DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon komoly kérdést vetett fel itt kora reggel, és valóban nagyon mély és gyors átalakulás van jelen pillanatban a szakképzésben. Ennek két oka van, az egyik, hogy a szakképzést közelebb kell vinni a piaci igényekhez, ez az elmúlt, ha így tetszik, két évtized egyik tapasztalata. A másik pedig az a tapasztalat, hogy az a rendszer, ami korábban működött, sajnos nagyon pazarló volt, rosszul gazdálkodott a forrásokkal. Hadd idézzem az ÁSZ jelentését 2012 januárjában; ebből az derül ki, hogy a rendelkezésre álló források picivel több mint egyharmada, 36 százaléka ment valóban gyakorlati képzésre, 12 százaléka ment a működési költségekre, és 50 százalékáról nem tudjuk, hogy igazából ami a szakképzésre címzett forrás, valóban eljutott-e a szakképzéshez.

Tehát maga a rendszer is rossz volt, ezért is szükséges az átalakítás, és szükséges azért is, hogy valóban közelebb vigyük a szakképzést a gyakorlathoz. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a szakképzés rendszerét átalakítja, ennek egyik része a duális szakképzés kiépítése. Ez bizonyos értelemben azért kapaszkodik egyfajta korábbi előzményekre, és újfajta mintákat is megpróbál behozni. Világos feladat- és költségmegosztás szerepel ebben, ez a világos feladat- és költségmegosztás azt jelenti, hogy az iskolákban, szakiskolákban zajlik az elméleti képzés, a gyakorlati képzés pedig a tanműhelyekben, amelyeket nyilvánvalóan vállalkozások, vállalkozók tartanak fenn. A harmadik szereplő a kamara, amely megpróbálja, ahogy az előbb is említettem, hogy a piaci igényekhez közelebb vigyük az oktatást, azokat bekapcsolni ebbe. Tehát itt nemcsak feladat-, hanem egyben forrásmegosztásról is szó van, és az eddigi kezdeményezések nagyon ígéretesnek tűnnek, hogy a duális szakképzést Magyarországon valóban el lehessen terjeszteni. Itt a német minta az, amit a kormány megpróbál követni, és hozzátenném, hogy Németországból érkezett vállalkozások azok, amelyek Magyarországon talán a legjobbak között viszik tovább a duális szakképzést.

Képviselő úr is említette már a szakképzés rendszerének átalakítását. Én egyetlenegy kérdésre reflektálnék ebben, a normatívára. Itt egy differenciált normatívarendszer alakul ki. Való igaz, az átlag alapnormatíva 440 ezer forint félévenként, de azért ez magában foglal ennél nagyobb értékeket is, attól függően, hogy milyen ágazatról van szó. A gépészetnél ez 566 ezer, az építészetnél 562 ezer vagy a faiparban 528 ezer. Tehát a normatíva 440 ezer, ez differenciált ágazatonként, sőt, úgy gondolom, később szükség lenne szakmák szerint még pontosabban differenciálni. Számításunk szerint a tanulószerződések száma éppen növekszik, ha összevetjük azzal, hogy 2009-ben 37 ezer tanulószerződés volt, 2011-ben az eddigi számok szerint 44 ezren kötöttek tanulószerződést, és a 2012-es induló tanévben 49 ezerrel számolunk.

(9.10)

A tanulószerződésekre elszámolt költségtömeg 2009-et nézve 19 milliárd, 2011-et nézve 22,8 milliárd, és a 2012-es - ez még egy tervezett érték - 25,7 milliárd. Tehát a források növekedéséről van szó, és ezen belül a tanulószerződéssel érintettek számának növekedéséről van szó. Valóban, az átlag 440 ezer forint, a normatíva, de ahogy említettem, ez differenciálódik az ágazatok között.

Egyet még hozzátennék: kétségtelen, hogy az átalakulás jelen pillanatban nagyon gyors, de maga a rendszer 2013-ban lép be, akkorra alakul ki minden lépésével, ezért a 2012-es év ebben a tekintetben egy picit átmenetinek tekinthető. Nyilvánvaló, hogy azok, akik most bent vannak egy szakképzési rendszerben, azok kifutó rendszerben vannak, az új pedig belép, 2013-tól lesz működőképes, és nagyon bízom benne, gondolom, ön is, hogy egy sikeres szakképzési rendszert tudunk felépíteni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu