DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengednék, három pontra reagálnék. A Magyar Nemzeti Bankot érintő törvényi változtatásokkal kezdte. Menjünk vissza a történethez, hogy megértsük azokat a változásokat, amelyeket jelen pillanatban a kormány javaslatára a parlament véghezvisz.

Január 17-én egy kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság, hat pontban fogalmazza meg aggályait, amelyek szerint fenyegethetik - és hozzáteszem a feltételes módot, nagyon fontos, fenyegethetik - a Nemzeti Bank függetlenségét. Az Európai Bizottság nem mondta egy szóval sem, hogy a Magyar Nemzeti Bank ne lenne független. Úgy gondolom, a Magyar Nemzeti Bank független volt, független ma is, és független is marad. Megfogalmaztak néhány aggodalmat hat pontban. Ebből február 17-én, a válaszból következik, négy pontban a magyar kormány azt mondta, hogy eláll ezektől. Ezt egyébként a Bizottság tudomásul vette, és ennek törvényi beiktatása zajlik, ami egyébként, ahogy jeleztem, egy jelzés afelé is, hogy Magyarország nyitott a kompromisszumok felé. Ahol már megegyezés van, ott megszülethet a törvényi változás, ahol még nincs megegyezés, ott további tárgyalások után eljuthatunk odáig, hogy ott is megállapodás születik, és az megnyithatja az utat ahhoz a biztonsági hálóhoz, amiért Magyarország folyamodott még 2011 novemberében az Európai Unió és az IMF részéről.

Ami pedig a hiányszámokat illeti, úgy gondolom, hogy a 2,5 százalékos ez évi hiány és a jövő évi 2,2 százalékos hiány elérésére rendkívül jó alapot ad a Széll Kálmán-terv, annak intézkedései és még inkább azok a reformok, amelyeket már keresztülvitt az ország. Azért látni kell, hogy nem azért zajlik például az államigazgatásban egy átrendezés vagy az egészségügy intézményrendszerében egy átrendezés, merthogy például ez a fixa ideája a kormánynak, hanem azért, mert ettől hatékonysági megtakarítást vár. Ennek egyébként a kiadási oldalon meglesznek a hatékonysági elemei, és ezek teszik lehetővé alapvetően azt, hogy a 2,5 százalékos államháztartási hiányt és a 2,2 százalékos államháztartási hiányt tartani tudjuk.

Kétségtelen, amikor a költségvetési hiányt erősen csökkentik, van ilyen veszély, amit ön is említett, egy lefelé húzó spirál. Ha nagyon drasztikusan történik a hiány csökkentése, az nyilvánvalóan visszafogja a keresletet, a kereslet visszafogása nyilvánvalóan visszafogja a növekedést, a növekedés alacsony volta miatt egyébként adóemelésre kényszerül a kormány, az újabb visszafogó hatással van a növekedésre. Van egy ilyen lefelé húzó spirál, ez tipikusan Görögország. De azt látni, kell, hogy ott a GDP több százaléknyi drasztikus csökkentését hajtották végre, ilyen spirálveszély van egyébként jelenleg Spanyolországban. De ott a GDP arányában majdnem 2,5-3 százaléknyival kell lejönni 8,5 százalékról - tehát ahol nagyon gyorsan történik ez. Magyarországon nem, hiszen, ahogy említettem, az elmúlt esztendőben is Magyarországon, ha az egyedi tételeket leszámítjuk mind a kiadási, mind a bevételi oldalon, 2,4 százalékos államháztartási hiány van, amit kezelni kell az ez évi és a jövő évi költségvetésben, és a konvergenicaprogramban.

Ezt a magyar kormány be is mutatja. Azt a vártnál alacsonyabb növekedésből előálló helyzet okozza, nem azért, mert úgy tervezte a kormány, egyszerűen a vártnál alacsonyabb növekedés, az európai gazdaság lassulása miatt, de ezeket a kérdéseket a magyar kormány a konvergenciaprogramban megválaszolja. És ahogy említettem, lehetővé teszi azt, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárásból, 2004 óta először kikerüljön a túlzottdeficit-eljárásból, és hogy a magyar államháztartás végre stabil lábakon álljon.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu