DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése nem lehetséges megfelelő közösségi közlekedés fenntartása, fejlesztése és az igénybevétel támogatása nélkül, hiszen a munkavállalók jelentős része nem ott dolgozik, ahol lakik.

A hatályos munka törvénykönyvének 153. §-a a munkába járással összefüggő költségek megtérítését írja elő 86 százalékos arányban.

(16.30)

Ez a rendelkezés - bár jog szerint kötelező - a jelenlegi gazdasági helyzetben a kis- és közepes vállalkozások számára valójában betarthatatlan. Ráadásul a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok idei változása szerint jelentősen, 19 százalékról 30,95 százalékra nő a helyi közlekedési bérlet adóterhe, és tudjuk, hogy a közösségi közlekedési eszközzel ingázók jellemzően igénybe veszik a helyi közlekedési eszközöket is.

Az utazási költségek támogatására vonatkozó jelenlegi szabály tehát a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából egyaránt fenntarthatatlan. Véleményünk szerint a betarthatatlan szabályt valójában hatékony, célzott és betartható intézkedésekkel kell kiváltani. Például előremutató lenne, ha a cégek az alkalmazotti létszámnak megfelelő közösségi közlekedési bérletet költségként elszámolhatnák, vagyis a cég minden egyes munkavállalónak megvehetné a bérletét, és ehhez nem kellene adóznia, és az áfát is visszaigényelhetné.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat: milyen lépéseket kíván tenni a kormány az ingázó munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, illetve az olyan térségek felzárkóztatása érdekében, amelyekben a munkavállalók nagyobb számban kényszerülnek lakóhelyüktől távolabb eső helyen munkát vállalni? Továbbá mikor hoznak a munkavállalók közösségi közlekedési eszközök használatát legalább a cégautók használatával megegyezően támogató intézkedéseket?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiból.)

Forrás: parlament.hu