DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék néhány gondolatot elmondani, ami részben elhangzott, részben kimaradt a vita során. Én is úgy gondolom, hogy az egész törvényt egészében kell áttekinteni, és nyilván tudom, hogy minden szakaszt nem nyit meg ez a módosítás, és nagyon sokszor elhangzott előttem - egyébként nagyon helyesen -, hogy önmagában az az eljárás is, ami előtt állunk, nemtelen, hiszen a bizottsági ülésen hallhattunk, illetve az ott lévő, a kormányt képviselő, minisztert képviselő államtitkár asszonytól hallottuk, hogy egy felszólító levél érkezett, aminek kapcsán villámgyorsan ezt a módosítást végig kell nyomni, meg kell tenni.

Az egy dolog, hogy nem láttuk ezt a felszólító levelet, tulajdonképpen a tartalma olyannyira nem is érdekel minket - ahogy ezt Gaudi képviselőtársam elmondta -, viszont ez a sietség és ez a mód, hogy azt sem tudjuk, hogy mi az elvárás, és nem tudjuk kritizálni vagy legalább elutasítani sem tudjuk, nem tudjuk azt, hogy amit most a Fidesz beterjesztett, megoldja-e ezt a problémát, vagy nem; az biztos, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának problémáját nem oldja meg, de lehet, hogy még az EU felé sem lesz elégséges. Legalább a képviselőknek ezeket az adatokat meg kellett volna adni, illetőleg nagyon érdekes, hogy pont a hatóság elnökének a vagyonnyilatkozata nem nyilvános. Legalább ezt meg kellett volna teremteni, ha már az egész törvényjavaslatnak ez lenne a célja, és az információs önrendelkezési jogról és az adatok nyilvánosságáról szól, akkor abszurdnak tartjuk, hogy elvárunk egy vagyonnyilatkozatot, ami azután nem lesz nyilvános, és csak a jelen szabályzat alapján - és ezt a törvény sem módosítja - a miniszterelnök és a köztársasági elnök által megismerhető; és egyébként a későbbiekben az eljárás lezárulását követően ez törlésre is kerül. Ez jól példázza azt, hogy milyen módon állnak önök a közérdekű adatokhoz. Legalább ha elvárunk egy vagyonnyilatkozatot, akkor annak a társadalmi kontrollját is meg kellene teremteni.

Én is meg szeretném védeni Jóri Andrást és a tevékenységét. Lehet vagy legalábbis jó lett volna beszélni arról, hogy mi volt az, ami önöknek szemet szúrt. Mindenkinek nyilván meglehet ezzel kapcsolatban az elképzelése. Én számtalan olyan esetre emlékszem, amikor politikától függetlenül kiállt azokért a törvényben meghatározott jogokért, amelyek akár ellenzéki képviselőket vagy akár a kormánynak nem tetsző szervezeteket vagy akár egyéneket megillettek, és fel is lépett ezekért. Úgy gondolom, ez nem lépte túl, jogállamban nem lett volna szabad túllépnie azt az ingerküszöböt, ami miatt őt el kellett volna távolítani. Nem értjük, és értetlenül állunk az előtt, hogy még ezek az oly apró - nevezzük így - ellenszegülések is ezt a hatást váltották ki önökből. Ez nagyon sajnálatos, és a jövőre nézve tragikus kifejletet is hordoz magában. De összefoglalva és mindezzel együtt, és egyébként államtitkár úr szavaira is reagálva, amelyben azt mondja, hogy az új Ptk. koncepciója lévén még csak egy javaslat és nem lépett hatályba, még módosulhat és bármilyen javaslat beemelésére sor kerülhet, az viszont mindenképpen beszédes, hogy az átláthatóságra és az üvegzsebre vonatkozó rész kikerült, vagy hogy önök már a javaslatba sem találták fontosnak ezt belevenni. Ez lehet egyébként egy jogalkotási hiba vagy egy félrenézése a dolgoknak, de sajnos az elmúlt időszakban azt kellett látnunk, hogy bizony-bizony az ilyen kihagyások - főleg úgy, hogy azért elég sok fázison keresztülmegy egy törvényjavaslat, ami benyújtásra kerül - nem véletlenek, és megfelelő okai vannak. Csak gondoljanak arra egyébként, hogy mi lesz, ha nem önök lesznek kormányon, vagy az önkormányzatokban, bizonyos önkormányzatokban nem önök fogják a többséget alkotni: önöknek sem fog jólesni, hogy bizonyos adatokhoz nem férnek hozzá. És egyébként hozzáteszem, hogy még a megfelelő törvényi szabályozás alapján is minden módon ellehetetlenítették azok, akiknek vaj volt a fülük mögött, a megfelelő tisztánlátást, és még így is perek sorozatát kellett végigvinni azoknak, akik az őket illető vagy nyilvános adatokhoz hozzá akartak férni.

Arról nem is beszélve, hogy számtalan esetben még az is előfordult, és a gyakorlathoz ez is hozzátartozik, hogy bírósági kötelezés után, mondjuk, egy bonyolultabb szerződésnek vagy egy több szerződésből álló kötelmi viszonynak csak bizonyos részleteit adták oda akár a médiának, akár az azt igénylő állampolgároknak, és ennek egyébként ebben a formában semmi szankciója nem volt. Tehát itt azért, ha már új Btk.-t alkotunk és új szabálysértési törvényt alkotunk, akkor ezt is bele kellene kellő súllyal venni, mert jelen pillanatban valóban következmények nélküli ország vagyunk.

És ahogy nem vették bele az Országgyűlés bizottsága előtti megjelenési kötelezettséget, ugyanúgy ezek is hiányoznak a törvényből, és nincsen illúziónk - ahogy elmondtam -, hogy ha eddig meg tudták tenni, megfelelő törvényi szabályozás mellett, hogy bizonyos adatokat nem bocsátottak rendelkezésre, akkor törvényi felhatalmazás hiányában erre tulajdonképpen bátorítják a saját képviselőiket, polgármestereiket, illetve a jövőben azokat, akik nem az önök soraiból kerülnek ki, és ezzel vissza akarnak élni.

Zárszóként: nagyon szeretnénk, ha végre akár a Ptk.-ban, akár a Btk.-ban, de ebben a törvényben mindenképpen megteremtenék azt, amire ez a törvény való, és szeretnénk, ha egyébként azok a levelezések, az EU és Magyarország között folyó tárgyalások és felszólítgatások és üzengetések is nyilvánosak lennének, hiszen parlamenti képviselőként nem lehet úgy megfelelően véleményt nyilvánítani egy kérdésben, ha nem látjuk a háttérleveleket, a háttérelvárásokat, és ezek után természetesen önök csodálkoznak azon, ha mi arra szólítjuk fel önöket, hogy az EU egész mérlegét vizsgálják felül, mert így ebben a formában nem tartjuk sem átláthatónak, sem demokratikusnak, sem a magyar nép érdekében állónak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu