HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság 40/2011-es határozata megállapította, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény hatályos rendelkezései nem szabályozzák azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarában szenvedő betegek támogatásra való jogosultságát.

Az utólagos normakontroll indítványozója a Williams-szindrómás betegek jogi helyzetét kifogásolta. Ez a szindróma egy igen ritka genetikai betegség, amely a személyiség egészét érintő fejlődési zavart okoz, és több más fizikai tünet mellett az esetek többségében enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal is jár. A beadvány fő kifogása az volt, hogy az érintettek ennek ellenére nem jogosultak fogyatékossági támogatásra, illetve a fogyatékossághoz kapcsolódó egyéb ellátásokra.

Ennek oka abban keresendő, hogy a hatályos szabályozás értelmében a személyiség egészét érintő fejlődési zavarral élő személyek közül csak azok jogosultak fogyatékossági támogatásra, akiknek állapota az úgynevezett autonómiatesztekkel diagnosztizálható. Ez sok esetben, például autista emberek tekintetében jól működő módszer, a Willams-szindrómás betegeknél azonban nem alkalmazható, ezért az e betegséggel élők a jelenlegi szabályozás szerint fogyatékossági támogatásra sem jogosultak. A hatályos szabályozás így tehát különbséget tesz a közel azonos sérültséggel élő személyek között aszerint, hogy fogyatékosságuk milyen vizsgálati módszerrel állapítható meg.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium e méltánytalan helyzet rendezése érdekében készítette elő az önök előtt fekvő törvényjavaslatot. A módosítás kidolgozása során együttműködtünk a fogyatékos embereket képviselő civil szervezetekkel. A tervezetet - a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan - az Országos Fogyatékosügyi Tanács is megtárgyalta és azt egyhangúlag támogatta.

További egyeztetéseket folytattunk az egészségügyi szakmai kollégium pszichiátria és pszichoterápia, valamint gyermekpszichiátria tagozatával is. A munka során nem pusztán az Alkotmánybíróság döntéséből eredő konkrét kötelezettség teljesítésére, hanem a probléma átfogó kezelésére törekedtünk. Ez azért különösen lényeges, mert a Willams-szindróma csupán egy a kromoszóma-rendellenességek közül, amelyhez hasonló egyéb betegségcsoportok is léteznek. Javaslatunk ezért túlmutat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakon, és a Willams-szindrómás betegeken kívül más, hasonló kromoszóma-rendellenességgel élő személyek számára is lehetőséget biztosít a fogyatékossági támogatás megállapítására. Ily módon a törvénymódosítás elfogadása esetén mintegy 600-800 személlyel bővülhet a fogyatékossági támogatásra jogosultak köre.

Említést érdemel, hogy e támogatáson túlmenően az érintettek jogosultak lesznek minden egyéb ellátásra és kedvezményre is, amely a fogyatékosállapothoz kapcsolódik. Így például utazási kedvezményt, közgyógyellátást, a fogyatékos gyermek után járó gyermeknevelési kedvezményeket vagy pótszabadságot vehetnek igénybe.

Mindezek alapján úgy vélem, a beterjesztett javaslat megnyugtatóan kezeli az alkotmánybírósági döntésben kifogásolt helyzetet, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatunkat tárgyalja meg, és fogadja majd el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu