LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Csak szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a kétpercesekkel megoldom a magam dolgát, tehát nem akarom hosszabb időre igénybe venni türelmüket. A képviselő úr hozzászólásához kapcsolódnék. Nagyon-nagyon remélem, hogy nem lehet arról szó - ugye? -, hogy a tárca a szándékkal egyetértő magatartását, mi több, a miniszterelnök úr az ügyben tartott nyitottságát formálisan akarják képviselőtársaim kielégíteni, és valójában kiherélik, gyengítik a törvényt azzal, hogy arra hivatkoznának esetleg, hogy a problémát már megoldja egyrészt az új Házszabály, másrészt a mentelmi jog korlátozása. Tudniillik nem oldja meg.

Ezek fontos lépések, de a Házszabály jellegénél fogva a parlamenti ülésteremben, illetve bizottsági üléseken elkövetett, elhangzott nyilatkozatokra, megszólalásokra vonatkozik. Itt többről van szó. A parlamenti képviselő erkölcsi kötelességéről épp a közbeszéd és a közvélemény formálásában, ami a parlamenti munkán kívülre is vonatkozik.

A másik. Való igaz, ahogy a képviselő úr mondta, hogy a mentelmi jog már nem terjed ki a közösség elleni izgatásra és sok minden másra. Ez azonban a bűncselekmények esetében van így, és a bíróság dolgát könnyíti meg. Nekünk, magyar parlamenti képviselőknek van azonban egy olyan felelősségünk a választók iránt, hogy ne a bíróságra mutogassunk, hanem valamilyen aktussal - erre ad módot ez a javaslat - kifejezzük, hogy a parlament többsége nem ért egyet az ilyen magatartással, ha ne adj' Isten, sor kerül rá.

Ráadásul a jogszabályok büntetőügyként, büntető tényállásként csak a tényállások egy részét fogalmazzák meg, jó sok minden van még, ami éppen a jelzett témában kifogásolható. Ha a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) képviselőtől többet várunk, mint az állampolgártól, akkor nem mondhatjuk, hogy a képviselőknek is elég az, hogy majd bíróságra megy, ha végképp tűrhetetlen dolgot csinál.

Forrás: parlament.hu