CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjaként az információs önrendelkezés és az információszabadság védelme különösen fontos téma a számomra, így megtisztelő, hogy a Fidesz vezérszónokaként szólhatok az előttünk fekvő 2011. évi CXII. törvény módosításáról, és annak - ha úgy tetszik - szükségességéről.

Hazánk 2004. május 1-je óta teljes jogú tagja az Európai Uniónak, amely tagság - mint szinte bármely közösséghez való tartozás esetében - jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt, vagy ahogyan az alaptörvény E) cikke fogalmaz, idézem: "Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében." Ezen ponton meg kell jegyeznem, hogy az alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetének, amely egyébként a szabadságjogokkal foglalkozik, egyik fő irányvonala volt, hogy az Európai Unió alapjogi chartája a lehető legteljesebben érvényesüljön, és mintaként szolgáljon.

Ugyanezen fejezet VI. cikke az információszabadsággal kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: "Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott független hatóság ellenőrzi." Az Európai Unió tagjaként a közösségi jogszabályoknak való megfelelés, illetve azok figyelembevétele a jogszabályalkotásnál alapvető feladatunk és kötelességünk.

Az információszabadság kérdéskörénél ilyen figyelembe veendő uniós rendelkezés az 1995. október 24-én elfogadott 95/46. európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szól. Ezen irányelv VI. fejezete foglalkozik a területet felügyelő hatósággal, mely fejezet 28. cikke kifejezetten rögzíti, idézem: "Minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék." E hatóságok a rájuk ruházott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el. Ezen irányelv is vezette a kormányt és az Országgyűlést a tavaly elfogadott információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény megalkotása kapcsán, amikor önálló hatóság felállításáról döntött. Mindezen döntést megalapozta, hogy a biztosi intézmény működése során bebizonyosodott, hogy az adatvédelmi ombudsmani hatáskör és eszköztár nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására.

Az információtechnológia elterjedése, az ennek nyomán változó társadalmi szokások folytán, illetve a globalizáció által teremtett új helyzetben a '90-es évek közepén létrehozott ombudsmani rendszernél ma már lényegesen hatékonyabb hatósági fellépésre van szükség. Erre a szerepre megfelelőbb szervezeti forma a hatóság, így az ombudsmani intézmény helyett az új kihívásokkal szembenézni képes hatóságot kellett kialakítani. Az információszabadságra vonatkozó kötelező uniós jogi aktusból nem következik a tagállamokra nézve olyan követelmény, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot ugyanaz a hatóság ellenőrizze, amely a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését is felügyeli. Ez modellválasztás kérdése, amelyben Magyarország hagyományosan a közös modellt alkalmazta, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával.

A 2011. július 26-án kihirdetett törvény elfogadása, úgy vélem, nagy előrelépés az alapjogok védelme területén; ezen belül az információszabadság jogállami kiteljesedésének egyik fontos állomása, gondolok itt elsősorban a hatóság felállítására. Úgy gondolom, hogy az akkor elfogadott törvény megfelelő garanciákat tartalmaz az intézmény függetlenségének biztosítására, míg ha a teljes függetlenséggel kapcsolatban uniós szinten kétségek merülnek fel, akkor ezeket érdemes eloszlatni. Ezen aggályok orvoslására a legjobb válasz, amit a kormány adhat, a jogszabály módosításának kezdeményezése, amely módosítás, meggyőződésem, gesztusértékkel bír az európai értékek melletti elkötelezettségünk megerősítésében is.

Az előttünk fekvő javaslat az elhangzottaknak megfelelően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének függetlenségét tovább erősítő módosításokat hajt végre. A jogszabály-módosítás a hatóság elnökének, megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit változtatja úgy, hogy olyan esetekben, amikor a köztársasági elnöknek a miniszterelnök indítványára meghozott döntése szükséges, akkor a hatóság elnöke az indítvány megalapozottságát a bíróság előtt vitathatja, így a megbízás megszűnésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az indítvány jogszerűsége és ténybeli megalapozottsága minden kétséget kizáróan megállapítható. Külön felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a pert ez esetben a miniszterelnök ellen indítja a hatóság elnöke. A hatóság elnökének jogkörét a javaslat tovább bővíti azzal, hogy lehetőségeket ad neki, hogy az Országgyűlés bizottságainak ülésein részt vehessen és felszólalhasson. Továbbá jelezném, hogy a kinevezéséhez szükséges kritériumrendszer szigorodása mind a hatóság, mind annak elnökének tekintélyét tovább növeli a társadalomban.

Ahogyan az előttünk fekvő törvényjavaslat részletes indoklása is fogalmaz, az európai uniós eljárásra is tekintettel indokolt a leghamarabb hatályba lépnie a jogszabálynak. Ehhez kérem közreműködésüket, és kérem, támogassák a javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

(11.00)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Forrás: parlament.hu