FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban három módosító javaslat érkezett, mégpedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről ehhez a határozati javaslathoz. Ezt a három módosító javaslatot szeretném ismertetni, és szeretném meggyőzni önöket arról, hogy ezeket majd támogassák.

Kezdeném a saját módosító javaslatommal, mégpedig a rovás műveltséget szeretném - lehet, hogy most már sajnos azt kell mondani, hogy szerettem volna - beépíteni a határozati javaslatba. Mondom ezt azért, mert a nemzeti összetartozás bizottsága mindössze egyharmaddal támogatta, a kulturális bizottság viszont egyharmaddal sem a módosító javaslatomat. A javaslat lényege az lenne, hogy kiegészülne az 1. pont c) alpontja, miszerint a Magyar Országgyűlés elkötelezi magát az iránt, hogy Kárpát-medencei nemzeti kulturális örökségünket, épített és szellemi értékeinket, nyelvünket és ősi rovásírásunkat utódaink, valamint az emberiség számára megőrizze és továbbadja.

Az indokolásban megjelöltem, hogy a rovásműveltség, akárcsak a magyar nyelv, a Kárpát-medencei nemzeti örökségünk szerves része, hiszen egyedüliként a magyar nyelvben maradt fenn, így indokolt, hogy a határozati javaslat külön megemlítve tartalmazza a rovás védelmére történő felhívást. S itt el kell mondjam azt is, hogy sokszor olyan, mintha két külön világban élnénk mi, jobbikosok, illetőleg a jelenlegi kormánytöbbség, ugyanis most már elmondhatjuk, hogy a nemzeti örökségről is lesz egy országgyűlési határozat, de ez az országgyűlési határozat nem nevesíti meg azokat a szellemi értékeket, amelyeket mi meg akarunk védeni. Tehát határozat lesz róla, de szellemi értékek konkrétan már nem lesznek.

Itt hadd fogalmazzak meg egy költői kérdést. Ha például rovástáblát avatunk belföldön vagy külhonban, az beletartozik-e a nemzeti örökség fogalmába, teljesül-e a megfogalmazott örökségvédelmi cél a magyarság saját írásának napi szintű használatával, avagy konkrét tartalom-e a rovástábla. Meg vagyok győződve arról, hogy a kulturális sokszínűség eszményét az egyesülő Európában több ezer éves közös múltunkra és hagyományainkra alapozva lehet megtölteni konkrét tartalommal

Szeretném ismertetni még Szávay István képviselőtársam két módosító javaslatát is. Képviselőtársam jelezte, hogy megbetegedett, ezért én tolmácsolom javaslatait önök felé. Szávay képviselő úr egyrészt módosítaná a határozati javaslatban a határon túli jelzőt külhonira. Ennek a fontosságát önök is elismerték még a hungarikumokról szóló törvénynél, ahol is elfogadták Szávay István módosító javaslatát, és a törvényben mindenhol javították a határon túli jelzőt külhonira. Ezért sem értjük, hogy ennél az előterjesztésnél, miközben a módosító javaslat ugyanezt a változtatást célozza, miért nem támogatta egyik kijelölt bizottság sem. Illetőleg pontosítok, mert a nemzeti összetartozás bizottsága azért egyharmaddal támogatta. Itt tehát némi reményt látunk a fideszes padsorokban arra vonatkozólag, hogy esetleg megváltozik majd az álláspont a vita végére vagy esetleg a szavazásig. Úgy érezzük, hogy a határon túli kifejezés némiképpen degradálódott az elmúlt években, és sokkal célravezetőbb lenne, ha a külhoni jelző szerepelhetne majd a határozati javaslat végleges szövegében.

Szávay István másik módosító javaslata pedig a kulturális autonómiára vonatkozik. El kell mondani, szomorúan tapasztaljuk azt, hogy csak a szavak szintjén képviselik a határon túli, pontosítok, a külhoni magyarság autonómiatörekvéseit. A nemzeti összetartozás bizottságának egyharmada sem támogatta ezt a módosító javaslatot, míg a kulturális és sajtóbizottság egyik módosító javaslatot sem támogatta egyharmaddal sem. Arra szeretném kérni önöket, hogy ha már olyan határozati javaslatokat nyújtanak be, terjesztenek a tisztelt Ház elé, amelyek nemzeti örökségünk megvédését szorgalmazzák, a külhoni magyarok képviseletét célozzák meg. Illetőleg olyan határozati javaslatok kerülnek most már lassan hétről hétre a Ház elé, amelyek a magyarság számára fontos sorskérdésekről nyilatkoznak. Emlékszünk rá, hogy az elmúlt hetekben tárgyaltuk például a kitelepítettekről szóló országgyűlési határozati javaslatot, valamint a máriapócsi kegyhelyről szólót. Arra szeretném kérni önöket, hogy ne csak a szavak szintjén képviseljék a nemzeti érdekeket, hanem akár csak egy ilyen kis módosítással, mint amit ez a három módosító javaslat szorgalmaz, ezzel is próbáljon meg valamelyest elmozdulni a nemzeti irányvonal felé, és ne csak álnemzeti politikát folytassunk.

Még egy gondolatot szeretnék elmondani. A jelenkori tisztességtelen és erkölcstelen cselekedetek sokaságával terhelt világunkban sokkal fontosabb lenne a mundér becsületének bármi áron történő védelme helyett, ha a jó szándékú, tisztességes, keresztény értékrend szerint élő közösségeket és a létrehozott értékeket védenék. Mondom ezt többek között azért is, mert az elmúlt hetekben számos alkalommal kellett felszólalnom a Magyar Országgyűlésben egy Veszprém megyei településen, Bándon állított kettős kereszt ügye miatt, amelyet a hatóság érthetetlen módon az önök asszisztálása mellett akar mindenáron elbontani, annak ellenére, hogy magánemberek és civil szervezetek állították ezt a kettős keresztet közös akaratukból néhány évvel ezelőtt, és amely kereszt nemzeti keresztény szimbólumunk. Ha már nemzeti örökségről beszélünk és a kettős kereszt a magyar nemzeti címer részét is képezi, akkor érthetetlen számomra, hogy miközben itt értékek védelméről beszélünk, addig a tettek teljesen ennek az ellenkezőjét igazolják, és ádáz küzdelmet kell vívnia egy helyi egyesületnek, jelesül a bándi Magtárskör Egyesületnek azért, hogy egy törvénytelen hatósági határozattal folytasson küzdelmet annak érdekében, hogy egy nemzeti szimbólum megmaradhasson egy település határában.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu