DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először képviselőtársam megjegyzésére szeretném tisztázni, hogy Handó Tünde elnök asszony szakmai felkészültségét az MSZP soha semmilyen módon nem vitatta; vitatta azt a státust, amelyet Handó Tünde jelen pillanatban betölt, és ez a véleményünk továbbra is fennáll, hisz a bírók függetlensége, a bírókkal kapcsolatos eljárások úgy módosultak, ami a Szocialista Pártnak továbbra is elfogadhatatlan. Tehát ebből következően ne tessék odakeverni olyan dolgokat, amelyek jelen tárgykörrel egyáltalán nem függenek össze. Ezzel együtt Handó Tünde jelenleg egy törvényesen létrehozott Bírósági Hivatal elnöke, jogában áll a véleményét kifejteni; ezt meg is tette, köszönet érte az elnök asszonynak.

A másik kérdéskörre, amiről képviselőtársam beszélt itt hozzászólásában, pedig azt tudom mondani, hogy semmilyen módon nem függ össze az előttünk fekvő indítvánnyal, amely egy egyéni képviselői indítvány; szokás szerint annak érdekében, hogy a szokásos egyeztetési eljárások ne történjenek meg, ne kerüljön a javaslat szakmai kontroll alá, hanem egy ilyen szokásos kétharmados préssel átpréseljék a valóságon ezt a valósághoz nem nagyon köthető javaslatot jelen pillanatban.

Először is szeretnék visszatérni arra az alkotmányos jogelvre, amely is előírja azt, hogy a jogszabályainkat, törvényeket, sarkalatos törvényeket, egyéb jogszabályainkat megfelelő módon, szakmai alapon kell előkészíteni, és biztosítani kell, hogy ezek a jogszabályok olyan tartalommal kerüljenek megállapításra, ami valóban rendezi azt az életviszonyt, aminek megalkotására hivatott. Erről az egyéni indítványról a mai napig sem, sőt, a vitának ebben a szakaszában sem derült ki, hogy mit akarnak, tulajdonképpen miért van erre szükség. Jó lenne, ha Papcsák képviselő és Vas Imre képviselő végre megmondaná, hogy miért fontos ennek a jogszabálynak az elfogadása. Mi az a társadalmi szükséglet, amit jelen pillanatban ez kielégít? Miért nem várhatja meg a polgári törvénykönyv általános vitáját? És különösen miért fontos egy polgári perrendtartási szabálynak a módosítása, amiről szigorúan nem is lehet azt mondani, hogy a két témakör együtt mozogna, tehát kvázi konjunktív elemként együtt kellene ezeket a szabályokat módosítani.

A következő probléma ezzel a jogszabállyal az - azon kívül, hogy nem illik a polgári jog kódexét így rángatni, mint ahogy ezt teszik önök, hisz az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb jogi kódexről van szó, az állampolgárok családi, személyi, vagyoni viszonyait rendezi széleskörűen, hihetetlen kiérlelt jogállománnyal, a római joghoz visszavetített alapokon -, hogy ebből következően ebbe csak úgy belepancsolni, mert tegnap este valami eszünkbe jutott, nem illik, nem szakmai, és főleg nem illik azokhoz a képviselőkhöz, akik egyébként ügyvédként vagy más státusban részt vesznek a magyar igazságszolgáltatásban.

A másik kérdéskör az, hogy egyáltalán nem egyszerűsít semmit, nincs köze ennek az érvelésnek ahhoz, ami itt ebben a jogszabálytervezetben leírásra került, előterjesztésre került. Arról van szó itt ebben a jogszabályban, ebben az előterjesztésben, hogy a bíróság akkor is megállapíthatja az érvénytelenséget, ha egyébként a felperes azt kéri, hogy ennek az érvénytelenségnek a megállapításához semmiféle joghatás ne kapcsolódjon. Akkor pedig felvetődik az a kérdés, hogy mi végre, és azt gondolom, hogy a (2) bekezdésben van az igazi lényeg, miszerint ezt a rendelkezést az ügyész általi perindítás esetén is alkalmazni kell. Itt látszik, valószínűsíthető és látható talán, hogy mi az eredeti szándék: elinduljanak olyan perek, amelyek majd megállapítják, hogy mi történt, hogyan történt, ki élt vissza a jogszabályokkal, hogyan és miképpen, ugyanakkor pedig ha a jelenlegi polgári törvénykönyv, és bízom benne, hogy a következő polgári törvénykönyv e fő szabályozása ellenére semmiféle joghatást nem akar ehhez hozzátenni, hozzáfűzni, akkor pedig nincs értelme az ilyen eljárásoknak.

(19.40)

Akkor az csak azt jelenti, hogy teljes jogbizonytalanságot jelent, illetve a jogot megint olyan eszközként használják fel, amelyhez nincs köze a jognak, és nem is szabadna, hogy köze legyen.

Tehát vagy leteszik a lantot, és elindítanak egy eljárást, és azt mondják, hogy ez történt, ezért részlegesen vagy egészében az eredeti állapotot vissza kell állítani, a szerződést meg kell szüntetni részlegesen vagy egészében, mert vagy jogszabályt sértett, és akkor semmis, vagy tévedésbe ejtett, vagy pedig valamilyen része olyan feltétel, amely a szerződésben benne volt, és a továbbiakban nem kívánják alkalmazni. Ennek megfelelően reparálni kell a szerződés megfelelő bekezdését, és az eredeti állapotra kell visszaállítani. Ezt kívánná a jogelmélet, és ezt kívánná a joggyakorlat. Ez ebből az előterjesztésből nem derül ki.

Ugyanígy érthetetlen a polgári perrendtartás módosítása, amely szintén egy olyan kódex, amelynek a rángatása szakmailag erősen kifogásolható, sőt nem megengedett. Éppen ezért az előterjesztőknek, ha az ellenzék véleményét nem is veszik figyelembe, és nem kívánnak beszélni Handó Tünde elnök asszony véleményéről, akkor néhány mondatot hadd idézzek itt a Ház nyilvánossága előtt elnök asszony véleményéből, miszerint rögzíti az 1. § esetében, hogy jelen pillanatban is alkalmazható egyébként ez az igény az 1/2010-es polgári kollégiumi vélemény alkalmazása mellett, természetesen - teszi hozzá - az elévülés és az elbirtoklás korlátai között alkalmazva. Ha pedig ez jelenleg is megoldható, akkor minek ez a jogszabályi módosítás?

A Pp.-re pedig még sommásabb a véleménye, mert a következőt mondja: "A jogszabályhelyeknek a javaslatnak megfelelő hatályon kívül helyezése nem indokolt, mivel ez nemcsak a szerződésérvénytelenségi perekre, hanem minden egyes polgári perre vonatkozik, amely messze túlmutat a javaslat céljain, és a perek ésszerű időn belül történő elintézésére hat." Továbbá elnök asszony rögzíti, hogy a polgári perrendtartás 146/A., 147/A. §-a az eljárások gyorsítása érdekében került beiktatásra 2011. március 1-jével, így annak egy év elteltével a hatályon kívül helyezése nem célszerű.

Azt gondolom, hogy az előterjesztőknek illett volna legalább három mondatot mondani arra, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének miért ez a véleménye (Dr. Vas Imre és dr. Papcsák Ferenc nevet.), és illene... Nem tudom, hogy mi ez a nagy boldogság. (Derültség a kormánypárti sorokból.) Lehet, hogy volt valami szóbotlás, mert most már idegesít, hogy két napja hallgatom a képviselő urakat, és még mindig nem mondanak egy értelmes mondatot, hogy mi szükség van erre a jogszabályi módosításra. Tehát illene végre ezt most már pontosan megmondani, hogy mi készül ebben a boszorkánykonyhában, és mire akarják megint a polgári törvénykönyvet és a polgári perrendtartást felhasználni.

Éppen ezért a Szocialista Párt és a szocialista frakció ezt az egyéni indítványt ebben a formájában elutasítja és nem kívánja támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, a Jobbik és az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu