DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés a szakképzésről szóló új törvényt, amely alapvetően meghatározza a következő évek és évtizedek szakképzését, a foglalkoztathatóságot, és végső soron a nemzetgazdaságnak a szakképzett munkaerőtől függő teljesítményét is. Az elfogadott törvény a szakképzés gyakorlati oldala erősítésének és a duális képzés kiterjesztésének nélkülözhetetlen szabályozóját jelenti.

Jelen benyújtott törvényjavaslattal a duális képzés erősítésének újabb állomásához érkezünk, amely mindössze két kérdés tekintetében módosítja a 2011 végén elfogadott törvényt. Az egyik a megfelelő szakiskolai szakmai képzési időkeret biztosítása, a másik pedig annak lehetővé tétele, hogy a tanulók megfelelő, ellenőrzött, kizárólag gyakorlati képzés céljait szolgáló vállalati tanműhelyben már a 9. évfolyamon tanulószerződést köthessenek.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon történő javítását és a szakképzési rendszer átfogó megújításának kiegészítését szolgálja. A törvényjavaslat tavaszi ülésszakban történő benyújtását két tényező indokolja. Egyrészt a módosításnak a következő tanév kezdetét megelőzően kell hatályba lépnie a megfelelő felkészülési idő biztosítása és a szakképzési évfolyamok tanéven belüli egységes kezelése mellett. Másrészt a hatálybalépés időpontja igazodik ahhoz is, hogy az előkészítés alatt álló végrehajtási rendeletek már a módosított szöveg alapján, azzal összhangban kerüljenek elfogadásra.

De mi is az oka annak, hogy ez a törvényjavaslat megszületett? Az elmúlt évtizedekben egyre kevesebb tanuló vett részt a szakképzésben. Míg 1990-ben több mint 225 ezer szakiskolás, szakmunkás tanult egy tanévben, ez a szám napjainkban 139 ezerre csökkent, miközben gimnáziumba 60 százalékkal több tanuló jár. Mivel évről évre kevesebb gyerek lép be az általános iskolába, majd a szakiskolákba, hatékony válaszokat kell megfogalmaznunk.

Az eddigi hagyományos szakiskolai 9-10. osztályok sikertelenségét a statisztikai adatok is alátámasztják. Az elmúlt mintegy tíz év adatai szerint a 9. osztályban 25-30 százalékos, a 10. osztályban 15-17 százalékos volt az átlagos bukás, míg a két évfolyamra vetített lemorzsolódás átlaga is meghaladja a 20 százalékot. Ez azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy minden ötödik gyerek szakképzettség megszerzése nélkül hagyja el a szakiskolát.

Népszerűbbé kell tehát tennünk a fiatalok körében a szakmatanulást, és helyre kell állítanunk a kétkezi munka becsületét. E célt szolgálja a jelen törvényjavaslat is. Ezt részben a vállalkozásoknak a tanulóképzés terén mutatkozó érdekeltségének növelésével, másrészt a tanulók hajlandóságának ösztönzésével kívánjuk elérni. A tanulószerződés rendszere kiterjesztésének egy újabb lépését valósítja meg a javaslat, amely szerint számításaink szerint a mintegy 35 ezer fős kilencedikes szakiskolai tanulói létszámból akár tízezer tanuló is élhet az első szakképzési évfolyamon a tanulószerződés megkötésének lehetőségével.

Tisztelt Ház! Szeretném megcáfolni a törvényjavaslattal szemben a sajtóban felröppent állításokat, amelyek legalizált gyermekmunkáról, analfabéta szakmunkásokról, ingyenmunkáról és zsákutcás képzésről szólnak. A törvénymódosítással nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a tanulók, amelyet maga a javaslat garantál, ugyanis kifejezetten gyakorlati képzési célokat szolgáló, a gazdasági kamara által szigorú, egyébként kormányrendeletben rögzítendő szempontok alapján akkreditált, védett vállalati tanműhelyben kerülhet sor a fiatalok gyakorlati foglalkoztatására. Ez a gyakorlati képzési forma mindössze egy évvel hozza előbbre a tanulószerződés kötésének lehetőségét, a képzésnek pedig meghatározott szakmai dokumentáció alapján kell folynia. A követelményeknek való megfelelést a tanulószerződés kötésére jogosult szervezetek hatósági nyilvántartásáért felelős gazdasági kamara lesz köteles vizsgálni a nyilvántartásba vételnél és az ellenőrzések során egyaránt.

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)

Tisztelt Ház! A sajtóban megjelent cikkek azzal támadják a kormányzatot, hogy a gazdasági kamara és bizonyos multinacionális cégek kénye-kedve szerint módosítja a szakképzési törvényt. Erről szó sincs, ugyanakkor nem tagadható, hogy a szabályozás nemzetgazdasági szempontjai között figyelembe kell vennünk a vállalkozások versenyképességének növelésére, termelékenységük növelésére irányuló célokat is, amelyek nagymértékben múlnak a megfelelően képzett munkaerőn, a leendő szakmunkások és a leendő munkahely minél korábbi egymásra találásán.

(16.20)

Ezeket a célkitűzéseket eredményesen valósítja meg a tanulószerződés intézménye és a valóban a gazdasági igények alapján, a gazdasági kamara kezdeményezésére benyújtott törvényjavaslat.

Szeretnék még egy félreértést tisztázni. A tanulószerződés keretében folyó képzés nem gyermekmunka, és nem is munka. Magyarország Alaptörvénye is lehetővé teszi a gyermekek foglalkoztatását, idézem: "Testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetekben." Az új szakképzési törvény ezzel összhangban a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tanulószerződés keretében megvalósuló képzés oktatás jellegét erősítse; a tanulók nem munkát végezni, hanem tanulni mennek a képzőhelyekre. Emellett szigorú előírások szerepelnek a törvényben a maximális képzési időre, a szakoktatók végzettségére, a megtanítandó egységes tananyagtartalomra, a tanügyi dokumentációra vonatkozóan, valamint széles körű, a munkajogi védelemhez és érdekképviselethez hasonló garanciák óvják őket.

Milyen előnnyel jár mindezekkel szemben a törvényjavaslat és a tanulószerződés a tanulók számára? Hamarabb ismerkedhetnek meg a kétkezi munka alkotó jellegével, a felelősséggel, a valós vállalati körülményekkel, miközben naprakész ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek. A tanulószerződéses fiatalok pénzbeli, tanulói juttatásban részesülnek, ezáltal jövedelmük lesz, járulékot, személyi jövedelemadót fizetnek, és a szolgálati idejükbe is beszámít a tanulószerződéssel eltöltött idő, amely később nyugdíjra fogja jogosítani őket. Amennyiben egy szakiskolai tanuló jól tanul, a havi tanulói juttatásokon kívül szakiskolai ösztöndíjban is részesülhet. Mindemellett számos hazai és uniós program támogatja a szakmai vizsga utáni munkába állásukat, a mielőbbi munkatapasztalat-szerzést. Ezáltal nemcsak életkörülményeik javulnak, de később nagyobb esélyük lesz a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, amellyel a társadalmi presztízsük is magasabb lesz.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a szakiskolai képzés szakmai és gyakorlati részének erősítése érdekében lehetővé teszi, hogy a közismeretei oktatás maximálva legyen a szakiskolai, szakképzési évfolyamokon. Milyen előnyökkel jár ez a változás? A közismereti tartalomra vonatkozó módosítás a gyakorlatban nem jelent a kerettanterv előkészítésén dolgozó szakemberek számára változást. A szakiskolai oktatás megújításának elfogadott koncepciója ugyanis az, hogy a három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti oktatásból és két évfolyamnyi szakmai képzésből álljon, amelynek során a közismereti és szakmai oktatás párhuzamosan zajlik.

Szeretném eloszlatni azt az aggódó felvetést, amely az alapvető közismereti, kompetenciabeli hiányosságokkal küzdő tanulókkal kapcsolatban fogalmazódott meg. Mindazon általános iskolát elvégzett és alapfokú végzettséggel nem rendelkezők számára, akik alapvető hiányosságokkal küzdenek, nyitva állnak majd az úgynevezett közismereti hídprogramok. E programok keretében a továbbtanuláshoz, munkába álláshoz szükséges kompetenciáik fejlesztésére, majd továbbtanulásra vagy akár a program keretében részszakképesítés szerzésére is lehetőségük nyílik. A szakiskola feladata pedig a gyakorlatorientált szakmai képzés mellett a közismereti oktatás keretében elsősorban a sikeres munkához, a rugalmas alkalmazkodáshoz szükséges kulcskompetenciáik fejlesztése.

Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat eredményeként a szakiskolai tanulók végre nem az iskolai elméleti oktatásban gyűjtött kudarcélményeiket gyarapítják, hanem már 15 évesen megismerkedhetnek egy-egy kiváló szakma fortélyaival, sikeresnek érezhetik magukat a kétkezi szakmában. Reményeink szerint így néhány éven belül ezekben a szakmákban egy motiváltabb, egészséges szakmai önbizalommal rendelkező, frissen végzett csoport kerül a munkaerőpiacra, akik megtalálják a helyüket mind a munka világában, mind a társadalmi életben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu