DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Sajnos, a beteg nem kiszámítható; ezt csak azért fogalmaztam így, hogy ne kelljen azt mondanom, hogy nem beszámítható - ironizált az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője a magyar kormánnyal kapcsolatban a hét végén.

Az ellenzéki padsorokban sem örülünk ennek a kritikai hangnak, noha a kormány közel kétéves tevékenysége sok kárt okozott országunknak. A meghirdetett gazdasági szabadságharc árát a magyar társadalom fizeti meg nap mint nap; a lehetségesnek több mint kétszerese az állampapírok megújításának kamatköltsége a szabadságharc jelenlegi helyzetében; a nemzetközi szervezetekkel, leginkább az Európai Unióval kötött megállapodás 4 százalék alatti kamatterhet jelent, míg a jelenlegi megállapodás nélküli helyzet 9 százalékos kamatfizetési kötelezettséget ró az országra.

Ahhoz hasonlítható e helyzet, mintha egy család a között a két lehetőség között választhatna, hogy lakáshitelt vehet fel 5 százalékos kamattal, de a hitelnyújtó takarékossági szabályok betartását is megköveteli tőle, vagy 12 százalékos kamattal vehet fel hitelt mástól, szabad felhasználású feltételekkel. A család ugyanakkor könnyen kiszámíthatja, hogy a 12 százalékos kamatot képtelen kigazdálkodni, azzal a teherrel a pénzt soha nem tudja visszafizetni.

No, ez az, amiben ma minden szakértő egyetért. A jelenlegi finanszírozási feltételek mellett fizetendő kamatterhet a magyar gazdaság nem tudja kitermelni, az elmúlt kötvényaukciókon kialakult 9 százalékos hozamot hosszú távon mindenki tarthatatlannak minősíti. Éppen ezért ahelyett, hogy a kormányfő nyilatkozata szerint "két hónapja ott ül a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek", érdemi megoldási javaslatokkal, törvénymódosításokkal kellene élni itt az Országgyűlésben, figyelemmel az Európai Unió kritikus véleményére is az autokratikus magyar rendszerről.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földesi Gyula váltja fel.)

A minap Chikán professzor úr gazdaságpolitikai fordulatról beszélt, amihez szavai szerint először is szükséges, hogy hazánk a jelenleginél határozottabban keresse az Európai Unióval és az IMF-fel az együttműködés lehetőségét.

(13.10)

Ehelyett azonban a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a jegybanktörvény tervezetét az Európai Központi Bank és az Európai Unió nyilvánosságra hozott véleményével szöges ellentétben megfogalmazott részekkel.

Érdemes szándékosan más döntést hozni a kormánynak, mint amit az együttműködés jelentene? Érdemes úgy tenni, mintha nem értené a kormány, hogy hazánk az Európai Unió tagországa, és az Unióban elfogadott közös értékek és szabályok ránk is vonatkoznak, részesei vagyunk azoknak megalkotóként és később alkalmazóként is? Érdemes olyan döntéseket hozni, hogy komolyan azt hihessék valakik, hogy a Fidesz-kormány a jegybanki tartalékra akarja rátenni a kezét?

Európa üzenete egyértelmű. A Valutaalap az Unióval közösen tárgyal valamennyi uniós tagországgal, így velünk is. Biztosítani kell a független jegybanki működést csakúgy, mint a független igazságszolgáltatást valamennyi európai uniós országban. (Németh Szilárd István: Te aztán nagyon európai vagy!) Ezek nélkül nincs megállapodás az Unióval hitelcsomagról. Az időhúzás, kuruckodás, dacoskodás árát pedig a magyar adófizetők fizetik meg napról napra, hónapról hónapra.

Komolyan gondolják, hogy ez megéri Magyarországnak? Javaslom, fogadják meg Chikán tanár úr intését, a feszültségteremtés helyett keressék az együttműködés lehetőségét csakúgy az országhatárokon belül, mint az Európai Unión belül is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu