DR. MOLNÁR CSABA (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedelmükkel a kétperceseknek ezt a folyamát megszakítanám egy rendes, előre bejelentett felszólalással. Ezért általában az általános vita műfajának megfelelően foglalkoznék a törvénnyel, nem pedig olyan részletességgel, ahogy néhány képviselőtársam; ezt inkább majd jövő héten fogjuk megtenni a részletes vitában.

Az Országgyűlésről, annak működéséről és a Házszabályról szóló törvény általános együttes vitáját azzal kell kezdeni, hogy mennyiségi elemzésben elmondjuk, hogy igazán érdemben, nagy mennyiségben új, szabályozásra értelmes és érdemes szabályt nem nagyon találunk ezekben. Ha megnézzük, úgy látjuk, hogy az országgyűlési törvény körülbelül 95 százaléka meglévő törvényeket gyúr össze. Ahogy tudjuk ma már egy bizottsági jelentésből is, hogy a magyar politikusoktól a Fidesz-oldalon nem idegen az, hogy copypaste-tel másolnak át szabályokat meg szakdolgozatokat. Itt is ez történt. Korábban a képviselői jogállásról, a képviselői javadalmazásról szóló törvényeket tulajdonképpen néhány módosítással szó szerint ebbe a törvénybe az előterjesztők átemelték.

Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az előterjesztőknek még arra sem nagyon volt joga, hogy ezt az előterjesztést megtegyék, hiszen az alkotmány, az új alaptörvény, a fideszes alaptörvény végrehajtását szolgáló törvényről, úgynevezett sarkalatos törvényről van szó, márpedig az önök által elfogadott alaptörvény azt mondja, hogy az ilyet a kormánynak kell benyújtania. Vagyis meglehetősen furcsa, hogy ez egyéni képviselői indítvánnyal került ide, de ilyenen már nem kapjuk fel a fejünket. Bár mondom: ez itt kifejezetten az alaptörvény nemcsak szellemével, hanem szövegével is ellentétes.

Azt látjuk tehát, hogy meglévő szabályokat, meglévő szabályozásokat, meglévő törvényeket átemelnek egy új törvénybe, az országgyűlési törvénybe, ezért ezt a részét az országgyűlési törvénynek feleslegesnek kell minősítenünk, már csak azért is, mert az önök által elfogadott alaptörvényben semmiféle kötelezettség nincsen arra nézve, hogy önálló országgyűlési törvényt fogadjon el az Országgyűlés. Néhány részletszabályra mondja ki ezt az önök által megalkotott alaptörvény, de ilyen önálló törvényalkotási kötelezettséget nem ír elő. Egyetlenegy olyan politikai indok lehetett volna, ami miatt érdemes egyébként ezt külön törvényben szabályozni, az a dolog, amiről önök az elmúlt hónapokban vagy években oly sokat beszéltek, hogy szankcionálni kell egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak megfelelően bizonyos vizsgálóbizottságok elől való távolmaradást, de erről viszont nem szól ez a törvény, semmiféle ilyen szankció nincsen benne. Vagyis a szabályozási célja enyhén szólva homályos, inkább a felesleges szóval leírható.

Van viszont körülbelül 5 százaléknyi olyan szabályozási terület ebben a törvényben, ami tényleg új szabályokat ad. Bár teszem hozzá, ezeket is a meglévő törvényekben el lehetett volna varrni, teljesen felesleges erre új törvényt alkotni, a meglévő törvények módosításával ez elérhető lett volna. Ilyen például a különböző fegyelmezési jogok, a házőrség létrehozása, és még hosszan beszélhetnénk róla, hiszen képviselőtársaim ezt már délelőtt vagy most, az este folyamán már megtették.

95 százalék felesleges törvényalkotási terület, hiszen máshol való szabályozást emelnek át ide, egy egyszerű másolási módszerrel, 5 százalék pedig nem felesleges, hanem kifejezetten rossz és kifejezetten káros.

Engedjék meg, hogy erről az utóbbiról beszéljek néhány mondatot. Ha önökben olyan szabályozási szándék van, hogy újra szeretnék szabályozni az Országgyűlés működését - teszem hozzá: ezt nem írja elő az alaptörvény, csak a rendszeres működés szabályozását írja elő törvényben -, akkor azt gondolom, az lett volna a korrekt és a politikai kultúrának megfelelő, a magyar korábbi közjogi hagyományoknak megfelelő módszer, amit egyébként már sok-sok képviselőtársam elmondott előttem, hogy ha ezt parlamenti konszenzussal, többpárti javaslatként terjesztik az Országgyűlés elé.

Nem ismétlem azokat, akik beszéltek arról, hogy 1994-ben ez így történt, pedig az akkori többségnek, az általunk képviselt többségnek akkor is kétharmados felhatalmazása volt az Országgyűlésben. Mégis úgy gondoltuk, hogy az Országgyűlés saját működését szabályozó normák megadása olyan dolog, amihez valamennyi képviselőnek, vagy legalábbis a képviselők jóval több, mint a kormánypárti képviselők számának megfelelő többségének a támogatása szükséges.

Puskás képviselő úr talán már nincsen a teremben, ő mondta beszédében, hogy ebben a törvényben saját magunk részére adunk szabályokat. Igaza van képviselő úrnak, pont ezért kellene teljes parlamenti konszenzust ezzel elérni, mert akkor tudjuk leginkább elvárni azt, hogy a képviselők betartsák ezeket a szabályokat az Országgyűlésben, hogy ha egyébként annak a megalkotásában ők is részt vettek.

Ha rájuk kényszerítünk, oktrojálunk egy olyan szabályt, aminek egyébként a működési elképzeléseivel, elveivel és részletszabályaival nagyobbrészt nem értenek egyet, akkor azt gondolom, hogy ez egy működésképtelen országgyűlési törvény és működésképtelen új Házszabály lesz majd.

Hadd térjek vissza arra az 5 százalékra, ami a feleslegesen túli, értelmetlen, rossz és káros jogalkotás. Nagyon sokan beszéltek róla délelőtt is, és az előbb is a kétperces felszólalások során, ezért engedjék meg, hogy erről viszonylag röviden beszéljek.

Látszik a koncepcióból, az elképzelésből, a parlamenti speciális fegyelmezési jogosítványokból, hogy nemcsak a Kossuth teret kívánja a '44 előtti állapotába visszaállítani a mostani kormánytöbbség, hanem az Országgyűlés működését is. Nagyon jól tudjuk, hogy '44 előtt az Országgyűlésben a házelnök által elrendelt fizikai erőszak bevett gyakorlat volt. Ahogy látjuk, ez a szabályozás térne vissza most is.

Azok, amiket önök javasolnak, a különböző extra fegyelmi jogosítványok, a kivezettetés, a szavazásból vagy akár az ülésnapról való kizárás, a bírságok és végső soron egyfajta érthetetlen ultima ratióként a fizikai erőszak legitim alkalmazása az Országgyűlésben, azt hiszem, hogy az teljesen idegen a magyar jogállami gyakorlattól, és teljesen idegen az európai politikai kultúrától is.

(22.50)

Ez nem jogállami, ez nem felel meg annak, amit az elmúlt húsz-egynéhány évben Magyarországon a parlament normális működése során el lehetett érni. Azt gondolom, való igaz, szükség van erős jogosítványra azért, hogy az Országgyűlésben ne lehessen például bűncselekményt megvalósítani. Azt gondolom, szükség van erős jogosítványra azért, hogy az Országgyűlés tekintélyét nagymértékben sértő, nem pusztán a házelnök ízlését sértő, hanem a választópolgárok egészét sértő, a Magyar Köztársaságot, bár már nincsen ilyen, de legalábbis a Magyarországot sértő viselkedéssel szemben fel lehessen lépni. Erre nagyjából a mai fegyelmezési jogosítványok elegendőek, de nyújtottunk be olyan módosító javaslatot, amely bővíti a jelenlegi fegyelmezési jogosítványokat, de nem jut el odáig, hogy fizikai erőszakot lehessen alkalmazni az országgyűlési képviselőkkel szemben itt a parlamentben.

Tisztelt Országgyűlés! - vagy országgyűlésrész, akik a mai napon is itt vannak, és este figyelik az Országgyűlés munkáját. A Demokratikus Koalíció frakcióalapítása kapcsán nagyon sok felszólalás volt, engedjék meg, hogy erre is kitérjek néhány mondatban, bár hozzáteszem, nem ez a legnagyobb baja ennek az országgyűlési törvénynek, ennél sokkal súlyosabb problémák vannak benne. Amikor ezzel kapcsolatban felszólalásokat mondtak tipikusan a kormánypárti képviselők, és engedjék meg, hogy a Jobbikot mindig ebbe a körbe soroljam... (Derültség. - Novák Előd: Tudsz valamit! Ne szaladjunk előre! - Zaj. - Az elnök csenget.) A képviselő úr politikai kultúrája nem javult meg az elmúlt 30 percben. Szóval, akkor azt láthatjuk, hogy elsősorban politikai érveket használnak, itt viszont jogalkotásról van szó, sőt, egy jövőbeli jogalkalmazás megalapozásáról van szó.

Itt tehát politikai érveket lehet mondani, könnyűek is, hiszen a politikai érveknek az a legfontosabb jellemzője, hogy ugyanúgy lehet cáfolni, ugyanúgy lehet az ellenkezőjéről is érveket mondani, ezért engedjék meg, hogy én ne mondjak itt politikai érveket, ezt inkább hagyjuk meg azoknak, akik a nagygyűlés műfaját jobban szeretik az Országgyűlésnél, ezért mondanék inkább jogi érveket, olyan közjogi érveket, amelyek világossá teszik, hogy az a szabályozás, amely a frakcióalapítás kapcsán készül, alaptörvény-ellenes, alkotmányellenes és az Európa Tanács joggyakorlatával ellenes. Alaptörvény-ellenes azért - de nem szívesen hivatkozom erre -, mert nem szoktam elismerni az alaptörvényt, de most azért hivatkozom erre, mert az alaptörvénynek az a kettő pontja, amely a frakcióalapításról egyébként szólhat, szó szerint megegyezik az alkotmánynak ezzel a kettő pontjával, a demokratikus alkotmánynak ezzel a pontjával, ezért nyilván ebben jogfolytonosság van, ezért '89-es demokrataként erre is szívesen tudok hivatkozni. (Dr. Répássy Róbert: Milyen demokrataként?) Ez pedig az, hogy a képviselők a tevékenységüket a köz érdekében végzik, a másik pedig az, hogy a képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Ezt nagyon alaposan kifejtette egy alkotmánybírósági határozat a '90-es évek végén, ha jól emlékszem, 1998-ban, ami pontosan definiálta a szabad mandátum elvét, a szabad mandátum elvét, amely kimondja, az Alkotmánybíróság nagyon hosszan foglalkozott ezzel, hogy az országgyűlési mandátummal kapcsolatban joga egyedül az országgyűlési képviselőnek van. A szabad mandátum elve, amellyel például ellentétes minden imperatív mandátum, amivel egyébként ellentétes minden olyan mandátum, amelytől esetleg a képviselőt politikai alapon meg lehetne fosztani. A szabad mandátum elve a magyar közjogi hagyományok egyik legfontosabb elve. Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, akik imádják az 1944 előtti világot, az 1944 előtti közjogi rendszerünk is a szabad mandátum elvéről szólt, ebben tehát változás nem történt, a szabad mandátum elve pedig kimondja egy alkotmánybírósági határozat alapján, hogy az országgyűlési képviselők között semmilyen tekintetben különbséget tenni nem lehet, az országgyűlési képviselők jogai egyenlők, minden képviselőnek ugyanolyan joga és kötelezettsége van, és minden képviselőnek lehetősége van arra, hogy frakciót alapítson, vagy ahhoz csatlakozzon. Másrészt a visszamenőleges hatály, erről nem beszélnék, mert képviselőtársaim nagyon részletesen kifejtették a délelőtti vitában. Harmadrészt az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában előírt kötelező felkészülési idő; ugye, tudjuk, egy ilyen fontos törvényt önök az elfogadása másnapján szeretnének hatályba léptetni. Van néhány dolog, amit eltolnak három évvel, például az, hogy a fideszes képviselőknek ne kelljen lemondaniuk az önkormányzati tisztségeikről, de az érdemi részét nem tolják el, azt azonnal, a kihirdetés napját követő napon szeretnék hatályba léptetni. Az utolsó a Velencei Bizottságnak egy állásfoglalása, ami szintén ugyanúgy, mint a magyar Alkotmánybíróság, kimondta, hogy a szabad mandátum semmilyen formában nem korlátozható. Ez a szabály tehát ellenkezik az 1989-es alkotmánnyal, ellenkezik az önök alaptörvényével, és ellenkezik az Európa Tanács normáival is.

Mi az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni sok-sok pont miatt, nem csak emiatt, és bízunk benne, hogy önök még nem tudták odáig felhígítani Balsaikkal és Pokol Bélákkal az Alkotmánybíróságot, hogy ne egy jogállami döntés szülessen. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak többsége még mind a mai napig tisztességes, becsületes alkotmánybíró, aki az alkotmány betűjének és a saját becsületének megfelelően hozza a döntést.

Gyorsan a végére egy dolgot hadd mondjak: olvastam az interneten délután, mert ugye, délelőtt mi nem szólhattunk hozzá, hogy egy sajtótájékoztatón az egyik előterjesztő - hangsúlyozom, nem volt joga előterjeszteni ezt a törvényt - azt mondta, hogy a hatályos Házszabály szerint sem lehetséges megalakítani a Demokratikus Koalíció frakcióját. Hadd olvassam fel a Háznak egy tavaly novemberben meghozott határozatát a frakcióalapításról. Azt mondja, az elejét kivettem belőle, mert a vége a lényeg: "A Demokratikus Koalíció képviselői hat hónap elteltével csatlakozhatnak képviselőcsoporthoz, illetve vehetnek részt új képviselőcsoport megalakításában." Ezt 277 képviselő itt, az Országgyűlésben megszavazta, a 277 képviselő a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiból jött össze. Önök tehát kimondták egy parlamenti határozatban, hogy a Demokratikus Koalíciónak joga van hat hónap elteltével megalakítani a frakcióját. Gulyás képviselő úr benne volt a 277 képviselőben, de egyébként a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője is benne volt ebben a 277 képviselőben.

Tisztelt Gulyás Képviselőtársam! Ha figyel egy pillanatra, akkor jelzem önnek, hogy az elmúlt négy hónapban a Házszabály nem változott, egy picit sem változott, vagyis hogyha ön négy hónappal ezelőtt úgy szavazott, hogy a Demokratikus Koalíciónak hat hónap elteltével, ismétlem még egyszer: részt vehetnek új képviselőcsoport megalakításában, akkor nem tudom, miért változott meg az álláspontja, illetve sejtem. Azért változott meg az álláspontja a tisztelt képviselő úrnak, mert tudja, hogy az Alkotmánybíróság ezeket a passzusokat hatályon kívül fogja helyezni, és önök erre az időszakra készülnek már jó előre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon bízom abban, hogy az Országgyűlés a maga bölcsességével, bár ez egy hiú reménynek tűnik, megfontolja azokat a szabályokat, amelyek elsősorban az országgyűlési képviselők fegyelmezéséről, a házőrség, egy teljesen értelmetlen és felesleges házőrség bevezetéséről vagy akár az előbb említett frakcióalapítási szabályok módosításáról szólnak, már csak azért is, mert ezeknek egy jelentős része teljesen bizonyosan alkotmányellenes, és teljesen bizonyosan nem fogja kiállni majd a normakontroll próbáját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Már csak egy dolgom van, hogy elmondjam önöknek, megvédendő Lamperth Mónika képviselőtársamat, hogy csak azért nem nyomott kétperces hozzászólást, ahogyan nekem jelezte, hogy végre el tudjuk mondani a rendes, előre jelentkezett felszólalásunkat, és Lamperth képviselő asszony nyilván válaszolni fog majd kétpercesben akkor, amikor erre lehetősége van.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)

Forrás: parlament.hu