DR. PUSKÁS TIVADAR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/6960. számú törvényjavaslat fekszik előttünk, amely az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása címet viseli. Az ilyenfajta törvények nem tartoznak a rendkívül elegáns törvények közé, de mindenképpen szükségeltetnek. Szükségeltetnek azért, hiszen egy rendszer, az egészségügyi rendszer átalakításának, alakításának vagyunk a tanúi, és ennek kell a szabálybéli környezetét megteremteni. Mindenféle rendszer átalakítása, amely működik, ellátja a feladatát, rendkívül nehéz. Rendkívül nehéz, hiszen közben kell megtenni azt, hogy olyan korrekciók, olyan strukturális átalakítások és átalakulások történjenek, amelyektől az elvárások megvalósuljanak.

Mik az elvárások az ilyen átalakulástól, átalakítástól, illetve mi az elvárásunk az ilyenfajta szabálymódosítástól, az ilyen törvényektől? Ugye, először is az a feltétlen elvárás, hogy az átalakítás törvényes legyen, törvényes körülmények között zajlódjék. A következő nagyon fontos dolog az átalakítás fontos lépése, az, hogy működjön közben a rendszer, működjön, és hatásosan működjön, úgy működjön, hogy speciálisan itt, az egészségügyi rendszer átalakításában a beteg ebből vajmi keveset vegyen észre. Ugyanis a beteget nem az érdekli, hogy adott esetben ki az intézet tulajdonosa, ki a fenntartója, hanem az érdekli a beteget, hogy gyorsan, szakszerűen és jól el legyen látva. Még van egy elvárás ettől az átalakulástól, minden átalakulástól, az, hogy a rendszer működése javuljon, gyorsuljon és hatékonyabb legyen.

(17.30)

Ezeknek az elvárásoknak kíván megfelelni az egészségügyi rendszer átalakulása, átalakítása, és ezeknek a szabályait, ezeknek a keretét kívánja ez a törvényjavaslat megadni.

Mi a célja ennek a törvényjavaslatnak? Az a célja, hogy részben az ágazati munkajogi szabályokat megváltoztassa, illetve a strukturális átalakítás során a szükségeltető kormányzati intézkedések törvényes kerete és törvényes formája is megvalósuljék.

Milyen eszközt használ ehhez a törvényjavaslatban a törvényalkotó? Tíz darab törvény módosításáról van szó. Engedjék meg, hogy ne soroljam föl ezeket a törvényeket, bár itt nagyon egyszerű számolással ezeket összeszedtem, hogy melyik paragrafus melyik törvényeket alakítja át, illetve melyik törvényekhez szól hozzá, illetve kíván hozzátenni dolgokat.

Milyen témák vannak, amelyeket az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása magába foglal? Ezt is gyakorlatilag tíz pont köré, tíz csoportba, tíz témába lehet szedni. Nézzük meg, mik ezek!

Arról volt szó, hogy az ágazati munkajogi szabályozás az egyik kérdés, amelyről tárgyalunk. Ennek döntően három része van: egyszer a megfelelő bérjuttatások, bérkiegészítés, bérkorrekció törvényi helye és szabályozása; a munka törvénykönyve és a Kjt. speciális változtatása, speciális dolgainak érvényesítése az egészségügyben dolgozókra; a harmadik része ennek a témakörnek pedig az egészségügyben alkalmazottak helyzetét meghatározó.

A következő nagy csoport az egészségbiztosítással kapcsolatos kérdések megtárgyalása. Én úgy gondolom, két fontos dolog van ebben. Az egyik az ellenőrzések szabályozása és megnövelése. Tudom, hogy ennek pozitív meg negatív hatása, illetve megítélése is van, de én úgy gondolom, hogy bizonyos mértékű felelőssége, jelentős felelőssége van mind a felhasználónak, mind pedig a gyógyszerfelírónak.

A szankciók mértékének szabályozását is tartalmazza a törvényjavaslat.

A következő, másik rész az egészségbiztosítási változtatásban szerintem nagyon fontos; nagyon fontos, ugyanis csak olyan szervezetek finanszírozását fogja ezután a társadalombiztosítás megtenni, amelyek átláthatóak, mérhetőek.

A következő a gyógyszerellátással, orvostechnikai kérdésekkel foglalkozó témakör, ebben jogharmonizáció, koherenciazavarok kiküszöbölése látható.

A negyedik téma a Magyary-program egyszerűsített programjának végrehajtása. A törvényjavaslat az alábbi eljárások egyszerűsítését szolgálja: a terhességi-gyermekágyi segély iránti igény benyújtása, illetve elbírálása, a gyermekgondozási díj, a táppénzigény, a gyermekápolási táppénz iránti igény, a baleseti táppénz iránti igény, illetve az üzemi balesetekhez kapcsolódó jogosultság érvényesítése.

A következő téma a katasztrófaellátással, illetve a katasztrófa-egészségüggyel kapcsolatos kérdések pontosítása. Nagyon lényeges az, hogy az egészségügyi válsághelyzet definiálásában egyértelmű útmutatást látunk a törvényben.

Mi a lényege a dolognak? Az egészségügyi válsághelyzet akkor jön létre, hogyha az ellátandók száma és az ellátók száma között diszkrepancia van. Ez a diszkrepancia, ez az aránytalanság mikor jöhet létre? Két lehetőség van. Az egyik, amikor hirtelen a katasztrófahelyzetben, a noxa után bekövetkező sérültszám akkora, ami azt jelenti, hogy az ellátásban zavarokat okoz - ez az egyikfajta. A másikfajta az, amikor van egy normális működés, de a normális működésben az egészségügyi ellátást végzők száma inszufficiens valamiért, mert megbetegedtek, mert nem tudtak munkába menni, mert mondjuk, kevesen vannak. Tehát ez két különböző jellegű, de mindenképpen diszkrepanciához vezető helyzet.

A két helyzetet elkülöníti, és a két helyzet kimondásához a minősítést, tehát az egészségügyi válsághelyzet kimondásának szabályozását teszi meg a törvény, egy megyét érintő esetben a védelmi bizottság, több megyét érintő esetben pedig az illetékes miniszter. Abban az esetben pedig, hogyha az ellátórendszer gyengül meg, egy megyét érintő esetben a tiszti főorvos, több megyét érintő esetben szintén az egészségügyi miniszter lesz az, aki a minősítést megadhatja.

A megoldásban a személyi, illetve a tárgyi feltételek megteremtése látható, illetve szükségeltetik. A személyi feltételek megteremtésénél az egészségügyben dolgozók átcsoportosítására van lehetőség, illetve ha több megyét érintő a dolog, abban az esetben a honvédség egészségügyi alkalmazottainak igénybevétele is szóba kerül. Abban az esetben, hogyha a tárgyi feltételek igénybevételére van szükség, akkor az állami egészségügyi tartalék mint a kormány által biztosítható anyagi háttér szerepel.

Kimondja a törvénytervezet azt, hogy rendelkezni kell mindenképpen olyan kész tervekkel, kész katasztrófatervekkel, amelyek az esetleges katasztrófa bekövetkezte esetén használhatók és használandók. Ezeknek a gazdáját is meghatározza, illetve kötelezi a törvénytervezet a megfelelő szakembert erre, tiszti főorvost, illetve a minisztert.

A következő, a hatos program a fenntartó hatáskörének a deklarálásáról beszél.

A hetes témakör, a következő témakör a kényszergyógykezelés ügyész által történő elrendelhetőségét szabályozza.

A következőkben a betegjogi képviseleti rendszer átalakulásáról, illetve pontosításáról van szó. A módosítás megteremti annak az alapját, hogy a létrejövő országos betegjogi és dokumentációs központ egységes rendszerben, egységes kormányrendelet alapján tudja működtetni a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői rendszert.

(17.40)

A képviselőket foglalkoztató szerv nyilvántartást vezet a képviselőkről, és a hatékonyabb jogvédelem érdekében továbbképzéseket szervez részére. Ez törvényben egyértelműen deklarált.

A következő az egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelméről szól. Itt a rezidensek, illetve a központi gyakornokok érdekvédelmi szervezete, illetve érdekvédelme kerül törvényben meghatározottá.

A gyógyszer-hamisítási irányelv átültetése a következő témakör. Ennek részletezését találjuk meg a törvényjavaslatban.

Összességében úgy gondolom, az, ami az elején elmondtam, egy működő rendszert kívánunk átalakítani, és a működő rendszer átalakításának a szabályrendszerét kell megteremteni. Ehhez kérem szépen a tisztelt Ház segítségét. Ajánlom mindenkinek, hogy e törvénytervezetet szentesítse, és fogadja el törvény formájában.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu