MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalássorozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be. Így akarok emléket állítani munkásságuknak itt, a nemzet templomában is. Ezt nem csak azért tartom fontosnak, mert ma a magyar vidék jelenleg önhibáján kívül kivéreztetett állapotban vívja haláltusáját, de azért is, mert a sorozatban bemutatott személyek korukat megelőző szakmai munkájukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek, illetve a Jobbik vidéki gazdaságfejlesztő programját is átitatják a vidéki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Darányi Ignác 1849. január 11-én, Pesten született, református köznemesi családban. A budai Királyi Egyetemi Főgimnáziumban érettségizett, majd a pesti egyetemen jog- és államtudományi ismereteket hallgatott. Miután befejezte jogi tanulmányait, ügyvédi irodát nyitott. Pályája gyorsan ívelt felfelé.

A hazai politikai és gazdasági életben nagy befolyással rendelkező családok - Teleki, Bethlen, Tisza - bizalmi állást betöltő jogászává vált már fiatalon. Emellett aktív közéleti tevékenységet is kifejtett. A kormányzó Szabadelvű Párt tagjaként országgyűlési képviselővé választották. Évekig tagja volt a Képviselőház pénzügyi bizottságának. 1895-ben a király földművelésügyi miniszterré nevezte ki.

Az ő feladata lett, hogy a minisztérium szervezeti kereteit és hatáskörét kibővítse. Ezt vezető munkatársainak jó megválasztásával mindkét miniszterségének ideje alatt kiválóan oldotta meg. Miniszterként kivételes gondot fordított a szántóföldi termelés fokozására, amit elsősorban jó minőségű vetőmagvak biztosításával ért el. A dohány dermesztésének fellendítésére tett kísérletei is komoly eredményeket hoztak. Darányi törekedett arra, hogy a nyers termények feldolgozása az ország határain belül történjék. Ezek a mondatok szerintem a mai kor emberének is fontos tanulsággal szolgálnak, hiszen a mai mezőgazdaságunk is a legnagyobb problémákkal ezeken a területeken küzd. Külön ügyosztályt szervezett a zöldség- és gyümölcstermesztés ügyeinek gondozására. Fontos intézkedéseket tett a szőlészet és borászat terén is, ahogy nagy hangsúlyt fektetett a pincegazdasági ismeretek terjesztésére is.

Állattenyésztési felügyelőséget szervezett, tenyészállatvásárokat rendezett, állattenyésztési egyesületeket, állatdíjazásokat segélyezett. Állami csikótelepeket hozott létre, baromfitenyésztési mintateleppel és szakiskolával egészítette ki. Vadásztársaságok részére a vadállomány felfrissítése céljából államsegélyt engedélyezett. Halászatunkat keltetőtelepek létesítésével és a halászati társulatok állami támogatásával segítette. A halászatnál jegyezném meg, hogy ezen irányú segítségei mind a mai napig kihatnak a magyar halászatra és haltenyésztésre. Gödöllőn mintagazdaságot állított fel a méhészet fejlesztésére. A selyemtermelés fellendítése végett eperfacsemetéket osztott ki.

A határmenti állatorvosi szolgálat újjászervezésével pedig hazánkban megszüntette a keleti marhavészt, a kor egyik legsúlyosabb problémáját. Országosan kiépítette a húsvizsgálatot, állami ellenőrzés alá helyezte az állati oltóanyagok termelését és forgalomba hozását is, és ebben a rendszerbe integrálta.

Rendszeres statisztikai adatgyűjtést végzett a művelési ágak változásáról, a vetések állásáról, a mezőgazdasági munkabérekről. Berlin, London, Washington, Bukarest és Szentpétervár székhellyel gazdasági szaktudósítói állomásokat szervezett, hogy a külföldi gazdasági eredményekről rendszeresen tájékoztassák. A nevéhez fűződik mezőgazdaságunk fokozott vámvédelmének kiharcolása is. Úgy gondolom, ez is egy fontos állomása lehetne a mai agrárkormányzatnak, a Jobbik programjában mindenesetre szerepel.

A szakoktatásra is nagy gondot fordított, 17 új földművelési iskolát létesített az országban, 11 tudományos kutatóintézetet alapított.

Darányi Ignác bőkezű támogatója volt az agrárirányú tudományos kutatásoknak és a szakirodalom művelésének. Több szakfolyóiratot önmaga tartott fenn. Magyarország legsikeresebb földművelésügyi miniszterének nevezhetnénk. Gondoskodott a mezőgazdasági termelés és terményértékesítés valamennyi ágáról. Kezdeményezésére működésének tizenkét éve alatt a magyar mezőgazdaság közvetlen vagy közvetett érdekét szolgáló mintegy 50 törvényt sikerült elfogadnia, közöttük számos nagy jelentőségű törvényalkotás is van.

Kortársai is messzemenően méltányolták a modern magyar földművelésügyi közigazgatás megalapozójának és kiépítőjének érdemeit. Első miniszterségének ideje után a Magyar Gazdaszövetség elnöke lett, 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, és még hosszasan sorolhatnám érdemeit. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor a nemzeti vidékstratégia ütemtervét róla nevezte el a kormány, akkor talán kicsit többet is vehetett volna a munkásságából, és jobban is példává választhatta volna, mert sajnos a jelenlegi irány (Az elnök csenget.) nem ezt mutatja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu