DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Válaszom legelején először is engedjék meg, hogy kiemeljem: a nyugdíjrendszert érintően a 2011-es esztendő végén végrehajtott finanszírozási reform és az ezzel összefüggő nyugdíjszabály-változás célja az volt, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát biztosítsa.

Ez a kormányzati lépés elengedhetetlen volt, ugyanis a befolyó járulékbevételek nem nyújtottak elegendő fedezetet a különböző jogcímen fizetett jelentős, részben kedvezményes nyugellátásra. Ezért alapelvi szinten kellett rögzíteni, hogy nyugellátás csak annak jár, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. E változás következménye, hogy a korhatár alatti személyek ellátásának folyósítása 2012-ben már nem nyugdíj, hanem más jogcímen történik, a megváltozott munkaképességű személyek esetén az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségbiztosítási ellátásként.

Kiemelendő, hogy a nyugdíjintézkedésekkel párhuzamosan bevezetésre került egy újfajta adókedvezmény is, amely biztosítja, hogy a munkáltatóknak semmilyen közterhet ne kelljen fizetni a megváltozott munkaképességű, rehabilitálható munkavállalójának kifizetett bére után. Ez az úgynevezett rehabilitációs kártya, ami a minimálbér kettőszereséig járulékkedvezményt biztosít. Gondolom, ezt ön is érzékeli vagy önök is érzékelik, ez egy nagyon komoly lehetőség.

Visszatérve a képviselő urak által említett 15 ezer emberre, jeleznem kell, hogy ez nem valós szám, a valóság ugyanis az, hogy a legutolsó adatok szerint körülbelül 3 ezer fő az, aki 2011 végéig a hatályos szabályok szerint a korhatárnál fiatalabb rokkantsági nyugdíjasként és kiegészítő tevékenységűként folytatott vállalkozói tevékenység mellett a minimális járulékot fizetik. Hozzá kell tennem azonban, érzékeljük azt is, hogy nagyon sokan vannak vélhetően, akik szüneteltetik az ellátásukat vagy a bejelentésüket.

Valóban igaz, hogy ez utóbbi vállalkozóknak a járulékterhe jelentősen nőtt 2012-re. Ennek az az oka, hogy a korhatár alattiak így 2012-ben már nem minősülnek nyugdíjasnak, ezért rájuk a nyugdíjasokra vonatkozó más törvénybeli előírások sem vonatkoznak. Járulékfizetési szempontból ez azt jelenti, hogy 2012. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíjak átalakítása miatt az újfajta ellátásban részesülőkre más járulékszabályok vonatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök azt kérdezték, hogy látunk-e vagy látok-e lehetőséget.

(14.10)

Örömmel jelzem, hogy látok, látunk lehetőséget. Érzékeljük a problémát, szomorúak akkor lennénk, ha az önök interpellációja hívta volna fel erre a problémára a figyelmet. Szeretném jelezni, hogy jó néhány hete a szaktárca és az illetékesek dolgoznak ezen az ügyön. Több alternatívát vetítettünk elő, minden megoldásban a legfontosabb vezérlő elv, hogy csökkentsük ezeknek az embereknek a terhelését. Hiszen gyakorlatilag, ahogy ön is említette, valóban arról van szó, hogy ha valaki megváltozott munkaképességű ember, és emellett ő képes, tud és akar egyéni vállalkozóként dolgozni, akkor ne büntessük, hiszen ha büntetjük, akkor a munkanélküli-ellátórendszerben fog megjelenni, és gyakorlatilag financiálisan is többe fog kerülni, meg mentálisan sem kerül abba a helyzetbe, amibe mi szeretnénk.

Ezért azt tudom örömmel jelezni kedves képviselőtársaim felé, hogy vizsgáljuk ennek a lehetőségét, és meg fogjuk oldani azt, hogy azok, akik korhatár alatti rokkantnyugdíjasként a következő időszakban is szeretnének egyéni vállalkozóként magukról gondoskodni, azok ne tízszeres befizetési terhelés mellett, hanem ennél lényegesen kisebb teher mellett ezt képesek legyenek megtenni.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu