DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Én is köszöntöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt Országgyűlést, bár itt vagyok reggel óta, de azért a köszöntés nem árt ilyen késő éjszakai órában.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló javaslat expozéjaként szeretném előadni, hogy az 1132/2011. (V. 2.) kormányhatározat b) pontja hívja fel a nemzeti erőforrás minisztert arra, hogy készítse elő az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról, azaz az OTKA-ról szóló '97. évi CXXXVI. törvény módosítását. A módosítást a kormány március 21-i ülésén megtárgyalta és elfogadta, ezt terjesztem most az Országgyűlés elé.

A törvénymódosítás célja az, hogy az OTKA által meghirdetésre kerülő pályázatok ügymenetét, elszámolását, illetve a szervezeti intézményi környezet megváltozásához való alkalmazkodását tekintve új szabályozási környezetet alakítson ki, figyelembe véve az elmúlt évek során felhalmozott gyakorlati tapasztalatokat. Tekintettel e késői órára megpróbálom rövidre fogni az expozét, és csak a leglényegesebb gondolatokat hozom ide.

1986-ban hozták létre az OTKA-t. Még mielőtt részletesen kifejteném az indokokat, a következőt mondanám el: az OTKA lényege, értelme és célja az, hogy az alapkutatásokat támogassa. Az alapkutatások elsősorban az egyes tudományterületek főbb elméleti kérdéseire és felmerülő problémáira keresik a válaszokat, ezért jellemzőjük az, hogy megtérülésük nem jár azonnali haszonnal, hanem jellemző módon csak az alkalmazott kutatásokban testesülnek meg. Ezért tehát mindenütt, a nemzetközi terepen is alapvetően az alapkutatásokat kormányzati költségvetési forrásokból támogatják. Mindazonáltal alapkutatások nélkül nincsenek innovációk, nincsen gazdasági fejlődés, ezért az ország fejlődése szempontjából ez alapvető jelentőségű.

Az OTKA az alapkutatások révén jelentős társadalmi hatást is kifejt, bővíti a nemzeti tudásbázist, előkészíti nemzetközi szinten is a versenyképes felsőoktatást, és fékezi a nemzetközi terület agyelszívó hatását. Magyarországon az OTKA az egyetlen olyan szervezet, mint mondtam, amely az alapkutatásokat támogatja, ezért tehát a reá való odafigyelés Magyarországon és az EU-tagországokban is egyaránt fontos.

Tisztelt Ház! A magyar kormány hivatalba lépését követően számos fórumon és formában kinyilvánította már abbéli szándékát, hogy a hazai alapkutatásokra szánt állami támogatás összegét a költségvetés teherbíró képességének figyelembevétele mellett GDP-arányosan megemelje, hiszen az innovációra, amelynek alapját a felfedező kutatások biztosítják, mint a gazdasági növekedés egyik meghatározó forrásaként tekint.

(23.20)

A kormány tehát fontos szerepet szán a hazai adottságokra épülő hatékony tudomány-, technológia- és innovációpolitikának, különös tekintettel az innovatív kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő potenciáljára, az új értékeket létrehozó originális termékek előállítására s a tudatos szellemi exportra. A kormány a gazdaság innovációs teljesítményének általános erősítése mellett fontos célként jelölte ki a vállalati innováció jelenlegi szűk bázisának kiszélesítését, beleértve a nem technológiai innovációt is. A tudomány támogatása iránti elkötelezettségünket jól jelzi, hogy az idei év költségvetésében az OTKA a tavalyi évhez viszonyítva több mint 40 százalékkal több állami forráshoz jut. Az elmúlt évekre visszatekintve a korábbi 5,5-5,6 milliárd forint között mozgó támogatásokat 2012-ben 7,5 milliárd forintra emelte, ennyi áll rendelkezésre. Célunk az, hogy 2015-re hazánk elérje a kutatás-fejlesztésre szánt állami támogatás 1,5 százalékos GDP-hez viszonyított arányát, 2008-ban ez az arány még csak 1 százalékos volt. A kormány tehát megtette az első jelentős lépést 2011-ben a hazai alapkutatások támogatását illetően.

A most benyújtásra kerülő törvényjavaslattal új mérföldkőhöz érkezett a tudománypolitika. Ezzel a módosítással tehát a célunk az, hogy az OTKA-t érintő szabályozás életszerűvé váljon, lehetővé téve ügymenetének, elszámolási rendszerének megújítását, valamint a szervezeti, intézményi környezet megváltozásához való alkalmazkodását. A módosítás benyújtásának indokoltságát elsősorban a jelenlegi szabályozásban szereplő éven túli kötelezettségi korlát adja. Eszerint az OTKA a tárgyévet követő három évben a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75, 50, illetve 25 százalékáig vállalhat előre kötelezettséget, mindig az előző években vállaltak beszámításával. A negyedik évre vonatkozólag kötelezettségvállalás nem tehető, holott egy tipikus kutatási időtartam megint csak nemzetközi mércével általában 3-5 évre tehető, ezért általánosságban az OTKA-támogatást 4 évre, speciális esetben 5 évre tesszük kiterjeszthetővé, azzal a javaslattal, amely a tárgyévet követő évekre vonatkozóan 90, 70, 40, illetve a negyedik évre 20 százalék erejéig teszi lehetővé a támogatást. Mindezek mellett még egyéb érvek is szóltak a hatályban lévő szabályozás újragondolása mellett, amelyek közül, engedjék meg, hogy néhányra újból felhívjam szíves figyelmüket.

Egyrészt a jelenlegi szabályozást tekintve az OTKA-bizottság, az oktatásért felelős miniszter, az agrárpolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a környezetvédelemért, a területfejlesztésért, valamint az egészségügyért felelős miniszterek egyetértésével javasol öt szakértőt. Az új szabályozás szerint azonban a bizottságba történő jelölés tekintetében a legfontosabb jelöltállítási kritérium a kutatásban, illetve a kormányzati tudománypolitikában való szakmai tárcaérintettség. Másrészt az elmúlt közel 15 évben jelentős változások mentek végbe mind az államigazgatás struktúrájában, mind az OTKA működésének intézményi közegében. Az indokolt szakmai, tartalmi módosítások mellett éppen ezért az intézményi változásokat is meg kell jeleníteni a módosításokat tartalmazó törvényjavaslatban.

Végül, de nem utolsósorban a jelenleg hatályban lévő OTKA-törvény értelmében zsűrik rangsorolják a benyújtott pályázatokat. A javaslat értelmében a jövőben a támogatásra nem javasolt pályázók neve, illetve egyéb adatai nem kerülnének nyilvánosságra, hiszen ez sértheti a pályázók személyi jogait.

Mindezekre tekintettel a törvény javasolt módosításai összhangban állnak a kormány alapvető célkitűzéseivel, hiszen a módosítással hatékonyabbá válhat a pályázati forrásokból megvalósuló alapkutatásra szánt összegek felhasználása, illetve kezdetét veheti az OTKA szervezeti és intézményi környezet megváltozásához való alkalmazkodása is.

Kérem a Magyar Országgyűlést, hogy támogassa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által benyújtott törvénymódosítási javaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu