DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint Zemplén országgyűlési képviselője, az előttünk fekvő hungarikumtörvénnyel kapcsolatban szeretném röviden felvázolni, hogy ez a jogszabálytervezet mit adhat, azaz mit jelent Zemplén, illetve Tokaj-Hegyalja számára, illetve hogy Tokaj-Hegyalja mivel járul hozzá ennek a törvénynek a kiteljesedéséhez.

Tisztelt Elnök Úr! Tokaj-Hegyalja számára 2012 első pár hete elhozta az összes olyan régóta várt jogszabályi keretet, amely hosszú távon is meghatározhatja a térség értékvédelmét, és az ahhoz illeszthető fejlesztéspolitikai alapokat: így a 2012. január 1-jétől hatályos világörökségi törvény, amely igenis alapja az értékvédelmet biztosító tokaj-hegyaljai világörökségi kezelési terv elkészítésének; ehhez is kapcsolódóan 2012. február 15-től hatályos Tokaj-Hegyalja nemzeti szintű védelme a történeti táj kategóriában. És 2012 januárjában elindult a nemzeti vidékstratégia, a Darányi Ignác-terv megvalósítása, amely igenis lehetőséget ad a borvidék fejlesztéspolitikai kereteit biztosító Tokaj-Hegyalja világörökségi térségfejlesztési program elkészítésére. Ezekhez a folyamatokhoz illeszkedik a hungarikumtörvény tervezete is, amely itt van a tisztelt Ház asztalán, tovább erősítve a térség értékvédelmi és fejlesztéspolitikai lehetőségeit, de megjegyzem, tennivalóit is.

Tokaj-Hegyalja és a zempléni térség esetében nagyon könnyű értelmezni a törvénytervezet kapcsán a hungarikumok körét: vitathatatlanul az a tokaji bor és a hollóházi porcelán mint két áru, mint két termék. Itt tartok a kezemben egy orvosságos üveget, amely az újjáalakult Hollóházi Porcelángyárnak a terméke, és benne 2000. évi 6 puttonyos tokaji aszú.

(13.20)

Ez is mutatja, hogy a két zemplénikum, hogy a két hungarikum egymást hogyan tudja erősíteni, mert így, együtt könnyebb eladni a piacon, mint akár talán külön-külön. De, tisztelt elnök úr, magát Tokaj-Hegyalját is, azt a világörökségi borvidéket, mint egyedülálló turisztikai célpontot, nevezhetnénk nyugodtan hungarikumnak. Sőt, miután értéket csak érték teremthet, a külföld számára is értéknek, hungarikumnak tekinthető a tokaji bor egyik alapja, a furmint szőlőfajta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most röviden rátérjek arra, hogy Tokaj-Hegyalja mit adott a magyar nemzet számára, ami az előttünk fekvő törvénytervezet szempontjából megemlítendő, ami nem más, és én nyugodtan ki merem jelenteni, a legmagyarabb termék: a tokaji és a tokaji borkülönlegességek.

A tokaji borkülönlegességek más ismert termékeknél sokkal komplexebb tényezők révén szerezték meg "a legismertebb hungarikum" címét. Létrejöttükhöz nem lettek volna elegendők csupán például a talaj, a klíma, illetve az önmagában is hungarikumot jelentő fajtahasználat. Talán ebben a termékcsoportban valósul meg leginkább a természeti és az emberi tényezők harmonikus egymásra hatása. Hát ezért kaptuk meg többek között a világörökségi címet is.

A tokaji borok és különösen az aszúk gyógyító hatása a legendákon kívül is létezik, ezért szimbolikus ennek a tokaji aszúnak az orvosságos fiolában való elhelyezése. A tokaji még 80 évvel ezelőtt is szerepelt a Magyar Gyógyszerkönyvben: vinum tokajense passum. Sajnos ma még nem sikerült ezt újragondolni, talán a közeljövőben továbbra is lehet majd kapni a 6 puttonyos aszút vagy az aszúeszenciát receptre a gyógyszertárakban. A könnyen felvehető cukrok, a szerves savak, a magas kálium- és magnéziumtartalom, a botrytis működése révén létrejövő anyagok vagy az antioxidánsok, mint a rezveratol, kedvező élettani, egészségügyi hatásai azt hiszem, ma már közismertek.

A tokaji borkülönlegességek olyan földrajzi eredetvédelemmel rendelkező borok, amelyek más helyen nem termelhetőek. Nem márkatermékek, mert sokkal régebben alakultak ki, mint a mai értelemben vett iparjogvédelmi rendszerek. A termékkör fejlődése mintegy öt évszázada kezdődött. A borvidék területének 1737-es meghatározása évtizedekkel megelőzi a hasonló portugál vagy éppen francia példákat, tehát így a legrégebbi eredetvédelmi szabályozásnak minősíthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! A termelők tudatos munkája hozta létre az első botrytises édes bort. Ezzel, azt is mondhatnánk, hogy fogyasztói igényt teremtett, majd a borból származó jövedelem visszahatott a termőhely társadalmi és kulturális életére. A tokaji bortermelés hatására szabaddá váló paraszti tömegek igenis jelentős társadalmi átalakítóerőt jelentettek. Kulturálisan pedig a borvidékhez kapcsolódik a késő középkori neolatin költészet több műve, melyek a termékenységi és az aranyvessző-legendák alapját jelentik. És itt alakult ki az iskolajátékok Bacchusa a huszár egyenruhában hordón ülő Baksus pajtássá, itt élte túl száz évvel a céhek megszűnését olyan hagyomány, mint az erdőbényei kádártánc.

A tokaji borvidék speciális szerepet játszik a reformációban és az újkori magyar történelemben. A Magyarország és Erdély közötti kapcsolat, a reformáció, a kuruc önállósodási törekvések, a nyelvújítás, a reformkor eseményei zajlottak itt, amelyek igenis mindig hatottak a tokaji borra, és a tokaji bor is befolyásolta ezeknek a folyamatoknak a kimenetelét.

A tágabban vett borvidék, Zemplén és Abaúj megyékhez kapcsolódnak születésük vagy munkásságuk révén: Károli Gáspár, Rákóczi Zsigmond, Szikszai Fabricius Balázs, Rákóczi György, Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Lavotta János, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, gróf Andrássy Gyula, nem sorolom tovább. A reformáció kulcsszereplői az írott és a beszélt magyar nyelv megújítói, rebellisek és reformerek, tudósok és politikusok. Az elmúlt 400-500 év alatt hatásukra, a tokaji borok kultúrájának kiteljesedésével párhuzamosan, a Zemplén megyei magyar nyelvjárás az ország irodalmi nyelvévé vált. Az, hogy a magyar nemzeti imádság, a Himnusz említ egy bort, a tokaji nektárt, azaz a tokaji eszenciát, pedig bizonyítja, hogy a tokaji borkülönlegességek a magyar közvélemény számára már a XIX. század elején is a legmagyarabb terméket, valódi hungarikumot jelentenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A világörökségi borvidék és a kapcsolódó csúcsterméke, a tokaji bor azonban számtalan más, nemzeti szinten is jelentős érték megszületéséhez járult hozzá, amelyek a hungarikumtörvény tervezete kapcsán végre méltó helyre kerülnek a kialakításra váró magyar értéktárban. Gondoljunk például az erdőbényei kádárságra, a hordókészítő iparosok kádártáncára, a tállyai Szent Vencel-napi szőlős búcsúra, vagy az utóbbi években fellendülő tokaj-hegyaljai gasztronómiára, a zempléni gombák feldolgozására és az egyre növekvő zempléni sajtkészítésre.

Zemplénben és Tokaj-Hegyalján nem a megőrzendő értékben van hiány, hála istennek, ezzel nincs problémánk, hanem inkább a helyi, főleg a kistelepülési értelmiséget, a helyi szakembereket és a jövőképet alakító víziókban. De ez utóbbi hiányosságban, azt gondolom, hogy a világörökségi törvény és a Darányi Ignác-terv nyomán induló tervezési munkákkal ebben az évben igenis előrelépünk, és elkezdjük Tokaj-Hegyalja felkészítését a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai tervezési időszakra.

Annak érdekében, hogy erős és jövedelemtermelő közösségekkel újra értékeket, hungarikumokat, ahogy mi szoktuk mondani: zemplénikumokat tudjunk majd teremteni, a hungarikumtörvény az értékekkel foglalkozik, de a fő, talán a legfőbb érték maga a közösség, amely létrehozta és fenntartja azokat, és egy jó jogszabálynak a közösségre, annak a működésére is tekintettel kell lenni. De azért tisztelettel megjegyzem és kérdezem: vajon lehet-e jelenleg Magyarországon társadalmi mozgalmat indítani az értékvédelem központba helyezésével? Vajon lehet-e az értékvédelem érdekében hatékonyan megszervezni a helyi közösségeket? Mert erről is szól ez a történet.

Meggyőződésem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a hungarikumtörvénynek, illetve a végrehajtási rendeleteinek erre a kérdésre is választ kell majd adnia, és arra is, hogy az értékeket miként fordítjuk át jövedelemtermelésbe és munkahelyteremtésbe azon a területen, a Zemplénben, ahol értékeinkkel gazdagok vagyunk, de sajnos nagyon magas a munkanélküliség. Milyen programok épülnek majd az érdekvédelmi törekvések mögé, amelyek segítik például a tokaji bor marketingjét és piacra jutását? És milyen finanszírozási és szervezeti rendszerek segítik majd ezt a munkát? Ezért várjuk majd nemcsak a törvény megszületését mi, hegyaljaiak, hanem majd a végrehajtási utasítást is, hogy a gyakorlatban mindez hogyan fog működni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A zempléni térség és Tokaj-Hegyalja a magyar kultúra alakításával és annak magasra emelésével évszázadok óta az értékteremtés és az érdekvédelem útját járja, és így teszünk a jövőben is, már a hungarikumtörvénnyel megerősítve.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok, valamint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu