 százalékának volt lakáscélú jelzáloghitele. A családok közel felének, 287 ezer háztartásnak devizaalapú kölcsöne volt. Ugyanakkor 148 ezer családnak, a háztartások 4 százalékának volt egyéb célú jelzáloghitele, ezek csaknem háromnegyede devizaalapú kölcsön volt. A lakáscélú jelzáloghitelt igénybe vevő háztartások körében az átlagosnál valamivel nagyobb a magas jövedelműek aránya, így a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó családok 14 százalékának volt a kérdéses időszakban ilyen hitele, míg a többi jövedelemcsoportba tartozó családok 9-11 százalékának.

A nem lakáscélú jelzáloghitelt jellemzően az alacsonyabb jövedelmű családok vették igénybe, az ilyen típusú kölcsönök 70 százalékát az alsó jövedelmi harmadba tartozó családok vették fel. Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy az általános célú devizaalapú jelzáloghitel visszafizetési hajlandósága a legproblematikusabb.

2012. január végén járt le a határidő a kedvezményes áron történő végtörlesztésre. Ezzel lezárult a rendkívüli alkalom a devizahitelesek adósságcsapdából való kiszabadulására. Úgy tűnik, hogy mintegy 160 ezer embernek sikerült kedvezményes árfolyamon rendezni az adósságát, arról a sok ezer főről pedig, akiknek a végtörlesztésük meghiúsul, nincs pontos, számszerű adat. A fizetési határidő megkurtítása és a bankok packázása azonban pont azok számára vált kedvezőtlenné, akik a leginkább rászorultak voltak a segítségre.

A múlt év őszén bevezetett, kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés számára a kormányzat eredetileg február végéig szabta a határidőt, menet közben azonban január végére módosította, meghiúsítva ezzel sok-sok ingatlan adásvételét, amelyek bevételéből szerették volna a tulajdonosok az adósságaikat rendezni. A PSZÁF adatai alapján 2011. szeptember 29-től 2012. január 30-ig több mint 100 ezer darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek fix árfolyamon a kereskedelmi bankoknál, a szövetkezeti hitelintézeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál. További 20 ezer szerződés esetében az ügyfelek január 30-ig igazolták a szükséges fedezetet, február végéig így összesen mintegy 160 ezer lakossági hitelszerződés zárulhat fix árfolyamú végtörlesztéssel. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 1073 milliárd forint volt, 2012. január végéig azonban az ügyfeleknek csak 776 milliárd forintot kellett kifizetniük. A bankok vesztesége ezzel megközelítette a 298 milliárdot. A fedezetüket igazoló további ügyfelek piaci árfolyamon még további 145 milliárd forintnyi devizaalapú hitelt kívánnak végtörleszteni. A már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 96 százaléka a svájcifrank-alapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró- és a japánjen-alapú kölcsönök száma mindössze 1689, illetve 3302 darab volt. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos fix összege a végtörlesztési árfolyamon 5,5 millió forint volt, ami a felügyelet szerint is jelzi, hogy kifejezetten alacsony összegű, 2-3 millió forintos hiteleket is tömegesen végtörlesztettek.

A bankoknál, a takarékszövetkezeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál összességében a teljes devizahitel-állomány mintegy 19 százalékát fizették vissza. Az ügyfelek 74 százaléka nem vett igénybe forinthitelt a devizatartozások végtörlesztésére. Az eredményekből látszik, hogy sokan éltek a végtörlesztés lehetőségével. Az csak hab a tortán, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem végezhet vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a tehetősebb végtörlesztők milyen forrásból fedezték a hitelüket.

De mi lesz azokkal a hitelesekkel, kérdezem én, akik ebből a körből kimaradtak? Mi lesz azokkal a közszférában dolgozókkal, akiknek munkáltatói kölcsön helyett első körben csak miniszterelnöki levél jutott? Amikor már megint úgy tűnt, hogy minden kötél szakad, 2011. december 15-én a Magyar Bankszövetséggel - úgy, ahogy azt hallottuk - kötött megállapodás értelmében a kormány előállt egy újabb ötlettel, az árfolyamgáttal.

(10.30)

Nézzük az előttünk lévő javaslat részleteit! Néhány elemét már államtitkár úr és a kormányzati vezérszónok úr is elmondott, szeretnék én is néhány elemére utalni.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésről szóló törvénymódosítási javaslat szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, nagyon helyesen. Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség, a törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy 3 év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetében 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósoknak csak a törlesztőrészt kell majd megfizetni a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Az kezdeményezheti az árfolyamgátrendszerbe való belépést, aki legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a következő feltételeknek úgy, ahogy azt hallottuk: a devizakölcsönből származó fizetési késedelem nem haladhatja meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatály alatt, illetve az ilyen programból való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka kezdőpontjáig megszünteti. További feltétel, hogy a fedezetül szolgáló lakóingatlan forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladhatja meg a 30 millió forintot - az előbb erre egy módosító javaslat előzetes jelzése is megtörtént, ezt nyilvánvalóan a frakciónk végig fogja gondolni, hogy a javaslat befogadásával, támogatásával javul-e az érintettek helyzete -, illetve a pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingszerződés megkötésekor a lakóingatlan vételára nem haladhatja meg a 30 millió forintot, továbbá nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, és végrehajtás sincs folyamatban a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.

A pénzügyi intézmények a javaslat szerint kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiánytalan kérelem átvételétől számított 60 napon belül megkössék a hitel-keretszerződést. A már megkötött gyűjtőszámlahitel-szerződéseket az új szabályoknak való megfelelés érdekében egyoldalúan módosítani fogják, kivéve, ha a hiteladós ehhez írásban nem járul hozzá. A közszférában dolgozók kérelmét soron kívül bírálják el, a törvényjavaslat szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, amelyek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni. A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de ezt nem tudják teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják.

A közszférában dolgozók hitelkérelmét a pénzügyi intézményeknek soron kívül kell elbírálni, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja szabályozni, az ígéretek szerint a közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a gyűjtőszámlahitel-konstrukcióba bevont, eredetileg lakáscélú devizakölcsönök változatlanul kiválthatók, letörleszthetők lakástakarék-szerződéssel. Ha a hiteladós más hitelezést könnyítő program hatálya alatt áll, az árfolyamrögzítést csak akkor kezdeményezheti, ha már a másik programban való részvételét lezárja.

Annak biztosítása érdekében, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötésére minél előbb sor kerül, a törvényjavaslat határidőt szab a pénzügyi intézmény részére. A törvényben biztosított támogatáshoz kapcsolódóan a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adómentességet állapít meg, a törvény elfogadása után 2012. április 1-jén lép hatályba.

A törvényjavaslatban foglalt árfolyamrögzítés 60 hónapra számított költségvetési kiadásait 300-450 ezer érintettel számolva 100-354 milliárd forint közé teszi a kormány. Az előzetes várakozások szerint, akik jogosultak igénybe venni az árfolyamrögzítést, nagyrészt ki is fogják használni ezt a lehetőséget. A közszféra dolgozóinak vissza nem térítendő támogatása, a február 1. és július 1. közötti törlesztőrészletek rögzített árfolyamot meghaladó része egyszeri, 6-7 milliárd forint közötti kiadásra becsülhető. A közszféra kamattámogatásának költségvetési hatását a kormányrendeletben foglalt szabályozás ismeretében lehet majd megbecsülni.

Gazdasági szakújságírók arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel az árfolyamrögzítéssel azok járnak jól, akik a csökkenő törlesztőrészletek elért könnyítést megtakarításként félre tudják tenni a gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozás kifizetésére. Az előzetes várakozások szerint a kamatkülönbözet állam, illetve bankok általi átvállalása miatt népszerűbb lesz, mint az előző szabályozás szerinti árfolyamrögzítés, amit mindössze pár ezren vettek igénybe. Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy az árfolyamrögzítés lejártával jelentősen emelkednek a törlesztőrészletek, így ez a megtakarítani tudók mellett azoknak jelent átmeneti könnyítést, akik enélkül a közeljövőben hitelükkel bedőlnének.

Egy mértékadó gazdasági szaklap 700-800 ezerre becsüli azoknak a devizahiteleseknek a számát, akik nem tudtak végtörleszteni, a már bedőlt lakáshitelesek száma pedig ugyancsak az ő számításaik szerint mintegy 150 ezer, az utóbbiak helyzete teljesen bizonytalan.

A törleszteni tudók közül sokaknak valószínűleg segít az árfolyamgát új szabályozása. Álláspontunk szerint a bankok és az állam által vállalt 330 milliárd forintos teher azoknak segített, akik enélkül is talpon maradtak volna, az igazán segítségre szorulók helyzete azonban nem javult ezen intézkedések során. A decemberi megállapodás ellenére a kormány nem igyekezett benyújtani az árfolyamgátra vonatkozó törvényjavaslatot, feltételeztük mi akkor parlamenti ellenzékként, hogy a törvényt alapos előkészítő munka előzi meg, azonban nem így történt.

A kormány sajnos másfél éves késésben van ismét. Ez a javaslat sem jelent átfogó segítséget a bajbajutottaknak, hiányoznak azok a megalapozó háttértanulmányok, és hiányoznak, ugyancsak ismételten elmondhatjuk, sokadszor, az érdekvédelmi szervezetekkel való konzultáció eredményekénti, ezt kiegészítő elképzelések. Nem látjuk tükröződni azokat a javaslatokat, amelyeket egyébként a frakciónk már korábban is benyújtott a kedvezményezett és a tényleges megoldásnyújtás igényével az érintetteknek. A kormány megint limitálta azt a kört, amelynek segítséget szeretne nyújtani, ennek ellenére mondjuk mi, a kis segítség is segítség, ezért ahogy azt a bizottsági előadó már elmondta, frakciónk a bizottsági ülésen is támogatta ezt a javaslatot.

Ugyanakkor a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója többször kezdeményezte a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, vagyis a magáncsőd jogintézményének bevezetését. Az adósság rendezése törvény által komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. A törvénytervezetet magam is jegyezve 2010 őszén és 2011 tavaszán már benyújtottuk, de a kormánypárti többség mind a két alkalommal elutasította. Ezeket az indítványokat a kormánypárti többség érdemi ellenérvek nélkül utasította el. Sajnálatos, hogy ígéret van, konkrétum azonban nincs a kormány és a Bankszövetség megállapodásának másik lényeges pontjáról, a törlesztésükkel 90 napon túl elmaradók támogatásáról egyelőre nincs új információ. A decemberi ígéret szerint a devizahiteleiket 2012. március 15. és április 15. között átlagos árfolyamon forintra váltják, majd a tartozás 25 százalékát május 15-ig elengedik a bankok. Az egyik feltétele, hogy a fedezetingatlan értéke ne haladja meg a 20 millió forintot.

A végtörleszteni képtelen, eddig is nehéz helyzetben lévő 700-800 ezer devizahiteles perspektívája változatlanul bizonytalan. A mintegy 150 ezer, már bedőlt lakáshiteles problémájának megoldására hivatott Nemzeti Eszközkezelő elviekben már megkezdte működését, de tényleges szerepvállalásának mértéke még homályos. Az árfolyamgát érvényesülésének meghosszabbítása és a kamatterhek banki-állami átvállalása sokak helyzetén természetesen javíthat. Azonban részben éppen a végtörlesztés intézménye okozta befektetői bizalom- és forráshiány miatt is és az unortodox gazdaságpolitika miatt is recesszióba süllyedő magyar gazdaságban, a reálkeresetek csökkenése és a foglalkoztatás romlása következtében sok adós helyzete a jelenleginél is kritikusabbá válhat. Ez a devizahitelüket forinthitellel kiváltókat is súlyosan érintheti, miként a családi kölcsönök okozta terheket viselőket is.

A bankok és az állam összesen mintegy 330 milliárd forintos kiadása azokon segít, akik enélkül is talpon maradtak volna, miközben a segítségre szorulók problémája csak súlyosbodott. Ebből az összegből, a bankok által képzett céltartalékból, minden olyan forrásból, amit eddig a devizahitelezési probléma megoldására fordítottak, nem mi mondjuk, szakértők mondják, szakértők véleménye szerint akár az összes bedőlt hiteles problémáját meg lehetett volna oldani.

(10.40)

Zárásképpen elmondanám, hogy az eddigi hibák okozta károk hatásairól még hosszú ideig fogunk beszélni, és magyar családok sora hosszú ideig fog szenvedni, mivel jelentős problémákat okoztak már a meglévő intézkedések is.

Összegzésképpen szeretném elmondani, hogy a devizahiteles probléma napi szintű megjelenítése lényegesen túlmutat azon az előterjesztésen, amit most a Ház tárgyal. A 2010-11-ben bevezetett kormányzati intézkedések, bankadó, végtörlesztés, árfolyamgát, jelentősen megnehezítették a bankok hitelezési képességét, jelentős problémákat is okoztak az ágazatban, ugyanakkor a romló munkaerő-piaci kilátások miatt a hitelesek nagy része újabb kihívásokkal szembesülhet a jövőben.

Ezért szeretném kérdezni önöket, túl ezen az intézkedésen, ezen a javaslaton, amit frakcióm vélhetőleg támogat, felkészültek-e önök az újabb kudarcokra. Vannak-e végre kész koncepciók arra, hogyan fogják megmenteni a hazai gazdaságot és azokat az állampolgárokat, akik önöknek bizalmat szavaztak? Azt szeretném javasolni önöknek, tisztelt kormánypárti képviselő urak, hölgyek, tartsák a lendületet a javaslataikkal, és legyenek kedvesek figyelembe venni olyan ellenzéki javaslatokat is a megoldásra irányuló eszközök tekintetében, amelyek talán az eszközkészletet tágíthatnák, amelyek talán valójában azoknak a helyzetét is javíthatnák, akik mind ez idáig ezen limitált körön kívül estek, akik egyébként közel egymillió állampolgárként rendkívül nehéz helyzetben vannak.

Mindezek figyelembevételével köszönöm, hogy meghallgattak, és jelzem, hogy az alapjavaslatot, ahogy azt a bizottsági ülésen is elmondtuk, frakciónk támogatja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu