PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az UNESCO ránk figyel ebben a pillanatban, és nem is csak egy látszólagos vitát lát - mint azt korábban itt hallottuk -, hanem egy valóságos, termékeny és nagyon építő vitát, amelyben egyébként nagyon helyesen megjelent már sok álláspont, és ezért én rövidebb leszek, mint azt terveztem, különösen ebben az órában és ezen a helyen megszólalva.

De azt el kell mondani mindenképpen, hogy megjelentek itt a vitában a parlamenti pártok értékei. Bár előterjesztő vagyok, és magam is aláírtam ezt az országgyűlési határozati javaslatot, de mégsem előterjesztői minőségben szólok, vagy nem zárszót mondok, ezért nem értékelni kívánok, csak megjegyzem, hogy az LMP részéről előjött az a civil elkötelezettség, amelyet szoktak érvényesíteni, a Jobbik részéről az a nemzeti aggodalom értékeink iránt, amelyet képviselni szoktak - némi határozott heterózással, hogy így mondjam -, és az MSZP részéről pedig különösen az észak-magyarországi területek munkahelyi, munkaerő-problémájával kapcsolatos aggodalom, és ez így van jól. Részünkről pedig előjön az a kultúráért, az a magyar kultúráért, az európai és a világ nagy részben keresztény kultúrájáért való aggodalom és az a mellett való kiállás, amely a világörökség kapcsán is mindig megjeleníthető.

Amikor az UNESCO ránk figyel, amikor Irina Bokova asszony - ahogy Bartos Mónika azt nagyon jól mondta - figyeli ezt a vitát, akkor azért is teszi, mert az UNESCO, beszéljünk magyarul, az ENSZ nevelési, tudományos és kulturális szervezete és annak az 58 tagú irányító testülete, a végrehajtó testület tavaly elnökévé választotta a 36. ülésszaknak Bogyay Katalint, aki ilyen formában 2012, tehát ez év júniusában ennek a 36. ülésszaknak az elnöke lesz Szentpétervárott. Ez azt jelenti, hogy a magyar diplomácia, a magyar kultúrdiplomácia számára egy jeles és vissza nem térő, vagy ritkán visszatérő alkalom az UNESCO és a kulturális diplomácia életében ez a bizonyos általános konferencia. Amikor erre készülünk, akkor már annak tudatában készülhetünk, hogy remélhetőleg mihamarabb 2012-t az Országgyűlés a világörökség évének nyilvánítja, és ehhez kérem a támogatásukat.

De hogy mit is végezhet a magyar kultúrdiplomácia ilyen szereplője egy ilyen általános konferencián, arra hadd hozzak konkrétan olyan példákat, amelyekre már Bödecs Barna képviselőtársam, előterjesztőtársam a vita folyamán utalt, és hadd legyek konkrét ezekben az ügyekben. Olyan, ma még az UNESCO várományos helyszínek listáján szereplő értékek lehetnek elismert helyszínek, amelyek szorosan a Kárpát-medencei térség mint egységes kultúrtáj, vagy pedig a korábbi történelmi, a római limesen keresztül megmutatkozó itteni, a térségre jellemző történeti kultúra megjelenítői. Ugyanis, ahogyan Magyarország részéről a várományos helyszínek listáján szerepelnek ezek a bizonyos római erődítmények és a korabeli limes, ugyanúgy jelentkezett ezzel és várományos helyszínnek van jelölve Ausztria részéről egy ugyanilyen tartalmú program, Szlovákia részéről nemkülönben, és Horvátország szintén terjesztett be, adott be ilyen kérelmet az ottani al-dunai területekre vonatkozóan. Egészen biztos, hogy ha Magyarország ezen a kultúrdiplomáciai poszton, a 36. ülésszak elnöklése során ezeket az országokat, a szomszédos országokat, Ausztriát, Szlovákiát és Horvátországot támogatja a tekintetben, hogy ezek a várományos helyszínek megkapják a világörökségi státust, akkor azzal a magyar részt is, hiszen a Duna teljes folyamát támogatja, és ezzel egy várományos magyar helyszínnek is azt az előnyt adja meg, hogy az elismert kategóriába kerülhet. Ezek a helyszínek egyébként nagyon változatos időpontok óta várnak a maguk sorsára, ami csak az elismerés lehet, de egész biztos, hogy egy ilyen kultúrdiplomáciai motor, egy ilyen segédmotor fölpörgetheti a folyamatot.

Ez még nem az egyetlen, hiszen itt van mindjárt a következő, a Kárpát-medence északkeleti részén, a Kárpátok alján lévő fatemplomok együttese, amely Szlovákián, Ukrajnán, Románián keresztül Északkelet-Magyarországra nyúlik át, tehát a korabeli magyar történelmi táj, vagy mondjuk így, hogy a magyarság lakóterületén a különböző felekezetek jellegzetes építészete és kultúrértéket teremtő építészete volt. Ezek szintén olyan egységek - a magyarországi fatemplomok tekintetében 2000 óta van bent ilyen kérelem -, amelyek a szomszédos országokban is föllelhetőek. Ilyenek a gömöri festett templomok, de hozzá csatolhatjuk Pál mester munkáit is, ilyenek az ukrajnai fatemplomok, és további hasonlóság vagy ilyen együttműködésre lehetséges alap, hogy Szlovákia és Magyarország egyformán adta be a komáromi erődrendszerre vonatkozó kérelmét. Ez is ott van Magyarország részéről idestova több mint öt éve a bizottság előtt, és a szlovákoké is jó ideje vár arra, hogy a világörökségek sorába emeljék.

(20.20)

Ez is egy olyan terület tehát, amelyet egyfajta kultúrdiplomácia... -különösen azzal megtámogatva, hogy az Országgyűlés 2012-t a világörökség évének ismeri el vagy nyilvánítja, segítheti ezek előrelépését.

De van további olyan ügy, és ha már Demeter Ervin említette a tokaji borvidéket és a kutúrtájat, illetve szóba került, meg aztán gondolom, Hörcsik Richárd képviselőtársam is említeni fogja, nagyon helyesen, és olyan ellentmondásokat is föloldhat ez, hogy Szlovákia részéről ide is van beadva kérelem. De tudjuk borászati vonalról, hogy Szlovákia nagyobb területre formál igényt ilyen értelemben, mint azt a megegyezések diktálnák, és talán az ilyen viták elsimításához is hozzájárulhat az, ha a 36. ülésszak, az általános konferencia elnöke egy olyan magyar személy, aki ebben tevékenyen részt tud venni és a diplomácia eszközeivel tud élni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindent összevetve tehát a szentpétervári általános konferencia elé, legalább olyan fontos vagy ez legalább olyan fontos indoka a világörökség éve kinyilvánításának, mint a különböző évfordulók, az UNESCO 40 éve vagy a magyar világörökségek első helyszínének öt-, később tízéves évfordulója, mindazok tehát, amelyek az általános indoklásban benne vannak.

És túl ezen persze, mindaz az értékhangsúly, amelyet már oly sok képviselőtársam itt jelzett, azt is jelenti, amit inkább az UNESCO jelmondatával foglalok össze. Ezek a kultúrdiplomáciai értékmentő, értékőrző tevékenységek - és itt jön az UNESCO jelmondata - szolgálják azt, hogy békét teremtsünk nők és férfiak lelkében. Ez a dolgunk és ez az országgyűlési határozat is ezt szolgálja, ezért kérem a támogatásukat jómagam is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti és a jobbikos padsorokban.)

Forrás: parlament.hu