TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat fontos állomása Magyarország negyedik középtávú fogyasztóvédelmi politikája megvalósítási folyamatának, és annak részét képező azon célnak, amely alapján a fogyasztót szükséges a középpontba helyezni, és elsőrangú prioritásként kezelni a mindenkori fogyasztóvédelmi jogi szabályozási tevékenység során. Hazánk európai uniós tagságából adódóan meg kell vizsgálni a mindenkori európai uniós fogyasztóvédelmi politikát is annak érdekében, hogy a tervezet vonatkozásában milyen egyéb követelményeket szükséges érvényre juttatni.

A tagállamoknak, így Magyarországnak is olyan fogyasztóvédelmi politikát kell követnie, amely révén erősödik a fogyasztók pozíciója. Ezt az elvi fontosságú alapelvet a közösségi politika, nevesítetten is a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása révén a fogyasztói érdekek hatékonyabb képviselete által kívánja elérni. Ennek kapcsán több követendő prioritás is meghatározásra kerül. Ilyen a jobb fogyasztóvédelmi szabályozás követelménye, a jobb jogalkalmazás és jogorvoslat szükségessége. További követelmény, hogy az uniós fogyasztók tekintetében jobb tájékoztatási és felvilágosítási tevékenység érvényesüljön. Rendkívül fontos, hogy felülvizsgálatra szorulnak a fogyasztókkal szemben alkalmazott panaszkezelési és jogorvoslati szabályok is.

Az Európai Unió közösségének tagjaként érvényesíteni kell azt, hogy az Unióban a polgár bárhol is vásárol, biztos legyen abban, hogy hatékony védelemben fog részesülni. Fontos, hogy a fogyasztói jogok egyfajta beépülése, tudatosabb érvényesülése történjen meg a polgári gondolkodásmódban, és fontos az is, hogy a fogyasztói jogalkalmazás dimenziója szélesedjen, hiszen Magyarország minden állampolgára a maga módján fogyasztó, ezért megilleti őket a védelem, a tudás és az ehhez kapcsolódó eljárásokban való részvétel.

Újabb mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen 2010-ben először került sor arra, hogy fogyasztóvédelmi állandó bizottság alakult a parlamentben, és negyedszer került elfogadásra a fogyasztóvédelmi stratégia. Azt gondoltuk, hogy mind a fogyasztóvédelmi stratégiában, mind a hatósági, illetőleg a civil és egyéb munkában részt vevők tevékenysége az eddigieknél is nagyobb súllyal fog megjelenni mind a nyilvánosság előtt, mind a szakmai háttérmunkában. A kormány munkájának megkezdésekor hónapokig vártunk, hogy a fogyasztóvédelem megfelelő helyet kapjon a minisztériumi struktúrában. Sajnálatos, hogy a fogyasztóvédelemért felelős államtitkárság és főosztály vezetése folyamatos változásban van. Éppen ezért üdvözlendő számunkra, hogy az előttünk lévő javaslat kétéves csúszást követően végre elkészült.

Az előttünk lévő javaslat célja a fogyasztói alapjogok biztosítása. A törvényjavaslat jól tükrözi a hazai fogyasztóvédelmi politikában bekövetkezett szemléletváltozást, amelynek egyik fő célkitűzése az, hogy a fogyasztót magabiztossá kell tenni annak érdekében, hogy saját ügyeit kellő felelősségtudattal tudja kezelni. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében kiemelten fontosnak tartjuk a fogyasztók minél jobb tájékozódásának és az információkhoz való hozzáférésének a biztosítását. Szintén kiemelt célkitűzés a speciálisan védendő fogyasztók érdekeinek fokozott védelme.

Támogatandó, hogy a benyújtott törvényjavaslat többek között bővíti a fogyasztó fogalmát, érinti a fogyasztói panaszkezelést, az ügyfélszolgálati szabályokat, a békéltetőtestületi eljárást, a közérdekű kereset indítását, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását. A módosítás a hatékony fogyasztói érdekvédelem érvényesítésére teremt alapot, ezért az MSZP-frakció a bizottsági üléseken támogatta a javaslatot.

Sajnálattal vettük ugyanakkor tudomásul, hogy a kormány nem kezdeményezett társadalmi vitát a törvényjavaslattal kapcsolatban, annak ellenére, hogy a tervezet benyújtására két év állt rendelkezésére.

(19.40)

Pótolva a kormány hiányosságát, társadalmi konzultációt kezdeményeztünk azért, hogy az előterjesztés pontosan tükrözze minden gazdasági szereplő érdekeit. Éppen ezért az általunk eddig benyújtott módosítók egytől egyig tükrözik a civil szervezetek véleményét is. Emellett az ügyfélszolgálatokra vonatkozó eljárással összefüggésben a fogyasztóvédelmi bizottság mellett működő, a fogyasztói panaszok kezelésének intézményrendszerét áttekintő albizottság összehívását is kezdeményeztük.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolat az előzményekről. A fogyasztóvédelmet érintő változások igénye jóval korában megfogalmazódott. A 2008-as átfogó változtatások szakmai tapasztalataira építve, a fogyasztóvédelmi stratégia elfogadását követően már időszerű volt a fogyasztóvédelmi törvény ez irányú módosítása. Látszott az a szándék, hogy a fogyasztók biztonságérzetének növelése megtörténjen, hogy az állami hatóságok feladatának hatékonyabb ellátása megvalósuljon. Megoldandó feladat és szempont volt, hogy érvényesüljön a fiatalkorúaknak és különösen a különböző, fogyasztóvédelmi szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető fogyasztóvédelmi csoportok védelme.

Egy tudatos fogyasztóvédelmi magatartás formálódott a gondolkodásban. A fogyasztóvédelmi stratégiával kapcsolatban tartott nyílt napon az államtitkári bevezetőben 3-4 hónapos társadalmi vitát kezdeményezett a kormány, azonban erre nem került sor. Olyan fogyasztóvédelmi politikát próbáltak önök megvalósítani, először koncepcionális szinten, és ebből következően törvényi szinten is, amely alapvetően két jegyet hordoz magán. Az egyik az, hogy a meglévő jó rendszereket továbbfejleszti, másrészt pedig azoknál az intézményeknél, amelyek működésével kapcsolatban kérdések merülnek fel, értelemszerűen a változás mellett teszi le a voksát. Azt meg tudjuk erősíteni, hogy a fogyasztóvédelem kiemelt területe a Nemzetgazdasági Minisztérium munkájának, és ennek következtében gondolták úgy, hogy ez a koncepció, illetve az erről folyó vita is jó alapot fog adni az együttműködésre, a párbeszédre.

Abban egyetértünk, hogy fogyasztóvédelmi politikai szemléletváltásra van szükség, amely összefogja a korábbi évek tapasztalatait, és igazodik a mai igényekhez egyaránt. Azt gondolom, hogy Magyarországon e tekintetben a vállalkozások esetében is egy szemléletváltás van folyamatban, és egyre inkább azt várják el a fogyasztóvédelmi hatóságoktól, hogy partnerek legyenek, segítsenek nekik betartani a fogyasztóvédelmi előírásokat. Az erre vonatkozó együttműködések, azt gondolom, jól segíthetik a fogyasztóvédelem munkáját.

Nézzük részletesen a törvényjavaslatot! A jövőben a törvény kiterjed a tisztán fogyasztói minőségben eljáró vállalkozásokra is. A javaslat közszolgáltatásként újradefiniálja a korábbi közüzemi szolgáltatás fogalmát. A módosítás összhangba hozza az egységár fogalmát a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltakkal. A gyártó mellett a forgalmazó felelősségévé is teszi a termékazonosításra alkalmas jelöléssel való ellátást. A javaslat pontosítja az árfeltüntetés szabályait is. Az egyesületek fogyasztóvédelmi oktatásban való hangsúlyosabb szerepvállalását segíti elő.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Új elemként kerül be az ügyfélszolgálat-működtetési kötelezettség szabályozása. Új elem a telefonon közölt panasz utólagos visszakereshetőségét elősegítő azonosító szám alkalmazásának előírása, illetve a panaszról felvett jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemének rögzítése, megőrzése. A javaslat kísérletet tesz arra, hogy rugalmasabbá alakítsa át az ügyfélszolgálatok nyitva tartását. A javaslat megpróbálja pótolni a korábbi szabályozás hiányosságait, a hatósági ellenőrzés elősegítését és a vállalkozások törvényi kötelezettségei megtartásának nyomon követését szolgáló garanciális szabályokat.

Rögzítésre kerül a békéltetőtestületek tanácsadó tevékenysége, a békéltetőtestület a jövőben a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére ad tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.

Utánpótlásra ösztönzés érdekében rögzítésre került, hogy a 2016. január 1-jét követően megalakuló békéltetőtestületek esetén legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A békéltetői tanácsadásban nem vehet részt a továbbiakban, aki korábban az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. Mostantól a fogyasztónak nemcsak az általa, hanem a vele szemben indított közvetítői, illetve peres eljárásról is nyilatkoznia kell. A békéltetőtestület eljárása során a továbbiakban az eljáró tanács a felek számára nem adhat tanácsot. A békéltetőtestületeknek a jövőben valamennyi teljesített ajánlás esetében a továbbiakban nyilvánosságra kell hozniuk a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét.

Korrigálja a hatósági eljárás szabályait, bevezeti a kézbesítési vélelem intézményét. A közérdekű keresetindítás szabályainak felülvizsgálatával egyidejűleg az egyesületek állam, illetve a helyi önkormányzatok által támogatott feladatai között rögzítésre került a közérdekű keresetek indítása. A fogyasztóknak a jogsértő vállalkozásokkal szembeni határozott hatósági fellépést biztosít, emellett egyszerűbben férnek hozzá azokhoz az alapvető információkhoz, amelyek döntéseik meghozatalához, esetleges problémáik, jogvitáik rendezéséhez szükségesek.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben gyorsabbá válik a fogyasztók panaszainak kezelése, és például a közérdekű keresetek újraszabályozása révén hatékonyabb fellépésre nyílik lehetőségük a fogyasztók érdekében eljáró civil szervezeteknek is. Új elemekkel egészül ki a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható döntések köre. A fogyasztóvédelmi hatóság határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse. A próbavásárláshoz a fogyasztóvédelmi hatóság közreműködő személyt vehet igénybe, a közreműködő személy alkalmazása, illetve díjazása korábban nem volt megoldott, ezért a módosítás rögzíti, hogy a közreműködő személy részére megbízási szerződés alapján juttatás adható.

Rendezésre kerül az eljárási bírság helyzete. A bírságszabályok módosításának célja, hogy a kormány csökkentse a kis- és középvállalkozások terheit, illetve érvényt szerezzen a vállalkozásokat partnerként kezelő politikájának azzal, hogy a kkv-k esetében a kiszabható bírság összegét az alacsonyabb bírságsávban maximalizálja. A törvényben rögzítésre kerül a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírság adó formájában való köztartozás behajtása. Új elemekkel egészül ki a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható döntések köre.

A fiatalkorúak védelme érdekében indokolt, hogy ha fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének védelme céljából szükséges, a hatóság élhessen a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás lehetőségével, továbbá a jogsértő tartalmú kereskedelmi kommunikáció, vagy internetes honlap esetén szintén indokolt e lehetőséget fenntartani.

A fogyasztóvédelmi bizottság ülésén azonban felhívtuk a figyelmet a javaslat hiányosságaira is. Régóta vártuk a törvény módosítását, azt gondoltuk, hogy éppen ezért egy jól előkészített javaslat kerül majd benyújtásra, ezzel szemben azonban társadalmi egyeztetésen sem esett át. A fogyasztóvédelmi stratégiában korábban megfogalmazott irányelvek közül többre nem tér ki a javaslat, a felvetett problémákra nem ad megoldást. Ezek közül megemlítek néhányat, idézve a stratégiából.

A jogszabályi változtatások ki kell hogy terjedjenek a hatósági jogalkalmazás eszköztárának kibővítésére, a fogyasztó és a vállalkozás ne csupán az ellenőrző és büntető hatóságot lássa, hanem az állam egy olyan szereplőjét, amely alternatív és preventív eszközökkel is képes előmozdítani a jogkövető magatartást. A hatóság ide vonatkozó jogszabályi változtatások eredményeképpen a joggyakorlat megismerhetőségét biztosítani hivatott ajánlásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a vállalkozások is pontosan tudják azt, hogy milyen szabályok mentén kell kialakítani üzletpolitikájukat, és működésük során milyen hatósági elvárásokhoz kell igazodniuk.

Csökkenteni kell az adminisztratív terheket, az egyes jogszabálysértésekkel kapcsolatos felelősségi szabályokat pedig oly módon kell meghatározni, hogy a hatósági szankciók célpontja az legyen, aki valóban felelős az adott termék hibájáért. A hazánkban tapasztaltakat rávetítve a stratégia további célkitűzéseire, Magyarországon is szükség van új felnőttoktatási modulok kidolgozására és a meglévők fejlesztésére. A kereskedelem és a szolgáltatói szektor egyes ágazatai felismerték az idős, nyugdíjas korú fogyasztókban rejlő lehetőségeket, és tevékenységükkel, üzeneteikkel konkrét célcsoportként tekintenek a legidősebbekre.

Megfontolandó a jegyzői hatáskörök NFH-hoz, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez való telepítése, mert ez biztosíthatja azt, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság valóban átfogó ellenőrzéseket végezhessen, illetve hatásköre kiterjedjen olyan területekre is, ahol ez idáig az ellenőrzés lehetőségének hiánya korlátozta a hatékony fellépés lehetőségét. Külön problémát okoz, hogy a közszolgáltatások közül a víziközmű-szolgáltatások, közműves ivóvízellátás, közműves szennyvízelvezetés és a hulladékkezelési közszolgáltatások területén nincsenek fogyasztóvédelmi előírások, az NFH hatáskörei nem egyértelműek annak ellenére, hogy ezen közüzemi szolgáltatások valamennyi ingatlantulajdonost érintik. Mindkét területen fontos a problémák megnyugtató rendezése érdekében a vonatkozó jogszabályok módosítása.

Az előbb említettek a negyedik középtávú fogyasztóvédelmi stratégia fogyasztóvédelmi törvénytervezetből kimaradt részei voltak.

(19.50)

A tervezet további hiányosságai. A törvényjavaslat nem ad hatósági ellenőrzésekhez megfelelő garanciát. A fogyasztó fogalma több jogszabályban is megjelenik, célszerű lenne egy egységes használat. A fogyasztóvédelmi oktatással foglalkozó civil szervezetek pénzügyi forrásait nem jelöli meg.

Az ügyfélszolgálatok működési rendjét szabályozó rész pontosítást igényel. Az ügyfélszolgálati nyitva tartással kapcsolatban a módosítási javaslat kimondja, hogy az ügyfélszolgálatot a hét egy napján 7 és 21 óra között legalább 12 órán át folyamatosan nyitva kell tartani, valamint lehetőséget kell biztosítani a fogyasztó számára előzetes időpont-egyeztetésre a személyes ügyintézéshez. Arra vonatkozóan azonban nem ad keretet, hogy mennyi időn belül kell időpontot biztosítani az ügyfél számára a korábbi ígéretekkel ellentétben. A próbavásárláshoz kapcsolódó megbízási szerződésre vonatkozó pont elnagyolt, nem szabályozza, hogy kivel és milyen díjazással lehet megbízási szerződést kötni.

A tervezet nem tér ki a védett csoportokra, például a nyugdíjasokra, a fogyatékkal élőkre. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a 4. középtávú fogyasztóvédelmi politikához kapcsolódó kormányhatározatban rögzített feladatok nem teljesülnek a napi gyakorlat során, miszerint nem kiszámítható és átlátható a jogalkalmazás, nem arányos és következetes a szankcionálási gyakorlat a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásai során. A 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályoknak való megfelelés fokozott ellenőrzése, a vállalkozások jogkövető magatartásának ösztönzése nem valósul meg hatékonyan.

Az időskorúak és fogyatékossággal élők fokozott védelmét szolgáló jogszabályok érvényesülésének vizsgálatáról nem hallunk semmit, továbbá nem kerültek kidolgozásra a szükséges jogszabályok. Nincsenek célzott kampányok, amelyekkel erősíteni lehet a fogyasztók bizalmát az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az állami támogatási rendszerek felhasználása nem hatékony.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már korábban említettem, a fogyasztóvédelmi bizottság fogyasztói panaszok intézményrendszerét áttekintő albizottsága két ülésén is megtárgyalta a közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálatainak működésével kapcsolatos tapasztalatokat. Az ülésen megjelent, közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások képviselőinek, valamint a társadalmi szervezetek javaslatai nem jelennek meg a törvényjavaslatban. A szolgáltatók és a civil szervezetek is szorgalmazták, hogy a törvényjavaslatnak nem a bírság irányába kellene mutatni, hanem arra kellene törekedni, hogy a fogyasztók panaszaikkal elsősorban a szolgáltatókat keressék meg és a panaszokat velük próbálják meg rendezni.

És abban az esetben, ha megegyezés születik, a hatósági eljárás kerüljön felfüggesztésre. A panaszkezelés folyamán előírt többlet adminisztrációs terhet sem tartjuk elfogadhatónak, hiszen a kormány korábbi nyilatkozataiban vállalta, hogy a vállalkozások számára a bürokratikus terheket csökkenti. Fontos megjegyezni, hogy a telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával szóban közölt panasz is szóbeli panasznak minősül. A gyakorlatban ugyanis a vállalkozások szinte kivétel nélkül az élőszóban tett panaszt minősítették eddig csak annak, ez magával vonta azt is, hogy a fogyasztók nem élvezhették a fogyasztóvédelmi törvény nyújtotta többletgaranciákat akkor, ha például telefonon közölték kifogásukat a vállalkozásokkal.

Az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartását rugalmasabbá kívánták tenni, de a javaslatból csak az látszik, hogy egy-egy órával lesz hosszabb, amitől az még sokkal rugalmasabb nem lesz. Alapvetően a javaslat céljával egyetértünk, azonban álláspontunk az, hogy nem elég a személyes ügyfélszolgálatok vonatkozásában a heti egy munkanapon történő 7 és 21 óra közötti nyitva tartás. Civil szervezetek értelmezési problémaként jelezték a telefonos ügyfélszolgálatok esetében az ésszerű várakozási idő fogalmát, ami gumiszabályként értelmezhető.

Ennek pontosítása mindenképpen indokolt. Az ésszerű várakozási idő helyett annak előírása, hogy a fogyasztók szempontjából nézve alapvető közfeladatot ellátó vállalkozások a hívás megkezdésétől számított hány percen belül legyenek kötelesek ügyintézőt kapcsolni ügyfeleik számára. Ugyanez igaz a telefonon, illetve interneten keresztül történő bejelentkezésekre is, ahol azért meg kellene határozni, hogy hány napon belül köteles időpontot adni az ügyfélszolgálat a panasztevőnek.

A gyakorlatban ugyanis sajnálatos módon többször fordul elő az az eset, hogy az említett vállalkozások sokszor csak az időpontigénylés után, hetekkel később tudnak ügyfeleik számára személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani, ráadásul telefonos ügyintézés során szintén gyakori, hogy a fogyasztóknak nem egyszer félórákat kell várakozniuk az ügyintéző bejelentkezéséig.

Rendkívül fontos, épp ezért támogatjuk, hogy a fogyasztó jelenleg hatályos fogalmával ellentétben ezentúl ne csak a természetes személyek, hanem az egyes lakásszövetkezetek, társasházak vagy a vállalkozások is fogyasztónak minősüljenek akkor, ha önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységi körükön kívül eső célok érdekében járnak el. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az említett személyek a természetes személyek mellett már ugyanúgy igénybe vehetik a békéltetőtestületek ingyenes és gyors eljárását jogvitáik megoldása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretném elmondani, hogy az általános vitára való alkalmasságot támogattuk, ugyanakkor egy sor módosító javaslatot nyújtottunk be a törvénytervezethez azzal a szándékkal, hogy a korábban említett hiányosságokat kiküszöböljük. Kérjük a tisztelt Országgyűlést módosító javaslataink támogatására. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu