GYŐRI ENIKŐ külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy ezúttal Réthelyi miniszter úr, illetve államtitkárai helyett, akik egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudnak ma itt lenni, én reagáljak a kormány nevében, és először is megköszönjem, hogy megidézte számunkra József Attilát a költészet napján. Az ő alkotói nagysága minden vitán felül áll, kétségkívül a legnagyobbak közül való.

Ön most nem említette, de József Attiláról, az ő szobráról a legtöbb vita az elmúlt hónapokban éppen a Kossuth tér átépítése kapcsán zajlott. Az Országgyűlés elfogadott egy határozati javaslatot, amelynek a célja, hogy a magyar államiság szimbolikus terének számító Kossuth tér visszakapja régi arculatát. Ezzel a rekonstrukcióval megnő a tér parkfelülete, megoldódik az Országház megtekintésére érkező látogatók méltó fogadása, és méltó módon fogjuk tudni megörökíteni az 1956-os tragikus sortűz áldozatainak emlékét. Örömmel tájékoztatom önöket, hogy József Attila szobra a felújítás után vissza fog kerülni a Kossuth térre, méghozzá egy jobban látható, a Dunához közelebb eső, frekventáltabb helyre. Erről egyébként éppen a mai napon, 10 órakor tart sajtótájékoztatót a Steindl Programiroda vezetője, Wachsler Tamás, és a részleteket ő osztja meg a nyilvánossággal.

Ami a közgyűjteményeket illeti, a folyamat első szakasza lezárult, a második szakaszban alakítják ki a végleges állami és települési intézményi portfóliókat. Említette a régészeti feltárásokat, illetve a közgyűjtemények helyzetét, de itt szeretném hangsúlyozni, hogy eltérő sajátosságaik miatt nem lehet egységes szempontok szerint beszélni a közgyűjteményekről. Más a döntően a közigazgatáshoz köthető levéltárak státusa, más a lakosságot közvetlenül kiszolgáló könyvtáraké, más az ingó kulturális örökséget gyűjtő, tudományosan feldolgozó, műtárgyakat őrző és bemutató múzeumoké. A legfontosabb cél, hogy a közgyűjtemények a sajátosságaiknak leginkább megfelelő fenntartókhoz kerüljenek, így biztosítható az állami támogatás hatékony felhasználása, így érhetjük el, hogy a gyűjteményeket megfelelő színvonalon gondozzuk, a műkincsvagyont, illetve a régészeti örökséget megóvjuk, hogy megmaradjon a megyei szintű könyvtári ellátás, illetve hogy a levéltári örökséget is egységes szempontok szerint tudjuk megőrizni.

Az, hogy a kultúrának a ruhája lehull, ahogy idézte a költőt a képviselő úr, azt gondolom, hogy azért egy költői túlzás, ez egy olyan analógia, ami azért nem fedi a valóságot. Éppen a közelmúltban bővült 10 milliárd forinttal a kulturális pályázati keret. Több témakörben nyújthatnak be pályázatot a kulturális intézmények és szakemberek, ezeket a tendereket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága az Új Széchenyi Terv keretében hirdette meg könyvtárak, közművelődési programok és múzeumok fejlesztése támogatására. Az egyik új pályázat a kulturális szakemberek át- és továbbképzését szolgálja, célja a kulturális alapú szolgáltatásfejlesztés fenntarthatósága és széles körű elterjesztése. A másik friss pályázaton pedig olyan kulturális intézmények indulhatnak, amelyek részt vesznek vagy részt kívánnak venni tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában. A pályázat célja, hogy a kulturális intézmények szélesebb körben kapcsolódjanak be a formális oktatásba, és erősödjön a szerepük a kulturális tudás átadásában.

Abban bízom, hogy ha nem is százszázalékosan, de legalább részlegesen tudtam válaszolni a képviselő úr aggodalmaira, és kérem, hogy a Nefmi illetékeseivel folytassa a párbeszédet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu