DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hetekben, sőt ma is számos alkalommal foglalkozott már az Országgyűlés a termőföld védelmével, a kormány földbirtok-politikájával. Az ellenzék folyamatosan azt hangoztatja, és azt a látszatot próbálja kelteni, miszerint a kormány az állami földeket elherdálja, felelőtlenül elosztogatja. Az ezeket a kritikákat hallgatók megfeledkeznek arról, hogy az állam milyen erőfeszítéseket tesz az évtizedekkel korábban a jogi szabályozást semmibe véve kötött bérleti szerződések felszámolása érdekében.

Borsod megyei képviselőként szeretném önök elé tárni és valamennyi tisztelt képviselőtársam figyelmébe ajánlani azt az ügyet, amely iskolapéldája a joggal való visszaélésnek, valamint a föld és a természet kizsákmányolásának. Az ügy egészen 1995-ig nyúlik vissza, amikor is egy olasz érdekeltségű cég úgy döntött, hogy Dél-Borsodban fog gazdálkodni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal sikerült is haszonbérleti szerződést kötnie 4-5 ezer hektár termőföld használatára, amely földterületeket korábban a Dél-Borsodi Állami Gazdaság hasznosított. Valami különös véletlen folytán az olasz cég tulajdonosának magyar felesége és annak testvére a nemzeti park igazgatóságával hasonló megállapodásokat kötött, olyan területekre is, amelyekre az előbb említett haszonbérleti szerződés is vonatkozott. Vélhetően erre azért volt szükség, mert a termőföldről szóló törvény legfeljebb 2500 hektárban maximalizálta a haszonbérelhető földrészletek nagyságát, így a szabályoknak való látszólagos megfelelés érdekében szükség volt ezen személyek ügyletbe való bevonására.

Megjegyzem, hogy a haszonbérleti szerződés a társaság számára rendkívül kedvező volt, hiszen a bérelt termőföldekért hektáronként 0-100 forint/év bérleti díjat kellett fizetnie, valamint a szerződés jogellenesen 20 évre szólt, miközben az akkori jogszabályok szerint legfeljebb 10 évre lett volna megköthető.

Az ügyhöz az is hozzátartozik, hogy ezek a földek természetvédelmi területen fekszenek, és erre tekintettel a haszonbérlő vállalta a természetvédelemmel összefüggő feltételek teljesítését. A társaság éveken keresztül részesült a természetvédelmi szempontból érzékeny területek megóvása érdekében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap agrár-környezetgazdálkodási célprogramjából. Ez a támogatási összeg elérte a 100 millió forintos nagyságrendet.

Közel 10 év telt el, mire a hatóságok megállapították, hogy a cég semmit sem teljesített a vállalt kötelezettségeiből. Végre az állam is felismerte azt, hogy ez a helyzet számára kedvezőtlen, és bíróság elé vitte az ügyet. Azután eljött 2011. június 2-a, és a bíróság végre meghozta az ítéletét, amelyre már a környékbeli gazdák is nagyon vártak. A bíróság kimondta, hogy a haszonbérleti szerződés érvénytelen. Ez az ítélet lehetőséget biztosít több ezer hektár állami föld pályázat útján történő hasznosítására.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: mi lett a dél-borsodi állami területek sorsa? Milyen feltételek mellett döntöttek a termőföldek hasznosításáról? Valóban sikerült-e (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) megvalósítani a kormányprogram által kitűzött célt, hogy a helyben lakó gazdák jussanak termőföldhöz?

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu