V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat alapvető ágazati jogszabályként kívánja meghatározni a földmérési és térképészeti szakterületet érintő állami feladatokat, az állami alapadatbázisok rendszerét, összhangban az elmúlt két évtizedben bekövetkezett globális informatikai, szakmatechnikai és technológiai fejlődés eredményeivel.

Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően, beleértve a térbeli adatokkal foglalkozó térinformatika területét is, jelentősen megnőtt az adat-infrastruktúrák szerepe, amelyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak egy nemzetgazdaság életében. Emiatt a gazdaságban ma már önálló infrastrukturális elemként kezelik, csakúgy, mint például a telekommunikációs vagy az úthálózatot. Az adat-infrastruktúrák sorában kiemelt szerepe van a téradat-infrastruktúráknak, a térbeli referenciákkal rendelkező adatbázisoknak, amelyek segítségével a megfelelő objektív döntés-előkészítés támogatható. A jelenleg hatályos földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény nem képes a téradat-infrastruktúrák műszaki és jogi következményeit követni, informatikai megközelítésből elavult, hiszen még az adatok papíron való kezelésének koncepciója mentén készült. Ezért volt szükséges a törvényt újrafogalmazni.

Az elmúlt években befejeződött az állami nyilvántartások alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási és topográfiai térképek digitális átalakítása, azok adatbázisba szervezése. A közhiteles állami nyilvántartások térképi alapjául jelenleg kizárólag digitális térképi adatbázisok szolgálnak, a hagyományos papír alapú térképek helyett. A törvényjavaslat egyik koncepcionális új eleme a földmérési és térképészeti adatok adatbázis-szemléleten alapuló megközelítése. Papíron megjelenő térképek helyett digitális térképi adatbázisokat szabályoz a javaslat. Új elemként jelenik meg az állami távérzékelési adatbázisok fogalma. A távérzékelési technológiák ugrásszerű fejlődésével - nagy felbontású műholdfelvételek, digitális ortofotók, lézerszkennerek - szükséges volt ezen adatok mint földmérési és térképészeti adatok felvétele a szabályozásba. Napjaink földmérési és térképészeti tevékenysége ugyanis elképzelhetetlen ezen technológiák és adatbázisok nélkül.

A javaslat további lényeges, gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős elemét képezi az, hogy a létrehozandó nemzeti téradat-infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. Ez a szabályozás összhangban van az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló irányelvben foglalt ajánlásokkal. A rendelkezés ezáltal az irányelvvel kapcsolatos teendőket és célokat is szolgálja. A törvényjavaslat egyik lényeges újdonsága a nemzetközi szakmai irányokhoz igazodó háromdimenziós, egységes ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése. Napjainkban jelentősen megnőtt az egymást átfedő, keresztező építmények száma, elsősorban városi területeken. Az építmények tulajdonosai egyértelműen azonosíthatóak, így ezen építmények ingatlanként való kezelése, nyilvántartásba vétele, a hozzájuk tartozó jogokkal együtt lehetővé válik. A hagyományos, kétdimenziós ingatlan-nyilvántartás erre nem képes, ezért szükséges a nyilvántartás kiterjesztése a harmadik dimenzióra.

A háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás kiemelkedő jelentősége azon alapul, hogy általa lehetőség nyílik olyan föld alatti, föld feletti objektumok, valamint az azokhoz kapcsolódó jogok ábrázolására, nyilvántartására, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzésére, amelyeket korábban nem vagy csak részben lehetett megtenni. Példaként említhetők a felüljárók, hidak, alagutak, mélygarázsok, közművek, egyéb föld alatti létesítmények, amelyek jelenleg nem szerepelnek önálló ingatlanként az egységes ingatlan-nyilvántartásban. Az egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának bővítése egyértelmű gazdasági haszonnal is jár mind az állam, mind a gazdaság szereplői számára, mivel a bejegyezhető és újonnan ábrázolható objektumok, illetve jogok további jogalapításra - adásvétel, bérlet, jelzálogjog-bejegyzés - adnak lehetőséget. Ugyanakkor, a nyilvántartás közhitelességére tekintettel az érdekelt személyek megbízható adatok, információk birtokába juthatnak tervezett gazdasági vagy más céljaik megvalósításához.

A földmérési alaptérképet helyettesítő állami földmérési alaptérképi adatbázis új elemekkel bővül, amely nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb felhasználást tesz lehetővé.

(13.20)

Ezek közül ki kell emelni a földminősítési mintatereket az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben megjelölt szolgalmi típusú jogokkal, illetve a földhasználati jogokkal érintett területeket. A földminősítési mintaterek megjelenése a földvédelmi tevékenység térinformatikai megalapozását szolgálja, míg a szolgalmi típusú és földhasználati joggal érintett területek térképi adatbázisban történő ábrázolása a jogok térbeli elhelyezkedését, ingatlanokhoz való viszonyának elemzését könnyíti meg. A szolgalmi jogok, vezetékjogok tekintetében igen komoly előnnyel jár, ha a jogosultság terjedelmét térképen látható módon is fel lehet tüntetni. Egyértelművé válik, hogy a jogviszony alanyai milyen mértékben, milyen fizikai kiterjedésben gyakorolhatják jogaikat. Mindez a jogviták számának csökkenését is eredményezheti. Könnyen belátható például, hogy milyen könnyebbséget jelent a térkép használója számára, ha egy ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vezetékjog mellett az ahhoz kapcsolódó biztonsági övezet vagy védősáv is egységesen megjeleníthető. Ha figyelembe vesszük az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer geometriai alapjaként szolgáló állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tulajdonságait, felismerhetjük, hogy annak teljes integrációja a tulajdoni lapok adatbázisával jelentős mértékben megkönnyíti a földügyi tevékenység végzését.

A háromdimenziós egységes ingatlan-nyilvántartás megteremtése érdekében a törvényjavaslat módosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény egyes fejezeteit is. A javaslat a korábban sajátos célú, földmérési és térképészeti tevékenységnek nevezett fogalmat szétbontja ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési tevékenységre. Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység lényegében a korábbi sajátos célú tevékenységet fedi le, míg az egyéb célú tevékenységek az ezen a körön kívül eső földmérési és térképészeti munkákat szabályozza, amelynek szabályozása törvényi szinten eddig nem történt meg. A törvényjavaslat az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályait, az állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének lényeges előírásait a földügyi igazgatás, egységes ingatlan-nyilvántartás szerepének világszerte növekvő fontosságára tekintettel állapítja meg.

A javaslatban foglalt célkitűzéseket erősíti az Európai Unió új földügyi, kataszteri politikája, valamint a politikát megvalósító Európai Unió állandó kataszteri bizottsága, amely a nemzetközi szakmai irányoknak megfelelően kiemeli a földügyi igazgatási, ingatlan-nyílvántartási intézményrendszer fontosságát a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés megvalósítása folyamatában. Az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó digitális térképi és egyéb adatszolgáltatás ma már prioritás, és ehhez a hazai jogrend tekintetében új szabályozási környezet szükséges.

Az állami feladatoknak megfelelően az adatbázisokat folyamatosan aktualizálni, működtetni kell, ezekből adatokat kell tudni szolgáltatni, és nem utolsósorban az adatbázisok adattartalmát időszakosan fel kell újítani, ami különösen vonatkozik az állami ingatlan-nyilvántartási térképi és topográfiai térképi adatbázisokra. A törvényjavaslat alapján ezen költségek forrásait a központi költségvetésben kell megtervezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat - csakúgy, mint a jelenleg hatályos törvény - alapján a földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a vidékfejlesztési miniszter és a honvédelmi miniszter a törvényben meghatározott hatásköri megosztás szerint látja el, ugyanakkor az állami alapfeladatok összehangolt végzéséért együttesen felelősek. A honvédelmi miniszter irányítja a honvédelmi célokat szolgáló, valamint a közepes és kis méretaránynak megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült állami alapadatok és adatbázisok létesítésével, fenntartásával és működtetésének biztosításával kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet. A szakma technikai és technológiai fejlődésének megfelelő változtatások követése, a digitális térképek előállítása és használata, az új távérzékelési technikákkal előállított adatok felhasználása a honvédelmi érdekből előállított térképészeti termékeknél is igényként lépett fel.

A törvényjavaslat amellett, hogy bővíti a civil és a honvédelmi szakterületek együttműködését, az alapadatok cseréjét, biztosítja a speciálisan honvédelmi célra készült adatbázisok használatának kizárólagosságát is. A honvédelmi célú térképi adatbázisok megfelelő alapot biztosítanak a honvédelmi feladatok tervezéséhez és végrehajtásához mind a Magyar Honvédség, mind Magyarország katonai szövetségesei számára, békében és rendkívüli jogrendben egyaránt. A kis és közepes méretarányú állami topográfiai adatbázisok biztosításával a honvédelmi tárca is hozzájárul az állam térképellátásához, a közigazgatási, térinformatikai rendszerek alapjául szolgáló térképi adatbázisok előállításához.

Összefoglalásként engedjék meg, hogy újra hangsúlyozzam az adat-infrastruktúrák fontosságát, azok közül is elsősorban a téradat-infrastruktúrák nemzetgazdasági szerepét. Tudomásul kell venni, hogy az informatika fejlődésének következményeként a digitális adatok egy állam, a nemzetgazdaság életében olyan fontossággal és hatékonysággal bírnak, akár egy vasút- vagy telekommunikációs hálózat. A térbeli helyzethez köthető téradatok pedig azokon belül is kiemelt fontosságúak. Gondolom, mindenki használt már helykeresést lehetővé tevő internetes alkalmazásokat, vagy említhetnénk az autókban egyre terjedő navigációs műszereket. Ezek mögött az alkalmazások és műszerek mögött mind téradatok, téradat-infrastruktúrák működnek. A jelen törvényjavaslat nagy előrelépést jelent ezen téradat-infrastruktúrák szabályozásában, alkalmazásuk, hatékonyságuk növelésében, egy jobb szolgáltató állam kiépítésében.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu