DR. BAJA FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban a Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési tevékenységéről szóló beszámolóról tárgyalunk, a 2010-es esztendőről. A 2010-es esztendőben a Hírközlési Hatóság két kormány irányítása alatt működött, a Bajnai-kormány és az Orbán-kormány irányítása alatt. Maga a beszámoló egyébként a jogszabályi feltételeknek megfelelt, szakmailag korrektnek tekinthető. Ilyen értelemben úgy ítéljük meg - az MSZP nevében beszélek -, hogy a hatóság a törvényi feltételeknek, vagyis a beszámolási kötelezettségének eleget tett. A hatóság nem vádolható azzal, hogy lekéste volna a határidőt. A hatóság időben beadta a beszámolását. Hogy a parlament ezt más időszakban vitatja, ez nem a hatóság felelőssége, ennek más okai vannak, ezért a hatóság nem bírálható. A politikai vita keretei között természetesen kifejthetem és kifejthettük, hogy jobb lett volna, ha ezt a beszámolót időben tudjuk tárgyalni, de ez a hatóság és a törvény betűje szerint nem releváns kritika a hatóság számára.

Ahogyan az általános vita keretei között is elmondtam, a részletes vitához kötődően mi magunk is ki kívánjuk fejteni azt, hogy mit tekintünk a hatóság beszámolója alapján olyasminek, amely egyrészt nem szerepel a beszámolóban, másrészt a későbbiekben problémát fog jelenteni. Határozati javaslatot azért nem nyújtottunk be, amelyet Pálffy képviselőtársam korrektül elmondott, lényegében ehhez a beszámolóhoz határozati javaslatot benyújtani irreleváns, tanulságokat meg lehet fogalmazni természetesen, amelyet mi is megteszünk, de egyébként a határozati javaslat nem releváns. Azt reméljük, hogy a politikai, szakmai véleményünk mind a kormány, a szakigazgatási szervek, mind a hatóság számára megszívlelendő kategória lesz. Ha ez nem így történik, akkor majd a 2012-es, '13-as, '14-es beszámolóknál érvényesíteni tudjuk az akaratunkat.

Nem vitatható, hogy az egyik legfontosabb tanulsága ennek a beszámolónak kétségtelenül az, hogy a digitális átállás területén a magyar társadalom és a magyar hatóság is lemaradásban van. E tekintetben egyetértek sok felszólalóval. Hozzáteszem, hogy sem az eseti bizottság lehetőségei nem adottak arra, sem a parlamenti ellenzék lehetőségei nem adottak arra, hogy egyébként ezen a gyorsítás tekintetében változtatni tudjon. Itt a kormánynak és a kormány hatóságainak van felelőssége, feladata, leginkább egyébként a kormánynak, a Hírközlési Hatóság lehetőségei is korlátosak ezen a területen. Azzal egyetértek, hogy jobb lenne, ha minél hamarabb megvalósulna az átállás.

Egy dolgot szeretnék azonban itt is hozzátenni. Vannak Magyarországon olyan állampolgárok, akik jelen pillanatban nem képesek az átállást követni, éppen ezért azon túl, amit egyébként Novák Előd képviselőtársam elmondott, nevezetesen a médiapluralizmus és az összes többi, amivel egyetértek, ami árnyaltabbá tenné itt a digitális átállás előrehaladásával a kommunikációs és a médiaterületekhez való hozzáférést, ugyanakkor kellő gondossággal kell eljárni, mert ha ez az átállás úgy valósul meg, hogy az állampolgárok egy másik csoportja viszont nem képes az átállás következményeként televíziót nézni vagy nem képes a hírekhez hozzájutni, akkor ebből komoly probléma keletkezik.

Ez tehát a kormány feladata, hogy az állampolgárok ezt az átállást normálisan, a maguk üteme szerint meg tudják valósítani és ezen keresztül számukra azok a szolgáltatások, amelyek minden magyar állampolgár számára szükségesek, biztosíthatók legyenek. De alapvetően egyetértünk azzal, amit az ellenzék szorgalmaz, ez az átállás minél hamarabb történjen meg. Ugyanakkor csak úgy történhet meg az átállás, ha az állampolgárok semmilyen csoportja az átállás eredményeként nem rekesztődik ki a kommunikációs tájékoztatásból. Ezen két alappilléren kell mozognia a kormánynak és a Hírközlési Hatóságnak, hogy orvosolja a digitális átálláshoz kötődő fáziskésést.

Ugyanakkor van még egy olyan elem, amiről eddig nem beszéltünk. A postai liberalizációról nem szól ez a beszámoló, márpedig a postai liberalizáció már ebben az időszakban elkezdődött, és ez a későbbiek során komoly problémát fog jelenteni mind a Magyar Posta, mind a magyar közigazgatás számára. Ha ez a liberalizációs stratégia nem alakul ki, akkor itt ebből egyrészt a posta veszíthet teret, másrészt adott esetben az európai szabályoknak nem felelhetünk meg. Én hiányolom azt, hogy ez kimaradt a beszámolóból, és felhívom a figyelmet arra, hogy ezzel mind a kormánynak, mind a hatóságnak - mert egyébként a hatósághoz tartozik - foglalkoznia kell.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a felügyeleti tevékenység beszámolója kapcsán megszívlelje mind a hatóság, mind a kormány azt, hogy itt nagyon határozott felügyeleti tevékenység folyik, de nagyon kis összegű bírságokkal szankcionálják a felügyeleti tevékenység eredményeként a szolgáltatókat. Így ilyen körülmények között nem mondódik ki ebben a határozatban az, hogy a felügyeleti tevékenység - ha tetszik - formális vagy nagyon sok munkát fektetünk bele, hogy a piacot felügyeljük, ugyanakkor a szankciókat a piaccal szemben nem alkalmazzuk.

Summa summarum, a Magyar Szocialista Párt a beszámoló alapján összegezte ennek az új konvergens hatóságnak a létrejöttéhez kötődő kérdéseket. Látnunk kell azt, hogy itt egy konvergens hatóság jött létre, amely konvergens hatóság a hírközlési terület és a médiaterület konvergenciáját tekinti alapvetésnek. Így döntött az Orbán-kormány, hogy a két hatóság konvergenciáját egy hatóság keretei között valósítja meg.

Mi úgy látjuk, és ez a parlamenti vita ebben bennünket megerősített, hogy ez a típusú modell nem megfelelő a hírközlési terület számára. Sokkal jobb lenne a német modellt választani. A német modellben a hírközlési hatóság nem a médiahatósággal konvergens, hanem a hírközlési hatóság a víz-, gáz-, az energia- és a hálózatos szolgáltatások területével konvergens hatóság. Erre azért van szükség, mert ez sokkal inkább szakmai, sokkal inkább szolgáltató jellegű, és eltávolítja az egyébként fontos hírközlési szakkérdések és a médiavita állandó keveredő problematikáját egy hatóság munkájához kötődően. Akár a médiatörvény vitája, akár a médiaszabályozás, akár a médiatestület összes politikai vitája sokkal-sokkal érzékenyebb, sokkal inkább a sajtószabadsághoz kötődő, mint szakmai kérdésekhez kötődő. Magyarország számára azonban azért kulcskérdés egy olyan új típusú hatóság létrehozása, amely tehát a hírközlés, valamint az energiaszektor és a hálózatos szolgáltatások konvergens hatósága az elkövetkezendő időszakban, mert ez a hatóság egy nagyon erős modernizációs igényt fogalmazhat meg a magyar terület számára.

Összességében tehát megköszönve figyelmüket, a részletes vita keretei között szeretném tehát rögzíteni, hogy ezekre a területekre nem tér ki a hatóság. Mi a magunk részéről a módosító határozatot nem támogatjuk, azt azonban igen, hogy a hatóság a maga eszközeivel a kormánnyal együtt a vitában elhangzottakat építse be a saját maga elkövetkezendő időszakának tevékenységébe.

Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.)

(21.00)

Forrás: parlament.hu