VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fölszállt a füst, itt van előttünk végre a jelentés, amely annyira jól sikerült, hogy szinte minden kormánypárti képviselő szó szerint ebből idézte a beszédét, önálló gondolatok híján.

Ez az eseti bizottság és ennek a jelentése nem más, mint a kormánypártok sanda politikai célból - és mondhatom azt, hogy koncepciós eljárással - készült irománya, amelyben 20 oldalon keresztül sok mindenről ír, csak a lényegről nem. Már az összegzés első bekezdése egyébként árulkodó, és konkrétan bennünket, jobbikosokat érint, amelyben azt írja a jelentés, hogy a Jobbik tudatosan állított elő instabil helyzetet, hogy politikai tőkét kovácsoljon ebből. Aztán szidja az LMP-t is, és szid mindenkit.

(20.10)

Kicsit olyan érzésem van ennek a jelentésnek az olvasása kapcsán, mint amikor egy párt, jelen esetben a kormánypártok, tehetetlenségük okán mindenkire haragszanak, hogy ne kelljen a saját tehetetlenségüket beismerniük.

Visszatérve arra, hogy a Jobbik instabil helyzetet teremt politikai tőke kovácsolása céljából, erre azt tudom mondani, hogy mindenki úgy ítél, ahogy él, ugyanis ez az a jelentés, amelyik valójában ezt teszi. A Fidesz ezzel a jelentéssel és ezzel az eseti bizottsággal instabil helyzetet próbál teremteni, abban támadja politikai ellenfeleit, és ezáltal politikai tőkét kíván a maga számára kovácsolni.

Szintén felháborító az egyenruhás bűnözés mint kifejezésnek a bevezetése, ami egyrészről sértő, másrészről egyértelműen célt téveszt. Sértő, mert olyan embereket nevez és mond bűnözőnek, akik saját pénzükön, a helyiek vendégszeretetét élvezve, akár az ország egészen más pontjairól odaérkezve segíteni kívántak törvényes keretek között az ott élő embereknek a problémáin. Hangsúlyozom, hogy törvényes keretek között, hiszen a Szebb Jövőért Polgárőr-egyesület - itt sok minden elhangzott az önök szájából ezzel a polgárőr-egyesülettel kapcsolatban, még sokan a nevét sem tudták helyesen elmondani - egy törvényesen bejegyzett polgárőr-egyesület, és két héten keresztül törvényes keretek között vett részt Gyöngyöspatán. Ha bármiféle törvénytelenséget tett volna, akkor nyilván Pintér Sándor belügyminiszter úr intézkedett volna. Tehát sértő tisztességes, becsületes embereket bűnözőnek nevezni.

A másik, hogy a célját sem éri el - hiszen azért nem gondolják, hogy nem látjuk, hogy mi ennek a kifejezésnek a célja? Nagyon jól tudjuk, és mindenki tudja szerintem, hogy a cigánybűnözés kifejezésnek az ellentételezéseként született meg ez a kifejezés. Ha már szóba került ez a másik kifejezés, a cigánybűnözés, akkor fontos, hogy definiáljam, mit értünk ezen. Már számtalanszor megtettem, csak nem kívánom, hogy esetleg a házelnök úr elvegye a javadalmazásomat. Abban az értelmében használom a kifejezést, ahogy a Legfelsőbb Bíróság arról rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis egy Jobbik-kampányfilm kapcsán erről már döntést hozott, és elmondta, hogy ez nem egy kollektív ítélet, és mi sem kollektív ítéletként használjuk, hanem egy kriminológiai fogalomként, tehát nem vonatkozik minden cigány emberre természetesen. A Jobbik sohasem használta ilyen értelemben, és sohasem fogja ilyen értelemben használni. Fogadják el úgy ezt, mint mondjuk, a fiatalkorú-bűnözést. Ha ezt a kifejezést használjuk, akkor sem gondolja senki, remélem, azt, hogy minden fiatalkorú bűnöző lenne. És nemcsak hogy nem kollektív ítélet, hanem nem is előítélet. Sajnos ez a kifejezés nem előítéleten, hanem utóítéleten, tapasztalatokon alapszik.

A kriminológiai fogalomnak a lényege az, hogy vannak olyan, speciálisan a cigány kisebbségre jellemző bűnelkövetési formák - színesfémtolvajlás, fatolvajlás, késelés, családok közötti tömegverekedés -, amelyek kifejezetten a cigány kisebbségre jellemzők, és ebből kifolyólag speciális rendőri intézkedéseket követelnek meg; ennyit jelent ez a kifejezés. Szeretném hangsúlyozni ennél a pontnál vagy ennél a résznél, hogy a Jobbik a tisztességes cigány emberek felé baráti jobbot nyújtott, és baráti jobbot fog nyújtani a jövőben is. A Jobbiknak egyetlenegy olyan törvényjavaslata, programpontja sincs, amely cigány ember vagy magyar ember között különbséget tenne, sőt mi mondjuk azt, hogy Magyarországon minden egyes emberre ugyanazok a törvényi normák vonatkozzanak. És ez az a jelenség, amelyről egyébként ez az egész jelentés nem ír, pedig ez volna az egész ügynek az alfája és az ómegája.

A jelentéssel kapcsolatban tehát azt tudom mondani, hogy az az érdekes benne és az a lényeges benne, ami kimaradt belőle. A jelentés már eleve ott kezdi az egész ügy tárgyalását, hogy bevonul a polgárőr-egyesület Gyöngyöspatára. Minthogyha előtte nem történt volna semmi Gyöngyöspatán, minthogyha előtte a teremtő káosz uralkodott volna Gyöngyöspatán, és egyszer csak a nagy bumm megtörténik, és hirtelen megjelenik ott Gyöngyöspatán a polgárőrség, mintha ott előtte nem is lett volna élet. Egy kicsit féloldalas ez az egész megközelítés, és azért hadd utaljak önöknek arra, hogy a konfliktusnak nem az oka, hanem a következménye volt a polgárőrség megjelenése Gyöngyöspatán.

Már 2006-ban a helyi lakosok egyesületet szerveztek a cigány-magyar együttélés problémáinak a megoldására. Akkor a helyi országgyűlési képviselőhöz, a rendőrséghez, az illetékes hivatalokhoz, mindenkihez fordultak, senki sem segített rajtuk. Aztán mit ad isten, 2011 elején az egyik fogadóórámra eljutott az ominózus Bajcsy-Zsilinszky utcából két hölgy, akik elmondták a problémájukat, aztán egy jobbikos stáb, egy internetes videós stáb készített egy riportfilmet a jelenségről, amelyik felkerült az internetre, százezrek nézték meg, és hatalmas társadalmi felháborodást keltett az a videó, és ez után jelent meg a polgárőrség Gyöngyöspatán.

Innentől kezdve már, hogy megjelenik a polgárőrség Gyöngyöspatán, az események láncolata a sajtó szeme előtt történik, és szinte mindannyian tapasztalhattunk, láthattunk ezzel kapcsolatban információkat, beszámolókat. Még azt is hozzá kell tegyem, hogy a sajtó, ahol lehet, torzított. Ha csak a sajtóra próbálnánk hagyatkozni, akkor tényleg kibogozhatatlan, hogy mi történt pontosan Gyöngyöspatán, és valóban jó lenne egy valódi vizsgálóbizottság, amely a kérdést komplexitásában próbálná meg kezelni, de ez nem történt meg, és ami a legfontosabb hiányossága ennek az egész bizottságnak és ennek az egész jelentésnek, hogy a legautentikusabbakat nem kérdezik meg. Ebben a bizottságban, illetve ennek a bizottságnak a munkája során nem voltak kíváncsiak önök a Bajcsy-Zsilinszky utcában élő magyar emberek véleményére, pedig ők ott éltek, értették, látták, ismerték a jelenségeket, a problémákat.

Hadd mondjam el az Országgyűlés és a magyar társadalom nyilvánossága előtt, hogy a bizottság által meghallgatott húsz személyből hat, azaz közel az egyharmaduk balliberális jogvédő szerveknek a képviselői voltak. Már eleve a meghallgatott személyek prekoncepcióról árulkodnak. Ezek a jogvédő szervek természetesen a cigány kisebbség jogairól beszéltek, mint hogyha Gyöngyöspatán a magyar embereknek nem lennének jogaik. Ők meg sincsenek hallgatva! Tehát a húsz meghallgatott személy között egyetlenegy magyar áldozat vagy károsult sincs. Őket miért nem hallgatták meg? Erről miért nem szólt Kocsis Máté expozéja?

Még szerencse egyébként, hogy az ott élő gyöngyöspatai személyek azért más módon - ha ilyen módon nem is, de más módon - véleményt tudtak nyilvánítani ebben a kérdésben, méghozzá három formában is. Az egyik az volt, hogy a bizottság - még a sajtóinformációm alapján, Kocsis Máté jelezte, hogy majd a bizottság - megvizsgálja azt is, hogy honnan volt pénzük a gárdistáknak két hétig ott tartózkodni, de a jelentésbe már nem került bele a válasz, mert nagyon kellemetlen, nem illene bele ebbe a koncepcióba. Hát onnan volt pénzük a kéthetes ott-tartózkodásra, hogy a helyiek ellátták őket. A helyiek nem elzavarták ezeket a polgárőröket, hanem befogadták őket, és ott tartották őket a saját költségükön, és mind a mai napig hálával gondolnak vissza rájuk.

Aztán, amikor ott tartózkodtak két hétig, akkor aláírásgyűjtésbe kezdtek a polgárőrség szimpatizánsai, és a helyiek jelentős része aláírta, hogy ott maradjanak. Tehát másodjára mondtak véleményt arról, hogy mi a véleményük a polgárőrségről és az úgynevezett egyenruhás bűnözésről. Aztán pedig eltelik fél év, a sajtó mindenféle módon próbál torzítani, még egy fekete-afrikai ENSZ-megbízottat is ideküldenek, és mi történik? Kétharmaddal megválasztják Juhász Oszkárt polgármesternek Gyöngyöspatán. Ha most próbálnám ezt az egyébként nagyon súlyos problémát viccesen kezelni, akkor azt mondanám, hogy ha van egyenruhás bűnözés, akkor Gyöngyöspatának szüksége van rá.

Még annyit, hogy a bizottság nem vizsgált még olyan finomságokat sem, amelyek tényleg gyöngyszemei voltak ennek az egész ügynek, mint Szanyi Tibor Ku Klux Klan-os látomása (Derültség a Jobbik soraiban.), vagy amikor Gyurcsány Ferenc egymillió forintja lekerült Gyöngyöspatára, és nem tudjuk, hogy melyik félkarú rabló rejtette el. Balázs József, aki gondolom, érezte, hogy én jövök, és inkább kimenekült, az ő telefonbeszélgetéséről sem szól ez a jelentés. Lehet, hogy kiment telefonálni, valamelyik környékbeli polgármestert hívja.

Az örökség vitájának során megismertük, hogy a Fidesz vonzódik az elfedéshez. Ez a jelentés valójában egy elfedés, elfedi a valódi problémát, elfedi azt, hogy Magyarországon a cigány-magyar együttélés a magyar társadalom talán egyik legsúlyosabb problémája, amely százezreket, milliókat érint. Ajánlom a figyelmükbe Forgács Istvánnak, cigány származású cigányszakértőnek a munkásságát. Ismerjék meg, olvassák el, és ha nem akarnak önök egy jobbikosnak hinni, akkor higgyenek egy cigány embernek! Ő is leírja azt, amit mi mondunk, és elmondja. Az a probléma, hogy itt tízezrek és százezrek nemhogy nem tudnak beilleszkedni, nem akarnak beilleszkedni, és erről kéne beszélni végre őszintén, mert amíg nem beszélünk őszintén, addig nem lesz megoldás erre a problémára. Önök ebben a kérdésben, ebben a problémában semmilyen érdemi megoldást nem tudtak ennek az országnak, és ez a jelentés nem más, mint ennek a tehetetlenségnek a pótcselekvése. Arra kérem önöket, hogy figyeljenek oda Gyöngyöspatára, mert nem lehet az embereket időtlen időkig félrevezetni, nem lehet a problémákat időtlen időkig a szőnyeg alá a söpörni.

Ha mégis valamifajta pozitívumot akarok mondani erről a jelentésről, ha mégis tudnak valamiből okulni, mert azért lehet ebből a jelentésből okulni: ez a jelentés azt mutatja meg az önök számára, különösképpen a kormánypártok számára, hogy érdemes szembenézni a problémával, nem kell mellébeszélni, érdemes szembenézni vele. A gyöngyöspataiak elmondták a véleményüket. Nagyon fontos kérdés volt, hogy zárt üléssé minősítsük-e a plenáris ülést vagy sem; én is igennel szavaztam. Az igazi jelentést a gyöngyöspataiak 2011. július 17-én elmondták, amikor Juhász Oszkárra, Gyöngyöspata polgármesterére kétharmaddal szavaztak. Innentől kezdve ez az egész jelentés egy kutyakomédia, mert a gyöngyöspatai emberek, akik érezték, értették, látták, a saját bőrükön tapasztalták a problémát, ők elmondták, hogy mi az igazság. Innentől kezdve itt mindenki más csak mellébeszél.

Arra kérem önöket, kormánypárti és ellenzéki képviselőket is egyaránt, hogy önök, akik annyira sokszor elmondták azt, amikor még nem volt Juhász Oszkár polgármester, hogy mindenki hagyja békén Gyöngyöspatát, és most, hogy Gyöngyöspata polgármestere Juhász Oszkár jobbikos polgármester, és ő próbál rendet tenni, én kérem önöket arra, hagyják békén Gyöngyöspatát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(20.20)

Forrás: parlament.hu